A február 18-án és 19-én 1025 fős mintán készített felmérésben - amelyet a onet.pl német tulajdonú lengyel hírportál tett közzé - a megkérdezettek 52,9 százaléka igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Lengyelországnak rendelkeznie kell-e atomfegyverrel. Ezen belül 20,8 százalék határozottan támogatta ezt, 32,1 százalék pedig "inkább igen" választ adott.

A válaszadók 27,9 százaléka ellenezte atomfegyver telepítését. E csoporton belül 11,2 százalék a "határozottan nem" opciót választotta, 16,7 százalék pedig az "inkább nem" választ adta.

A megkérdezettek 19,2 százaléka nem nyilvánított véleményt az ügyben.

Andrzej Duda elnök az utóbbi években többször felvetette, hogy Lengyelország kész atomfegyvert fogadni a területén a Nuclear Sharing NATO-program keretében. Az elnök azzal érvelt, hogy Oroszország egyre nagyobb mértékben látja el fegyverekkel a Lengyelországgal szomszédos Kalinyingrádi megyét, és atomfegyvert telepített Fehéroroszországba is.

Tavaly áprilisi litvániai látogatásán Duda kijelentette: a Nuclear Sharing programot ki kellene terjeszteni a NATO keleti szárnyán fekvő országokra. Az 1950-es években elindított Nuclear Sharing program a NATO nukleáris elrettentési politikájának egyik alkotóeleme. Ennek értelmében az atomfegyverrel nem rendelkező tagállamok is részt vehetnek a nukleáris arzenál esetleges bevetésének tervezésében, s ilyen fegyvereket tárolhatnak saját területükön.

Andrzej Dudának "már megmondták a legmagasabb szinten - nem a lengyelországin - hogy (...) erre egyelőre semmi esély" - reagált az államfő szavaira Radoslaw Sikorski külügyminiszter.

Csütörtökön a lengyel elnök egy vidéki találkozón elmondta: "nagymértékben támogatja", hogy Lengyelország biztonsága az Egyesült Államokhoz kötődjön. Fontosnak találta, hogy az amerikai hadsereg a "jól felfegyverzett lengyel katonák" mögött álljon, a lengyelekével kompatibilis fegyverzettel.

Európának fel kell készülnie arra, hogy Donald Trump amerikai elnök nem fogja feltétel nélkül betartani az Észak-atlanti Szerződés kollektív védelemre vonatkozó passzusát - jelentette ki az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajorországi testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) kancellárjelöltje pénteken, a német ZDF közszolgálati tévében.

Friedrich Merz hozzátette, ezért tartja fontosnak, hogy "az európaiak tegyenek igazán nagy erőfeszítést annak érdekében, hogy legalább arra képesek legyenek, hogy egyedül megvédjék a kontinenst".

Országa védelmi lehetőségeivel kapcsolatban a konzervatív kancellárjelölt azt mondta, Németországnak nagyon komolyan meg kell vitatnia, hogyan kerülhetne maga is a NATO két nukleáris ütőerővel rendelkező tagállama, Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris védőernyője alá.

Elismerte ugyanakkor, hogy a két országgal esetlegesen megkötendő nukleáris védelmi megállapodások "egy sor nagyon összetett kérdést" vetnének fel, beleértve azt is, hogy kinél lenne a végleges döntés joga az ilyen típusú fegyverek bevetéséről. Majd azt is elismerte, hogy francia részről tettek már korábban ilyen ajánlatokat, de azok válasz nélkül maradtak.

"A helyzet tehát az, hogy beszélnünk kell a britekkel és a franciákkal arról, megosztanák-e velünk a nukleáris fegyvereiket, vagy legalább arról, hogyan kerülhetnénk be mi is az ő védőernyőjük alá" - mondta Merz.

(MTI)