A kormány a tervek szerint vagy négy nagyobb nukleáris reaktort épít - összesen mintegy 5000 megawatt teljesítménnyel - vagy ennek a kapacitásnak megfelelő több kis moduláris reaktort (SMR). A kapacitás felének 2035-re működnie kellene. A kormány támogatja a szén-dioxid-semleges energiatermelést, és úgy véli, csak az atomenergia képes megbízható és kiszámítható módon biztosítani az ország energiaellátását.

A tavaly augusztusban kiadott szakpolitikai javaslat alapján az állam akár 300-600 milliárd svéd korona (10-20 ezer milliárd forint) hitelt is nyújthat az atomerőművek fejlesztőinek, és áramfelvásárlási árgaranciát biztosítana 40 évre.

"Ez a svéd munkahelyek védelméről, a klímaváltozás elleni fellépésről és Svédország biztonságáról szól" - mondta Niklas Wykman, a pénzpiaci ügyek minisztere a parlamenti vitában.

A stockholmi vezetés szerint a skandináv országnak 2045-ig akár 10 új atomreaktorra is szüksége lehet, mivel a logisztikai ágazat és az ipar igényei elmozdultak a fosszilis energiahordozók felől, és az áram iránti kereslet előreláthatóan mintegy 300 terawattórára fog emelkedni a 2023-as 135 terawattóráról. A kormány - tekintettel arra, hogy a magánszektor érdeklődése visszafogott a befektetések megtérülése körüli aggályok miatt - elfogadta azt, hogy hozzá kell járulnia az építési költségekhez, amelyek korábbi tanulmányok szerint akár több tízmilliárd dollárt is felemészthetnek.

Kritikus hangok szerint az atomerőművek túl drágák és lassan épülnek, valamint kiszoríthatják az olcsóbb és gyorsabban telepíthető szél- és napenergiát, amelyekre rövid távon szükség lenne. "Ennek a kormánynak vallásos meggyőződése, hogy atomerőművet építsen, bármibe is kerüljön" - fogalmazott Birger Lahti, az ellenzéki Baloldali Párt képviselője.

(MTI)