A szerb kormány rendkívüli ülés keretében tárgyalt a NIS helyzetéről, ezen az ülésen vett részt az államfő is, aki elmondta, Szerbiának egy hete van arra, hogy megoldást találjon. Reményét fejezte ki, hogy az orosz többségi tulajdonos európai és ázsiai partnerei készek tárgyalni a tulajdoni viszonyokról, és akkor közösen kérhetnék a szankciók alóli feloldást az amerikai pénzügyminisztérium alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivataltól (OFAC). Hozzátette: amennyiben nem sikerül megállapodni az árról, Szerbia készen áll többet fizetni a NIS részvényeiért, de a kőolajipari vállalatnak működnie kell.

Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter szombaton jelentette be, hogy az amerikai vezetés nem engedélyezte a NIS tevékenységének a folytatását, és az orosz tulajdon teljes kivonását követeli.

Az Egyesült Államok január 10-én jelentette be, hogy büntetőintézkedéseket vezet be a többségi orosz tulajdonban lévő szerb vállalat ellen. Szerbia 45 napot kapott arra, hogy eltávolítsa az orosz tőkét a NIS-ből - ezt azóta többször meghosszabbították -, de a vállalat eddig nem teljesítette az elvárást.

A belgrádi értéktőzsde nem sokkal a határidő lejárta előtt közölte, hogy az orosz Gazpromnyefty a részesedéséből mintegy 5 százalékot átruházott a Gazpromra. Korábban a szerb nemzeti olajtársaság 50 százaléka volt az orosz Gazpromnyeftyé, 6,15 százaléka a Gazpromé, 29,87 százaléka pedig a szerb államé, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak. A változást követően a Gazpromnyefty részesedése 44,85 százalékra csökkent, míg a Gazpromé 11,30 százalékra nőtt. Szeptember 19-én a Gazprom ezt a 11,30 százalékot átruházta leányvállalatára, az Intelligence-re. Az amerikai szankciók október 9-én léptek életbe.

(MTI)