A legkevésbé vallásos ország a Cseh Köztársaság, ahol is a 16-29 éves fiatalok 91%-a semmiféle vallásos hithez nem kötődik. Észtországban, Svédországban és Hollandiában 70% és 80% között mozog a magukat vallástalannak nevező fiatalok aránya. A leginkább vallásos ország – korántsem meglepő módon – Lengyelország. Itt a fentebb jelzett korú ifjaknak csupán 17%-a nevezi magát vallástalannak. Litvánia a második, ott ugyanis ugyanez az arány 25%. Katasztrofális helyzetben van Nagy-Britannia is: a szigetországban 70% a nem vallásos fiatalok aránya. Közülük anglikánnak csupán 7% vallja magát, a katolikusok szintén 10%-nál kevesebben vannak (nekik egyötödük az Egyesült Királyságon kívül született), míg a muszlim fiatalok aránya (6%) már közelít a nagy keresztény felekezetek követőihez. (A 2011-es népszámlálási adatok alapján a teljes népesség 59,3%-a mondta magát valamely keresztény felekezethez tartozónak, 4,8% muszlimnak, 25,1% pedig vallástalannak. Minél fiatalabbakat nézünk, annál rosszabbak lesznek az arányok – kivéve a muszlimok számára.)

Stephen Bullivant, a londoni Szűz Mária Egyetem teológus- és vallásszociológus-professzora szerint már vége annnak, hogy a kereszténység, az alapértelmezett minta Európában, valószínűleg örökre. "Az alapértelmezett állapot a vállásmentes, és a kevés magát vallásosnak tekintő az árral szemben úszik" - mondta a professzor a The Guardiannek. Ugyanakkor kimondatlanul erről az "árról" is beszélt: a muszlimoknál magasabb a születési arányszám, és sokkal inkább őrzik a hagyományaikat.

Bullimant szerint 20-30 év múlva a fősodratú (keresztény - a szerk.) egyházak kisebbek lesznek, de a kevesebb maradék hívő elkötelezettebb lesz. Ha a keresztény vallás még politikailag korrekt lesz (ma sem teljesen az, ha éppen nem tudják migránsbarát  Ferenc pápa szavait felerősítve vagy éppen kiforgatva a liberális vitorlákba befogni), és nem sérti a muzulmánok érzékenységét - tesszük hozzá mi.

Ami Magyarországot illeti, hazánk is lassan missziós területté válik: a 21 országból álló rangsor 17. helyén foglalunk helyet: a jövőnk szempontjából kulcsfontosságú 16-29 éves korosztály tagjainak 68%-a nem tartja magát vallásosnak. A rendszeresen, heti egy alkalommal templomban járók aránya Európában is nálunk az egyik legalacsonyabb: nem éri el a 10%-ot. A mezőnyt ezen a téren is Lengyelország és Litvánia vezeti.

Könnyű lenne azt mondani, hogy a 40 évig tartó kommunista agymosás az oka a keresztény vallás félelmetes iramú visszaszorulásának. Csakhogy nem ez a helyzet, tekintve, hogy a két legvallásosabb (Lengyelország és Litvánia) és a két legvallástalanabb (Csehország és Észtország) ország egyaránt az egykori kommunista tábor tagja volt. Ha pedig belegondolunk, hogy a magukat vallásosnak nevező fiatalok között – főleg Nyugat-Európában – a muzulmánok is szerepelnek, akkor még inkább kétségbe eshetünk a kétezer éves keresztény vallás jövőjét illetően. Egy gyökértelen Európa pedig sokkal könnyebb préda lesz a multikulti idiotizmusnál erősebb identitással érkező jövevények és szaporulatuk számára.

Perge Ottó - The Guardian nyomán