 Csak illusztrálnak a lányok |
Nem a Gárda és a többi szervezet miatt van elegünk a cigányokból (korábban is így volt), hanem egyszerűen mert nem dolgoznak és beilleszkedni sem hajlandók; a feszültségek ráadásul a gazdasági válság hatására erősödni fognak. A segélyezési politika nem tartható, mert ettől még ellenszenvesebbek lesznek a paraziták, mikor a magyaroknak már alig lesz mit a levesbe aprítani.
A cigányok is különféle szervezetekbe tömörülnek, összecsapások várhatók köztük és a mieink között.
A közbiztonság hiánya és a bűnpártolás miatt várják az emberek a Gárda-szerű szervezetektől a megoldást, ráadásul elegünk van ebből az egész demokráciának nevezett magyarellenes színjátékból. Ezt felmérések is igazolják, továbbá azt is, hogy nem akarunk cigány szomszédot és pocsék a közbiztonság - ami szintén nem a spanyol inkvizítorokkal hozható összefüggésbe.
Nagyjából ezek azok a megállapítások, amelyek a szélsőséges, cionista Hírszerzővel egy cégcsoportba tartozó, SZDSZ-es és zsidó hátterű Political Capital legutóbbi elemzésében szerepelnek, természetesen nem a fenti formában, hanem a tipikus liberális csűrés-csavarás nyelvén.
Például: A növekvő kriminológiai problémák erősíthetik a romákkal szembeni előítéleteket. A térségben a lakosság jelentős része a bűnözést szinte automatikusan a roma kisebbséghez köti („cigánybűnözés”), ugyanakkor a romló életkörülmények a romák egy részét valóban az illegális jövedelemforrások felé terelhetik. Ez ugye azt jelenti, hogy a cigányok elsöprő többsége bizony lopásból él, mi meg ezt egyre kevésbé vagyunk hajlandóak eltűrni, ám mégis úgy tálalják, mintha ennek ellenére a lakosság volna a hibás, amiért tapasztalatai alapján és érzékszerveinek köszönhetően látja, mi történik körülötte, a szegény romákat meg a körülmények csak úgy terelgetik a más tyúkketrece felé. (Érdekes módon a magyarokat álláskeresni terelgetik ugyanez a körülmények...)
Ennek ellenére célszerű elolvasni a jelentést, hiszen még a zsidrákok is kénytelenek elismerni a fenti jelenségeket - azt jelenti tehát, hogy ténylegesen és rohamosan ébredezik és radikalizálódik a társadalom. Tudni kell ugyanakkor, hogy ez csupán addig tart, míg egy Fidesz-kormány álnemzeti retorikával és néhány látszatintézkedéssel le nem nyugtatja az embereket - és kezdődik elölről minden - ha hagyjuk.
Alább olvasható a PC elemzésének egy része. Az érdekesség és az eredetiség kedvéért meghagytuk az eredeti szóhasználatot, mindössze a rendkívül idegesítő liberós magyarázkodás (szegény romák lopni kényszerülnek, mert utálják őket-szerű szövegek) egy részét gyomláltuk ki belőle, akit érdekel, látogasson el a honlapjukra, és olvassa el az egészet. A lényeg alább olvasható.
A szélsőséges szervezetek betiltása ellenére is növekszik a radikalizálódás kockázata Közép-Kelet-Európában
A Political Capital kockázati figyelmeztetése
2009. január 12.
A betiltás nem szünteti meg automatikusan a szélsőséges szervezetek tevékenységét és az általuk generált politikai kockázatot. A betiltott szervezetek féllegális vagy illegális formában is tovább létezhetnek a jövőben. A politikai és a jogi normáknak való megfelelési kényszer megszűnése, illetve a nyilvánosság ellenőrző szerepe alóli részleges felszabadulás a tagság további radikalizálódását eredményezheti. A Magyar Gárda a bírósági döntést követően tovább erősíti aktivitását, demonstrálandó hogy a mozgalom működése nem került veszélybe.
A gárda-szerű szervezetek politikai hasznot hozhatnak a mögöttük álló politikai pártoknak, melyek közül több is esélyes lehet a megerősödésre és az Európai Parlamentbe való bekerülésre. Az, hogy a Jobbik a ferencvárosi időközi választáson 8,5 százalékkal a harmadik helyet szerezte meg, jelentősen növeli a párt EP-be jutási esélyeit, mert bár ez az eredmény kevesebb, mint 700 szavazatot jelent, állandó hivatkozási alappá válhat a kampányban.
A térségben erősebbé és látványosabbá váló etnikai konfliktusoknak nem maguk a szélsőséges szervezetek a legfőbb okai. A társadalmi probléma gyökerét a romák alacsony integrációja, a közbiztonsággal kapcsolatos félelmek, illetve az állami szervekben (pl. rendőrség, bíróságok, hadsereg) megrendült állampolgári bizalom jelenti.
A világgazdasági válság következtében tovább növekedhet az így is kiemelkedően magas – Magyarországon mintegy 70 százalékosra becsült – roma-munkanélküliség, ami konzerválhatja a romák társadalmi deprivációját és kirekesztettségét, erősítheti továbbá a roma és nem roma lakosság közti feszültségeket.
A válság kapcsán mindenhol feléledő elosztási viták is sok esetben etnikai színezetet kapnak, és az állami segélyezésre szoruló romák ellen irányulnak.
A válság nyomán várhatóan növekvő kriminológiai problémák erősíthetik a romákkal szembeni előítéleteket. A térségben a lakosság jelentős része a bűnözést szinte automatikusan a roma kisebbséghez köti („cigánybűnözés”), ugyanakkor a romló életkörülmények a romák egy részét valóban az illegális jövedelemforrások felé terelhetik.
A szélsőséges szervezetek tevékenysége felerősítheti az EU-ellenes véleményeket a térségben. Az uniós tagság ugyanis ezen nacionalista és antiglobalista szervezetek szemében a nemzeti szuverenitás megszűnésének fenyegetését hordozza. Vona Gábor, a Magyar Gárda Egyesület elnökének megfogalmazása szerint például „Az EU segítő kéznek álcázott gyilkos ölelés”). A gazdasági válsággal összefüggésben általánosan is romolhat az EU megítélése, ezen szervezetek pedig artikulálhatják és támogatottságuk növelésére használhatják ezt az ellenérzést.
Az eddigi integrációs politika a térség gyakorlatilag minden országában kudarcot vallott, és az is nyilvánvalóvá vált, hogy a közvetlen segélyezésen alapuló politika nem tartható, hiszen növeli a romák államtól való kiszolgáltatottságát, rontja a versenyszférába való beilleszkedésük esélyeit, és erősíti a társadalomban a romák „parazitizmusával” kapcsolatos nézetet – mely a romák bűnözésre való hajlandóságát tételező sztereotípia mellett az egyik legmakacsabb előítélet a térségben.
 |
A válság kapcsán mindenhol feléledő elosztási viták is sok esetben etnikai színezetet kapnak, és az állami segélyezésre szoruló romák ellen irányulnak.
A válság nyomán várhatóan növekvő kriminológiai problémák erősíthetik a romákkal szembeni előítéleteket. A térségben a lakosság jelentős része a bűnözést szinte automatikusan a roma kisebbséghez köti („cigánybűnözés”), ugyanakkor a romló életkörülmények a romák egy részét valóban az illegális jövedelemforrások felé terelhetik.
 |
A szélsőséges szervezetek tevékenysége felerősítheti az EU-ellenes véleményeket a térségben. Az uniós tagság ugyanis ezen nacionalista és antiglobalista szervezetek szemében a nemzeti szuverenitás megszűnésének fenyegetését hordozza. Vona Gábor, a Magyar Gárda Egyesület elnökének megfogalmazása szerint például „Az EU segítő kéznek álcázott gyilkos ölelés”). A gazdasági válsággal összefüggésben általánosan is romolhat az EU megítélése, ezen szervezetek pedig artikulálhatják és támogatottságuk növelésére használhatják ezt az ellenérzést.
Az eddigi integrációs politika a térség gyakorlatilag minden országában kudarcot vallott, és az is nyilvánvalóvá vált, hogy a közvetlen segélyezésen alapuló politika nem tartható, hiszen növeli a romák államtól való kiszolgáltatottságát, rontja a versenyszférába való beilleszkedésük esélyeit, és erősíti a társadalomban a romák „parazitizmusával” kapcsolatos nézetet – mely a romák bűnözésre való hajlandóságát tételező sztereotípia mellett az egyik legmakacsabb előítélet a térségben.
 |
A romaellenesség nem az elmúlt időszakban erősödött meg a térségben, csupán a szélsőjobboldali szervezetek aktívabb kommunikációja miatt kerültek jobban előtérbe az egyébként is létező sztereotípiák.
A gárdák provokációira válaszul ráadásul a romák több országban is megalakították saját önvédelmi szervezeteiket, a két oldal szervezetei közötti összecsapások pedig általánosságban rontják a romák és a nem romák közti viszonyt.
 |
Az állammal kapcsolatos elégedetlenség következménye, hogy a lakosság egy része külső szervezetektől várja az állami feladatok ellátását. A szélsőjobboldali mozgalmak éppen erre az igényre reagálnak, amikor azt ígérik, hogy átveszik az államtól az elégtelenül ellátott működtetett rendvédelmi, igazságszolgáltatási, honvédelmi, segélyezési feladatok egy részét.
Az önvédelmi gárdák iránti bizalmat tehát a (főképpen vidéken) romló biztonságérzet, illetve a demokratikus intézményekkel és magával a demokráciával szembeni általános csalódottság egyaránt erősíti.
 |
A Magyar Gárda betiltása: jogi és politikai következmények
Jogi következmények:
2006 ősze óta nem született ilyen jelentőségű markáns döntés a szélsőségesek politikai tevékenységét érintő jogi keretekkel kapcsolatban.
A Magyar Gárda Fővárosi Bíróság általi feloszlatása azonban egyelőre nem teremtett egyértelmű jogi helyzetet.
Az ítélet egyelőre nem emelkedett jogerőre, a szervezet fellebbez. Így a jogi procedúra jelentősen elhúzódhat.
A most feloszlatott szervezet a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, amely – a gárda vezetői szerint – nem azonos a Magyar Gárda Mozgalommal, amely a vidéki felvonulásokat szervezi. A jogi különválasztással a gárda szervezőinek célja éppen a feloszlatás lehetőségének elkerülése volt. A mozgalom sorsa és a vele kapcsolatos rendőrségi-nemzetbiztonsági fellépés körül így akkor is további jogértelmezési viták bontakozhatnak ki, ha az elsőfokú döntés jogerőre emelkedik.
Ha a Gárda működését jogerősen be is tiltja a bíróság, és a Magyar Gárda hivatalosan bejegyzett szervezetként nem működik tovább (tehát nem szedhet tagdíjat, nem vezethet számlát, nem birtokolhat ingatlanokat), demonstrációkat továbbra is tarthat, hiszen a tagok azokat magánszemélyként is bejelenthetik.
Politikai következmények:
A Magyar Gárda Egyesület betiltásáról szóló elsőfokú ítélet rövid távon aktivizálja a radikális mozgalmakat és magát a Magyar Gárdát, amely látványos demonstrációkkal igyekszik bizonyítani, hogy léte nem került veszélybe (erre példa a Hanuka-ünnepség elleni demonstráció, az „adventi seregszemle” Budapesten).
Hosszabb távon a bírósági eljárás befejeztével megszűnik a Magyar Gárdát kontrolláló egyik legfontosabb külső tényező: maga a bírósági eljárás. Ha a gárda illegálissá válik, a törvényességi korlát nem érvényesül majd. Különösen nehéz helyzetbe kerül ezzel a párt megalkotója, a Jobbik, hiszen a párt elsődleges célja a legális parlamenti képviselet, amivel nehezen egyeztethető össze egy illegális szervezet fenntartása. A tagok mind nagyobb hajlandósága az illegális akciókra megnehezíti a nemrég konszolidált szervezet ellenőrzését. A mozgalom önállósodó, jogi, politikai és nyilvánossági kontroll alól felszabaduló sejtjei a radikalizálódás veszélyét rejtik magukban.
A Magyar Gárda feloszlatása után a parlamenti pártok számára szinte követelményként fogalmazódik meg, hogy az eddig a radikálisok által kisajátított kérdésekkel foglalkozzanak. A romákkal szembeni előítélet és a közbiztonság problémáját a szélsőségesek eddig úgy kapcsolhatták össze, hogy ezzel kapcsolatban alig kérdőjelezte meg valaki álláspontjukat a nyilvánosságban, és pont ez növelte meg a Magyar Gárda szerepét.
2006 ősze óta nem született ilyen jelentőségű markáns döntés a szélsőségesek politikai tevékenységét érintő jogi keretekkel kapcsolatban.
A Magyar Gárda Fővárosi Bíróság általi feloszlatása azonban egyelőre nem teremtett egyértelmű jogi helyzetet.
Az ítélet egyelőre nem emelkedett jogerőre, a szervezet fellebbez. Így a jogi procedúra jelentősen elhúzódhat.
A most feloszlatott szervezet a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, amely – a gárda vezetői szerint – nem azonos a Magyar Gárda Mozgalommal, amely a vidéki felvonulásokat szervezi. A jogi különválasztással a gárda szervezőinek célja éppen a feloszlatás lehetőségének elkerülése volt. A mozgalom sorsa és a vele kapcsolatos rendőrségi-nemzetbiztonsági fellépés körül így akkor is további jogértelmezési viták bontakozhatnak ki, ha az elsőfokú döntés jogerőre emelkedik.
Ha a Gárda működését jogerősen be is tiltja a bíróság, és a Magyar Gárda hivatalosan bejegyzett szervezetként nem működik tovább (tehát nem szedhet tagdíjat, nem vezethet számlát, nem birtokolhat ingatlanokat), demonstrációkat továbbra is tarthat, hiszen a tagok azokat magánszemélyként is bejelenthetik.
Politikai következmények:
A Magyar Gárda Egyesület betiltásáról szóló elsőfokú ítélet rövid távon aktivizálja a radikális mozgalmakat és magát a Magyar Gárdát, amely látványos demonstrációkkal igyekszik bizonyítani, hogy léte nem került veszélybe (erre példa a Hanuka-ünnepség elleni demonstráció, az „adventi seregszemle” Budapesten).
Hosszabb távon a bírósági eljárás befejeztével megszűnik a Magyar Gárdát kontrolláló egyik legfontosabb külső tényező: maga a bírósági eljárás. Ha a gárda illegálissá válik, a törvényességi korlát nem érvényesül majd. Különösen nehéz helyzetbe kerül ezzel a párt megalkotója, a Jobbik, hiszen a párt elsődleges célja a legális parlamenti képviselet, amivel nehezen egyeztethető össze egy illegális szervezet fenntartása. A tagok mind nagyobb hajlandósága az illegális akciókra megnehezíti a nemrég konszolidált szervezet ellenőrzését. A mozgalom önállósodó, jogi, politikai és nyilvánossági kontroll alól felszabaduló sejtjei a radikalizálódás veszélyét rejtik magukban.
A Magyar Gárda feloszlatása után a parlamenti pártok számára szinte követelményként fogalmazódik meg, hogy az eddig a radikálisok által kisajátított kérdésekkel foglalkozzanak. A romákkal szembeni előítélet és a közbiztonság problémáját a szélsőségesek eddig úgy kapcsolhatták össze, hogy ezzel kapcsolatban alig kérdőjelezte meg valaki álláspontjukat a nyilvánosságban, és pont ez növelte meg a Magyar Gárda szerepét.
(Kuruc.info - PC)
Kapcsolódó:
