Izrael és a Hamász közötti tűzszünetet és a 467 napja elrabolt izraeli túszok kiszabadulásáról megkötött egyezményt jelentett be kormányzati forrásokra hivatkozva a 12-es és a 13-as izraeli kereskedelmi televíziós csatorna szerda este. A túszokról szóló megállapodás megszületését Donald Trump megválasztott amerikai elnök is megerősítette közösségi oldalán.
Az egyiptomi, amerikai és katari közvetítéssel folytatott tárgyalásokon a Hamász végső döntéseit Mohamed Szinvár, a Hamász jelenlegi gázai vezetője, a palesztin szervezet megölt vezetőjének, Jahja Szinvárnak a nála tíz évvel fiatalabb testvére hozta meg.
Izraelben csütörtök reggelre összehívták a biztonságpolitikai kabinetet, majd azt követően a teljes kormányt, hogy hivatalosan is jóváhagyják a megállapodást.
Frissítés: íme a részletek:
Az APNews megszerezte a megállapodástervezet egy példányát, amelyet megmutattak szerdán az egyeztetésen résztvevőknek, akik igazolták a dokumentum valódiságát. A tűzszünet e szerint így nézne ki:
Első szakasz - időtartam: 42 nap
  • A Hamász elengedne 33 túszt, köztük az összes nőt, beleértve a katonanőket, valamint a gyerekeket és az 50 év felettieket;
  • Izrael minden egyes civil túszért cserébe szabadon bocsátana 30 bebörtönzött palesztint, illetve minden egyes elengedett katonanőért 50 palesztin nyerné vissza szabadságát;
  • leállítanák a támadásokat és Izrael kivonná erőit a sűrűn lakott részekből a Gázai övezet határára;
  • az otthonaikból elűzött palesztinok visszatérhetnének és ezzel együtt beengednének napi 600 kamionnyi segélyszállítmányt a régióba.
Második szakasz - időtartam: 42 nap
  • Meghirdetik a fenntartható nyugalom időszakát;
  • a Hamász elengedi az összes túszt (civileket és katonákat egyaránt), egy időközben letárgyalt, meghatározott számú palesztin fogoly szabadonbocsátásáért cserébe.
Harmadik szakasz
  • A fogságban elhunyt izraeli túszok földi maradványait kicserélik meghalt palesztin harcosok földi maradványaiért;
  • beindítják a Gázai övezet újjáépítési tervét;
  • beindul az átkelőforgalom a Gázai övezet határátkelőinél.
Persze nem fog minden simán menni
Például az első körben elengedni tervezett túszok nem mindegyikét őrzi a Hamász, hanem más szervezetnél is vannak elfogott izraeliek – például az Iszlám Dzsihádnál –, így őket majd meg kell győzni, hogy adják át – lehetőleg élve – a Hamásznak a tűzszüneti megállapodás teljesítése érdekében.
Több mint ezer palesztint engednek el az izraeliek, ha életbe lép a túszcsere, köztük több mint 30 olyant, akik életfogytiglant kaptak.
Ugyancsak az első szakaszban az izraeli csapatokat hátrébb vonják abba az ütközőzónába, amelyet a teljes izraeli-gázai határ mentén hoznak létre, egy kilométeres szélességben. Ezzel lehetővé válik, hogy a jelenleg hatalmas menekülttáborokban élő palesztinok elinduljanak észak felé és visszatérhessenek otthonaikba, amelyek 90 százalékát azonban lerombolták az izraeliek a harcok során.
A második szakaszról a pontosítást a tűzszünet 16. napján meg kell kezdeni. A két kulcselem, hogy az összes maradék túszt el kell engedni, cserébe az izraeliek teljesen kivonják erőiket a Gázai övezetből. Izrael viszont korábban jelezte, addig nem fog teljesen kivonulni, amíg nem sikerül végleg felszámolni a Hamász katonai és politikai képességeit, amellyel megakadályoznák az újrafelfegyverkezést és hogy többé ne a szervezet irányítsa Gázát. Erre viszont az a Hamász mondása, hogy addig nem adja át az összes túszt, amíg az izraeli csapatok el nem hagyják az övezetet.
Tehát az egyezkedésnek arra is ki kell terjednie, hogy ki irányítsa majd a harcok lezárultával a Gázai övezetet. A Hamász hajlandó erről lemondani, de áttételesen azért szeretné rajta tartani a kezét a dolgokon, amit érthető okokból Izrael egyáltalán nem szeretne. Ugyanakkor ott van az időkorlát. A megállapodás szerint a második szakasz részleteit még az előtt kell kidolgozni, hogy véget érne az első szakasz.
Ha mégsem sikerülne mindent végigtárgyalni
A Hamász már az elejétől fogva azt mondja, a tűzszünet egészen addig tartson, amíg meg nem állapodnak részletesen a második szakasz elemeiről. Ehhez írásos garanciákat kért a közvetítőktől, de csak szóbeli ígéreteket kapott, Izraeltől még azt sem. Ha viszont Izrael - megállapodás híján - mégis újraindítja a katonai akciót, hogy nyomás alá helyezze a palesztin csoportot, az viszont éppen az izraeli belpolitikában sülhet el rosszul, mert ha válaszul a Hamász a túszokhoz nyúl, az az emberek többségét Netanjahu kormányfő ellen hangolja Izaelben.
Viszont ha nem tartja be ígéretét és nem töri le véglegesen a Hamászt, akkor azzal a koalíciós partnereit dühíti fel.
Az utolsó, harmadik szakasz már nem ennyire rizikós. Át kell adni az elhunyt túszok földi maradványait az izraelieknek, cserébe nekik le kell tenni az asztalra a Gázai övezetre vonatkozó 3-5 éves újjáépítési tervet, amelynek végrehajtását nemzetközi résztvevők felügyelnék.
(MTI - Index nyomán)