Chuck Schumer demokrata képviselő például jelezte a kongresszusnak, hogy érvényesítsék azt a törvényt, mely szerint az elnöknek 48 órán belül tájékoztatnia kell a kongresszust a katonai akcióról. "Egyetlen elnöknek sem szabad megengedni, hogy egyoldalúan, kiszámíthatatlan fenyegetésekkel és stratégia nélkül vonja be a nemzetet egy háborúba" – nyilatkozta.

A közép- és dél-amerikai országok egyértelműen agressziónak tekintik az amerikai támadást, Venezuela és Kuba külügyminisztériuma elítélte az akciót az iráni létesítmények ellen, Mexikó pedig békés megoldásra szólított fel, és „azonnali diplomáciai egyeztetéseket” sürgetett.

Ausztrália és Új-Zéland is egyetért a diplomáciai úton történő konfliktuskezelésben, ám amíg utóbbi külügyminisztere, Winston Peters aggasztónak nevezte a fejleményeket, addig Ausztrália azt a véleményt erősíti, mely szerint „Irán nukleáris és ballisztikus programja fenyegetést jelent a nemzetközi békére”.

Keir Starmer brit miniszterelnök véleménye szerint „Irán nukleáris programja komoly fenyegetést jelent a nemzetközi biztonságra. Soha nem engedhető meg, hogy Irán nukleáris fegyvert fejlesszen ki, és az USA lépéseket tett e fenyegetés enyhítésére. A közel-keleti helyzet továbbra is ingatag, és a régió stabilitása prioritást élvez. Felszólítjuk Iránt, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, és találjon diplomáciai megoldást a válság lezárására”.

António Guterres ENSZ-főtitkár szerint „az egyetlen remény a békében van” az amerikai–iráni feszültség megoldására. A főtitkár az amerikai atomlétesítmények elleni csapásokat követően „veszélyes kiszélesedésről” beszélt, amely katasztrofális következményekkel járhat a régióban. Guterres hangsúlyozta: az előrevezető út kizárólag diplomáciai lehet, a katonai eszközök nem oldják meg a konfliktust.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter tiszta vizet öntött a pohárba az Egyesült Államokkal való konfliktus kapcsán. Az X-en azt írta, hogy az éjszakai amerikai csapások minden lehetőséget megszüntettek az amerikaiakkal vagy az európaiakkal való diplomáciai megoldásra.

A múlt héten még tárgyaltunk Amerikával, amikor Izrael úgy döntött, hogy szétrobbantja ezt a diplomáciai törekvést. Ezen a héten tárgyalásokat folytattunk az E3/EU-val is, amikor az Egyesült Államok úgy döntött, hogy ezt a törekvést is szétrobbantja. Milyen következtetést vonjunk le? – kérdezte Aragcsi.

Hozzátette, hogy a brit és európai uniós felhívásoknak való megfelelés, hogy Irán „térjen vissza” a tárgyalóasztalhoz, most megvalósíthatatlan. „De hogyan térhetne vissza Irán valamihez, amit soha nem hagyott el, nemhogy megsemmisített volna?” – tette fel a kérdést.

Az iráni szövetséges jemeni húszik arról írtak, hogy a jemeni lázadó kormány támogatja fegyveres szárnyának egy nappal korábbi fogadalmát, miszerint csapást mérnek amerikai hajókra a Vörös-tengeren, amennyiben Washington csapásokat mér Iránra. „Megerősítjük a Jemeni Köztársaság elkötelezettségét a fegyveres erők azon nyilatkozata mellett, hogy készek amerikai hajókat és hadihajókat támadni a Vörös-tengeren” – áll a kormány közleményében, miután az Egyesült Államok támadásokat indított Irán ellen.

Oroszország külügyminisztériumának reakciója szerint az iráni nukleáris létesítményekre mért amerikai csapások súlyosan sértik a nemzetközi jogot.

"Az a felelőtlen döntés, hogy egy szuverén állam területét rakéta- és bombatámadásoknak vetik alá, bármilyen érvekkel is álljanak elő, durván sérti a nemzetközi jogot, az ENSZ alapokmányát, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, amelyek korábban egyértelműen megengedhetetlennek minősítették az ilyen akciókat. Különösen aggasztó, hogy a csapásokat egy olyan ország hajtotta végre, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja" – írták.

Friedrich Merz német kancellár felszólította Iránt, hogy kezdjen nukleáris tárgyalásokat Izraellel és az Egyesült Államokkal – közölte a kancellár szóvivője, Stefan Kornelius a Times of Israel szerint. A német kormány biztonsági kabinetjének vasárnap reggeli ülésén „Merz kancellár megismételte Iránhoz intézett felhívását, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat az Egyesült Államokkal és Izraellel a konfliktus diplomáciai megoldására törekedve” – írja Kornelius közleményében.

Franciaország aggodalmának adott hangot az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai csapásokat követően, és felszólította a feleket, hogy „tanúsítsanak önmérsékletet annak érdekében, hogy elkerüljenek minden olyan eszkalációt, amely a konfliktus kiterjedéséhez vezethet” – közölte Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter vasárnap

Katar deeszkalációra és diplomáciai megoldásra szólít fel, és „súlyos következményekre” figyelmeztet a régióban, miután az Egyesült Államok csatlakozott az iráni nukleáris létesítmények elleni izraeli csapásokhoz. Doha „hangsúlyozza, hogy le kell állítani minden katonai műveletet, és azonnal vissza kell térni a párbeszédhez és a diplomáciai utakhoz a fennálló kérdések megoldása érdekében” – írta a katari külügyminisztérium az X-en közzétett bejegyzésében. „A külügyminisztérium arra figyelmeztet, hogy a térségben jelenleg uralkodó veszélyes feszültségnek súlyos következményei lesznek mind regionális, mind nemzetközi szinten” – tették hozzá

Kína határozottan elítéli az Irán elleni amerikai támadásokat és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyelete alatt álló nukleáris létesítmények bombázását – közölte vasárnap a kínai külügyminisztérium szóvivője. „Az Egyesült Államok akciója súlyosan megsértette az ENSZ alapokmányának céljait és elveit, valamint a nemzetközi jogot, és súlyosbította a feszültséget a Közel-Keleten” – mondta a szóvivő. Kína felszólítja a konfliktusban részt vevő feleket, különösen Izraelt, hogy mihamarabb kössenek tűzszünetet, biztosítsák a polgári lakosság biztonságát, és kezdjenek párbeszédet és tárgyalásokat – tette hozzá. „Kína készen áll arra, hogy a nemzetközi közösséggel együttműködve közösen tegyen erőfeszítéseket az igazságosság fenntartása érdekében, valamint a közel-keleti béke és stabilitás helyreállításáért” – mondta végül.

Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu külön üzenetet küldött az amerikai elnöknek, amiben az izraeli nép nevében mondott köszönetet Trump „bátorságáért és elszántságáért”. Az MTI idézi az izraeli miniszterelnököt, aki hangsúlyozta: az amerikai beavatkozás fordulópontot jelenthet a térségben.

Trumppal együtt többször hangoztattuk: a békét erővel is ki kell kényszeríteni – fogalmazott Netanjahu, utalva arra, hogy Izrael már több mint egy hete folytat támadásokat Irán atom- és katonai objektumai ellen.

(Index nyomán)