2002. július 24-én viszont letartóztatták Kaiser Edét és Hajdú Lászlót, akik a rendőrség szerint alaposan gyanúsíthatók voltak a bankrablás elkövetésével. Ez a nyomozás 2003 decemberéig tartott. A vádiratban Hajdú Lászlót nem gyanúsították meg a gyilkossággal, „csak” bűnsegédlettel, konkrétan a fegyverek beszerzésével, elrejtésével vádolták meg. Kaiser Ede társtettesként szerepelt a vádiratban. A gyilkosságok elkövetésével egy ismeretlen harmadik elkövetőt gyanúsítottak.

A bírósági tárgyalás 2004. februártól december 23-áig tartott. A Fővárosi Bíróság életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte Kaiser Edét, Hajdú László 15 év fegyházbüntetést kapott. A másodfokú eljárásban Kaiser Ede büntetését helybenhagyták, Hajdú László ügyében új eljárást rendelt el a Fővárosi Ítélőtábla. A vádlottak az eljárás során mindvégig tagadták, hogy ők követték el a gyilkosságot, viszont több más bűncselekményt beismertek.

2007. február 17-én a rendőrség Tatabányán elfogta a veszprémi postásgyilkossággal gyanúsított Nagy Lászlót. A lakásán tartott házkutatás során előkerültek a móri bankrablásnál használt fegyverek: egy Skorpió típusú géppisztoly, illetve egy pisztoly. Nagy László már az első kihallgatásán elismerte, hogy köze volt a móri mészárláshoz.

Egy Radó nevű szerb bűnözőt nevezett meg, aki bűntársukkal, Weiszdorn Róberttel együtt ment be a bankfiókba, ő csak sofőrként vett részt a bűncselekményben. Weiszdorn vallomása szerint a rablást Nagy tervelte ki, és ők ketten hajtották végre. A bankfiókban Weiszdorn lőtt rá a biztonsági őrre, majd kiállt a bankfiók ajtajába, és elküldte az időközben a fiókba betérni akarókat. Eközben Nagy a fiók ügyfélterében agyonlőtte az ott tartózkodó további hét embert.

2007. július 13-án Nagy László, még a bírósági tárgyalás és ítélet előtt, börtöncellájában öngyilkosságot követett el.

2008 decemberében az elsőfokú bíróság Weiszdorn Róbertet életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte, az elítélt legkorábban 30 év letöltése után bocsátható szabadlábra. Az ítéletet 2010. december 9-én a másodfokú bíróság súlyosbította, 40 évre emelte a minimálisan letöltendő büntetést. A Fővárosi Bíróság 2009. november 6-án Kaiser Edét felmentette a móri bankrablás vádja alól, egyéb bűncselekmények miatt 18 év börtönbüntetésre ítélték.

Amint az kitűnik a kronológiai felsorolásból, az ügy meglehetősen homályos, zavaros, rengeteg kérdést vet fel, csupán az biztos, a nyolc ártatlan áldozat életét már senki nem adja vissza. Mindezek ellenére sem kívánok különböző konteókba belefolyni, mert semmilyen kézzelfogható bizonyítékom nincs. Ezek hiányában pedig komolytalanná válna minden ezirányú fejtegetésem.

Egy valamit azonban szeretnék körbejárni, ugyanis többek kezében egyfajta „politikai bunkósbottá” vált a móri mészárlás abban az esetben, ha valakik szeretnének kibújni egy-egy kényelmetlen kérdés megválaszolása elől. Tapasztalhatjuk akár a liberális, baloldali felfogású átlagemberek részéről, de főként ún. véleményvezérek „csodafegyvere” ez. Amikor arról beszélünk, Magyarországon igenis létezik cigánybűnözés, érvek hiányában rögtön érkezik a menetrendszerű válasz

Ennek, a kérdés megválaszolása elől kislisszanó gyakorlatnak éppen Puzsér Róbert az egyik legnagyobb gyakorlója, aki főpolgármesteri címre pályázik, s akiről írtunk is nemrégiben.

Maradjunk annyiban, egyik bűnt nem lehet elkenni a másikkal. A cigánybűnözők által elkövetett bűncselekmények is bűnök, ahogy a móri mészárlás is. A bűnnek „valóban nincs színe”, ahogy mondani szokták, az elkövetőinek azonban már annál inkább.

És innen menjünk tovább.

Magyarország lakossága ma szűk 10 millió fő (a kerek 10 milliót már nem éri el). Ha a népszámlálási adatokra támaszkodunk (ott egyébként 205 984 fő a cigányság lélekszáma), nem kapunk pontos képet, de azért az megállapítható, a cigányság számaránya még akkor is messze a magyarság számaránya alatt van, ha az a valóságban elérheti akár az 500 ezret is.

Nos, ehhez képest a mindennapi tapasztalat arról szól, hogy a súlyosan életellenes bűncselekmények között messze felülreprezentáltak. Képzeljük el, mi volna itt, ha fordított helyzet lenne? Tehát, a magyarság volna 500 ezer – 1 millió fő között, a cigányság pedig 9 millió fő? Ne is gondoljunk bele. Főleg akkor ne, ha már így is azt tapasztaljuk, hogy az ország lakosságának az 5-10%-át kitevő cigányság követi el a súlyosan életellenes bűncselekmények nagy hányadát. Értejük ugye, mennyire komolytalan a móri mészárosokkal jönni?

Ugyanis tekintsünk rá az arányokra!

Vagy vegyük már szemügyre, miért is szervez felvonulást Törökszentmiklóson a Mi Hazánk és a Betyársereg. Azért, mert egy cigánybűnöző öncélúan azt ver össze, akit kedve tartja. Már természetesen akkor, ha az illető nála gyengébb, védtelenebb. És ez az öncélú erőszak jellemző is rájuk, ezt művelik országszerte.

Maradjunk annyiban, nem akarunk móri mészárosokat, sem pedig a törökszentmiklósihoz hasonló félállati, őrjöngő, beilleszkedni képtelen véglényeket sem. A rend pártján állunk, rendet akarunk Magyarországon.

Lantos János – Kuruc.info