Aki rendszeresen követi a koronavírussal kapcsolatos híreket és az épp aktuális napi statisztikákon túl mélyebben is érdeklődik a téma iránt, az már korábban is olvashatott róla, hogy egyáltalán nem valószínű, hogy beoltottnak és beoltatlannak ugyanolyan élete lesz, ha mindenhol megkezdődik a tömeges oltás. Persze, akár több hónapot is igényelhet, mire valóban aktuális lesz a téma, a "korai madarak" már Magyarországon is elkezdték csicseregni a lehetséges különbségtételt.
 Forrás: dw.com |
Nyugtalanító előjelek
Természetesen, hogy mik lesznek ezek az eltérések, mit szabad majd és mit nem, a jövő zenéje, de a repülés például egészen bizonyosan köztük lesz, ahogy azt az ausztrál Qantas légitársaság "első fecskeként" már több mint egy hónapja bejelentette. Valószínűleg legtöbbünk nem ezen a ponton fog összeroskadni, amikor megtudja, hogy nem utazhat Qantas-gépekkel, de egészen biztosan nem pusztán ennyiről lesz szó, és Gulyás Gergely sem kizárólag a légitársaságokra utalt, amikor a tegnapi nap folyamán belebegtette a különbségtételt.
A statisztikákból, ahogy a portálunkon zajló szavazáson is jól kivehető, hogy a magyar emberek különösen nem lelkesednek a sebtében összeállított vakcináért, és nem valószínű, hogy ez a többi európai országban másként lenne. Noha az emberek oltásról való lebeszélése nem tartozik a feladataim közé, és nem is szándékozom ilyen irányba elkanyarodni, a félelem, vagy inkább fogalmazzunk úgy, hogy az egészséges tartózkodás érthető, hiszen – szemben az évek alatt kifejlesztett, biztonságos oltásokkal – a koronavírus ellenit pár hónap alatt alkották meg, ami azért is érdekes, mert korábban is voltak már egymásnak ellentmondó nyilatkozatok, miszerint ennyi idő alatt nem lehet teljesen megbízható vakcinát gyártani.
"Szükséges rossz" vagy társadalmi kísérlet?
A kezdeti várakozásoknak megfelelően a vakcina ingyenes, beadatása önkéntes, ám a lanyha érdeklődés vélhetően átrajzolja majd ezeket a feltételeket, amely a logikát figyelembe véve a beoltott-nem beoltott közötti különbségtételekben fog elsősorban megmutatkozni. Ez végtelen lehetőségek tárházát nyújtja, de akár lehet többlépcsős is, folyamatos szigorításokkal és a különbségtétel növelésével.
Felvetődik a kérdés, hogy globális szinten ennek mi lehet a célja. Egyáltalán nevezhető-e célnak a jelenség, semmint "szükséges rossznak"? A legaggasztóbb különbség ugyanis az önkéntes alapú döntések végrehajtása vagy végre nem hajtása, és a teljes ellehetetlenítés között van, amely ravasz módon még mindig nem kötelez az oltás beadatására, de olyan életfeltételeket teremt, ahol a legdisztópikusabb esetben még dolgozni sem mehetsz majd el védőoltás megléte nélkül.
Ezt a logikát úgy képzeljük el, mintha egy olyan teremben ülnénk, ahol a falak folyamatosan befelé húzódnak, a végén pedig középen egymáshoz érnek, betöltve a teret. Az elején vajmi kevéssé érdekelhet minket az elmozdulás, hiszen bőven van még helyünk. Ám amikor a falak kimutathatóan csökkentik az életterünket, majd pedig a puszta létünket kezdik fenyegetni, már egészen másképpen fest a helyzet.
Esetünkben a kezdeti elmozdulás jelentheti, hogy "nem utazhatunk a Qantas-gépekkel", a puszta létünket veszélyeztető pedig, hogy "nem mehetünk munkába", vagy "nem mehetünk le a boltba". Egyébként pontosan azért hoztam ezt a példát, mert a vészharangokat egyáltalán nem akkor kell megkongatni, amikor a falak már jó erősen szorítanak minket, hanem amikor elkezdenek mozogni, csökkentve ezáltal az életterünket. Ennek pedig úgy érzem, hogy most, Gulyás tegnapi kijelentése után jött el az ideje.
Végkövetkeztetés
A koronavírus témaköre lényegében kimeríthetetlen. Érdemes figyelni a folyamatosan változó, ám rendszerint mégis együtt mozgó (mintha csak legalábbis összehangolnák őket...) külföldi-belföldi prominensek nyilatkozatait. Korábban maga a magyar miniszterelnök mondta, hogy "tavaszra szabadulhatunk", ma meg már arról beszélünk, hogy a járványügyi készültség 2021 végéig fennmarad (utóbbi egyébként nem egyenlő a korlátozások fenntartásával, ezt jó, ha tudjuk).
Egyértelmű, száz százalékos megállapításokat persze nem tehetünk ebben a ködös helyzetben, de összességében tudjuk és érezzük, hogy a dolgok rendkívül rossz irányba mennek. 2020 végére eljutottunk oda, hogy fogalmunk sincs róla, milyen pontok mentén fog megváltozni a világ és vele együtt az életünk, de, hogy eddig soha nem látott változásokon fogunk átesni, abban egészen biztosak lehetünk. Ezek pedig túlnyomó részben negatív változások lesznek. Emlékszünk még? Az első koronavírussal kapcsolatos nyilatkozatok arról szóltak, hogy talán sosem tér vissza a régi életünk. Mindezt kinyilvánították akkor még pár hónap után...
A napi koronavírus-adatokon túl érdemes több forrásból tájékozódni, az aktuális híreket távolságtartással kezelni, a témakört reális szemlélettel megközelíteni.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Kapcsolódó írásaim:
