1918 tavaszán a Magyarország című napilap rövid ismertetést közölt Pásztor Árpád új verseskötetéről. A recenzens így summázta benyomásait: „Pásztor Árpád költői munkássága most érkezett delelőjéhez. Gazdag szemeket, dús áldást hozott ez az aratás.” (Magyarország 1918. május 5., 13. o.) Pásztor (eredeti nevén Pikler) Árpád nevét és munkásságát ma már a feledés jótékony homálya fedi, holott egyik versével (munkásságának egyik „gazdag szem”-ével) kitörölhetetlenül beírta magát az irodalomtörténetbe.

Ki is volt Pásztor Árpád? Az 1929-ben kiadott Zsidó Lexikon szerint 1877-ben született Ungváron, s „tanulmányai végeztével” újságíró lett. (Hogy milyen „tanulmányokat” végzett a zsidó ifjú, arról a lexikon nem tudósít.) Ő volt az első újságíró, aki interjút készített Tolsztojjal. Főként az Est-lapokba írogatott. Újságírói munkája mellett verseket, regényeket, színdarabokat is publikált, sőt operettszövegeket is firkált.

Az Életrajzi Lexikon adatai bőségesebbek. Pásztor a fővárosi egyetemen jogot hallgatott, de hogy tanulmányait befejezte-e vagy sem, nem tudjuk meg. A 19. század végétől a Pesti Napló, a Magyarország, a Budapesti Napló, majd 1910-től a legnagyobb példányszámú napilap, Az Est munkatársa. (Az Est tulajdonosa és felelős szerkesztője Miklós Andor volt, aki Klein Árminként született e világra.) Pásztor Árpád 1940-ben hunyt el ágyban, párnák között, tehát ő is a holokauszt áldozata, hiszen Heisler András Mazsihisz-vezér szerint a holokauszt hazánkban 1920-ban, a numerus clausus bevezetésével kezdődött.

101 évvel ezelőtt, 1917. november hetedikén zajlott le Szentpéterváron a bolsevik puccs, s az új hatalom első embere V. I. Lenin lett. A hazai zsidóság hivatalos lapja, az Egyenlőség örömmel állapította meg, hogy a bolsevik vezérek között nagy mennyiségű zsidó található. Most csupán egy rövid hírt osztunk meg az olvasóval, amelyben Lenint is „zsidó származású”-ként említi a zsidó hetilap (Egyenlőség 1917. november 24., 13. o.)

Az idézett szövegben sok marhaság olvasható, az azonban igaz, hogy Lenin ereiben anyai örökségként némi zsidó vér is csordogált.

Említettük már, hogy Pásztor Árpád zsidó költő és újságíró az 1910-es években Az Est című napilap munkatársa volt. Verseit manapság már a kutya sem olvassa, pedig van egy páratlanul szép verse, amely ma is elringatja az olvasót.

A már idézett Életrajzi Lexikonban olvassuk: „Pályájának kezdetén szocialista törekvéseket képviselt, ő írta az első m. verset Leninről 1917-ben.” Tehát Pásztor Árpád írta az első magyar nyelvű verset Leninről! Egy honi zsidó a zsidó származású bolsevik vezérről. És erről nem emlékezett meg tavaly, a száz éves évfordulón Heisler András társulata, a Mazsihisz! Mi most pótoljuk a mulasztást.

Az Életrajzi Lexikonban említett vers valóban 1917-ben jelent meg, de nem valamilyen jelentéktelen napon. Miklós Andor-Klein Ármin lapja, Az Est közölte szent karácsony napján, 1917. december 25-én. (A teljes újságoldal itt érhető el.)

Ez a zöngemény, a pályája delelőjére ért Pásztor-Pikler költészetének „dús áldása” volt tehát a zsidó lap zsidó ajándéka a keresztény magyarságnak. A versfaragó zsidó szerint Lenin az „új Krisztus”, az új Messiás. Hogy mit is hozott ez az új Krisztus, akkor tudta meg igazán a magyarság, amikor zsidó apostolai, Kun-Kohn Béla, Szamuely Tibor és a többiek hirdették hazánkban a bolsevik evangéliumot.

Az idézett vers megjelenése után alig egy évvel Az Est rövid hírben adta tudtul, hogy az úgynevezett őszirózsás forradalom győzelme után az új kormányra fölesküdött tisztek és civilek „óriási tömeg”-e vonult Az Est szerkesztősége elé, a francia himnuszt (!!!) énekelve (Az Est 1918. november 3., 8. o.). Köztudott, ez a lap fontos szerepet játszott a forradalom előkészítésében, a bomlasztásban, volt tehát mit ünnepelni. Egyszóval megérkezett a tömeg a lap székháza elé, az újságírók feltépték az ablakokat, „Pásztor Árpád kiállott az ablak peremére”, s „gyújtó beszédet” mondott.

Hogy idézte-e Pásztor-Pikler az új Krisztust, a fajtestvér Lenint, nem derül ki a beszámolóból.

B. - Kuruc.info

Kapcsolódó: A forradalom és a zsidóság - 4. rész