A fordulat éve, a kommunista hatalomátvétel után a totális hatalomra törő Rákosi-féle vezetés teljes gőzzel nekilátott az ország szovjet stílusú átalakításának. Harcot hirdettek az ideológiai ellenségnek minősített „klerikális reakció” ellen is.

1948. május 15-én Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter bejelentette, hogy beterjesztik a nem állami iskolák és nevelőintézmények államosításáról szóló törvényjavaslatot.

Magyarországon akkor az iskolarendszer többségében felekezeti intézményekből állt, s ezek fenntartói hevesen tiltakoztak a tervezett lépés ellen. A támadás éle a katolikus egyház ellen irányult, melynek vezetője, Mindszenty József bíboros a kommunisták legnagyobb ellenfelének számított.

Budapest, 1948. június 10. Olti Vilmos, a statáriális bíróság elnöke (b3) a Budapesti Büntető Törvényszék tárgyalótermében, a pócspetri-per tárgyalásán (Magyar Fotó-felvétel)

A kommunista párt semmit sem bízott a véletlenre: propagandakampányt indított, így például államosítás helyett demokratikus iskolarendszerről beszéltek, agitátorokat küldtek a kistelepülésekre, brosúrákat osztogattak, a pedagógusoknak anyagi helyzetük rendezését ígérték. Ezzel egy időben a megfélemlítés fegyverét is bevetették, ennek leghírhedtebb példája Pócspetri lett.

A Máriapócs mellett fekvő kis Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei községben június 3-án este Asztalos János plébános felhívására az esti litánia után a tömeg iskolája védelmében a községháza elé vonult, ahol a képviselő-testület az egyházi iskola megszüntetéséről tárgyalt. Néhányan megkíséreltek bejutni az ülésre, ezt két rendőr próbálta megakadályozni.

A dulakodásban egy riasztólövés is eldördült, majd Takács Gábor őrvezető csőre töltött puskája a lépcsőhöz ütődve elsült, s a golyó halálra sebezte a rendőrt. Az eset körülményei ma sem tisztázottak, mert a községbe nem volt bevezetve a villany, s az eseményekre sötétben került sor, a legvalószínűbb, hogy baleset történt.

A „véres zendülésből”, a „fasiszta rendzavarásból” a kommunisták koncepciós kirakatpert kreáltak. A községet megszállta az ÁVO, kijárási tilalmat rendeltek el, a kihallgatásokon szinte minden helybélit bántalmaztak, hárman közülük később bele is haltak a verésbe.

Budapest, 1948. június 11. Pócspetri község katolikus plébánosa, Asztalos János a népbíróság előtt. (forrás: Rév Miklós/Magyar Fotó)

Az ügyet nyolc nap múlva tárgyalta a Budapesti Büntetőtörvényszék rögtönítélő bírósága, s a gyorsan kidolgozott vádirat alapján másnap, 1948. június 11-én Asztalos János plébánost szándékos emberölés bűntettében való felbujtói bűnrészesség miatt, Királyfalvi (Kremper) Miklós községi segédjegyzőt szándékos emberölés bűntette miatt halálra ítélte. Som István tanító életfogytiglani, Kremper Ferenc napszámos 12 évi, Vitéz Gábor földműves 10 évi fegyházat kapott.

A segédjegyzőt még aznap kivégezték, testét a Rákoskeresztúri újköztemető 298-as parcellájában, jeltelen sírba temették. A hamvakat a rendszerváltás után kihantolták, és Pócspetriben temették újra. Az akasztásra már kivezetett plébános halálbüntetését életfogytig tartó fegyházbüntetésre változtatták, ezt 1956 szeptemberében 15 évi börtönbüntetésre szállították le, a pap nyolc és fél év után szabadult.

További 18 embert ítéltek változatos vádakkal szabadságvesztésre, meghurcolták az egész falut, s képletesen a vádlottak padjára ültették az egész katolikus papságot. A kommunista sajtó ilyen és ehhez hasonló címmel számolt be az eseményekről: „A demokrácia ellen uszító falusi plébános gyilkosságba hajszolta Pócspetri népét”, a községen a rendszerváltásig rajta maradt a „rendőrgyilkos” bélyeg.

Az országgyűlés 1948. június 16-án elfogadta az 1948. évi XXXIII. törvényt az egyházi iskolák államosításáról. (A jogszabály hatálya alól 1950-ben csak nyolc katolikus, három református, egy evangélikus és egy izraelita gimnáziumot mentesítettek.) Mindszenty Józsefet az év karácsonyán tartóztatták le, és 1949 februárjában életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Budapest, 1990. január 17. Az 1948-ban lezárt Pócspetri-ügy, Asztalos János és társai perújítását tárgyalta január 17-én dr. Strausz János tanácsa a Fővárosi Bíróságon (fotó: Fényes Gábor/MTI)

A pócspetri eseményekről Ember Judit rendező 1983-ban dokumentumfilmet készített, amelyet akkor betiltottak, először 1989-ben láthatta a közönség. A rendszerváltás idején, 1990. január 17-én a Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet, Asztalos Jánost és Királyfalvi Miklóst a vád alól felmentette, s ugyancsak hatályon kívül helyezett további négy vádlott elleni ítéletet.

1993. december 20-án a Fővárosi Bíróság perújítási tárgyalás alapján bűncselekmény hiányában további két vádlottat mentett fel.

(MTI)