Horn Gyula nem csupán Magyarország, hanem a környező országok és Európa történelmét is alakította, és nélküle lehetetlen lett volna Németország újraegyesítése - hangsúlyozta Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke a néhai magyar miniszterelnökről elnevezett brüsszeli EP-tanácskozóterem avatási ünnepségén Tabajdi Csabának, az MSZP EP-delegációja vezetőjének a szerdai tájékoztatása szerint.

A kedd esti megemlékezésen Schulz mellett Hannes Swoboda, a szocialista EP-frakció osztrák vezetője, továbbá Bullmann és Tabajdi, valamint Horn András, Horn Gyula unokája szólalt fel. Jelen volt Andor László magyar EU-biztos, Othmar Karas, az EP osztrák néppárti alelnöke, Astrid Lulling luxemburgi néppárti EP-képviselő, Kósáné Kovács Magda, a Horn-kormány munkaügyi minisztere, Peter Tempel és Györkös Péter, Németország, illetve Magyarország állandó EU-képviseletének vezetője is. Az ünnepségen a Horn család a Berlini Fal egy darabját ajándékozta az Európai Parlamentnek.

Beszédében a német szociáldemokrata Schulz Horn Gyula európai elkötelezettségét, a kontinens és Németország újraegyesítése érdekében végzett kiemelkedő jelentőségű munkáját emelte ki.

Hannes Swoboda meghatározó európai személyiségnek nevezte az egykori magyar kormányfőt. "Horn Gyula és Alois Mock egykori osztrák alkancellár együtt vágta át a vasfüggönyt a magyar-osztrák határon. Ezzel véget vetettek Európa megosztottságának. Világossá tették, hogy vége a kommunista uralomnak. Lehengerlőnek találtam Horn Gyulának a békés, demokratikus átmenet iránti elkötelezettségét, azt, hogy minden körülmények közt európai és demokrata, illetve büszke magyar baloldali tudott maradni" - mondta.

Udo Bullmann a magyar és a német nép közti jó kapcsolatok fenntartása érdekében kérte a magyarokat, hogy őrizzék meg Horn Gyula emlékét, járjanak az általa kijelölt európai, demokratikus úton. "Horn Gyula bebizonyította számunkra, hogy a demokrácia egyesíti Európa népeit. Az egykori magyar miniszterelnök megmutatta, hogy az emberek, a népek közti barátság mindig erősebb, mint a kormányok közti vita és széthúzás" - mondta a német delegációvezető.

A terem felavatásával immár több kiemelkedő magyar személyiség nevét viseli terem vagy épület az Európai Parlamentben, az egyik épületszárnyat ugyanis korábban Antall Józsefről, a rendszerváltozás utáni első szabadon választott magyar kormányfőről nevezték el. Egy másik terem egyébként a svéd származású, a második világháborúban magyar zsidókat mentő Raoul Wallenberg nevét viseli.

Tabajdi Csaba hangsúlyozta, "a XX. század folyamán Magyarország két alkalommal írta be nevét a világtörténelembe: elsőként az 1956-os forradalom és szabadságharc alkalmával, másodszor pedig 1989-90-ben a közép-európai békés rendszerváltozáshoz, Németország és Európa újraegyesítéséhez tett magyar hozzájárulással, Magyarország reformokban játszott élenjáró szerepével, a vasfüggöny felszámolásával, a német menekültek kiengedésével".

Horn Gyula "a Németh Miklós vezette kormány külügyminisztereként példátlan bátorsággal kezdte meg 1989-ben a vasfüggöny lebontását, és ütötte ki a keletnémet állampolgárok előtti határmegnyitással az első követ a Berlini Falból. Személyes hozzájárulásán túl ez közös döntés volt, amelyben kiemelkedő szerepe volt a reformszocialista vezetőnek, Pozsgay Imrének, Nyers Rezsőnek, Horváth István korábbi belügyminiszternek, Glatz Ferencnek és Szűrös Mátyásnak" - idézte fel Tabajdi a történelmi eseményeket.