Helyesli a müezzin tevékenységét Egerben? Voksolhat szavazásunkon a portál jobb oldalán!A minaretben utoljára 327 éve hangzott fel az Allah akbar, a férfi most önkéntesen vállalta el ezt a feladatot, mert szívügye, hogy megismertesse a muzulmán kultúrával és vallással az embereket. Demir Hikmet hat és fél éve a barátnője kedvéért költözött Magyarországra, Tímeával azóta összeházasodtak.

"Feleségem katolikus, de a két vallás jól megfér egymás mellett. Úgy gondolom, Isten csak egy van, bár mindenki másként nevezi" - nyilatkozta a lapnak Demir Hikmet, aki Egerben egy török kávézóban dolgozik.

Egerben jelenleg 150 muszlim él.

(Bors - Index nyomán)

Egri lányt vett feleségül, így került Egerbe, ahol sokan ismerik mint müezzint. Hikmet Demir a muszlim híveket hívja imára, de tudja: a turisták is kíváncsiak rá.

Délután öt óra előtt már gyülekeznek a turisták az egri minaretnél. Kétségtelen, egész nap sokan keresik fel a műemléket, ám ez idő tájt még annál is többen. Ekkor hívja ugyanis imára az iszlám híveket a müezzin. Hikmet Demir hat éve érkezett a hevesi megyeszékhelyre, egy egri lányt vett ugyanis feleségül. Mint mondja, korábban nem sokat tudott a városról, elsősorban inkább Budapestről, Szigetvárról és Bugacról hallott.

– Nem ismertem Eger történelmi vonatkozásait sem, kicsit furcsa volt az egész – meséli. – Azt viszont biztosan éreztem, hogy valami hiányzik, jelesül, hogy az itt élők nem ismerik az iszlám vallást és kultúrát, csak nagyon keveset tudnak róla. Arra gondoltam, fontos, hogy megmutassam, nem kell idegenkedni tőle: nekünk Allah, nektek Isten, de a többi végső soron ugyanaz. Mi Törökországban másként gondolkodunk a magyarokról, mint ők rólunk. Úgy tanuljuk, testvérek vagyunk, ám manapság sokan azt hiszik, minden muszlim terrorista, pedig ez a legnagyobb ostobaság! Minden néphez tartoznak jó és rossz emberek. Én például már évek óta itt élek, és senki nem mondhatja rám, hogy rossz lennék. Jó, persze vannak hibáim (mi úgy mondjuk, nem vagyok fehér, mint a tej), de soha senkinek nem ártottam.

Persze felmerül a kérdés, hogyan lesz egy török fiatalemberből müezzin Egerben. Mi az, ami miatt felmegy Minaretbe? Turisztikai attrakcióról van szó, vagy vallási okról? Nos, a válasz összetett, de elsősorban inkább az utóbbi volt az indok.

– Két éve gondoltam rá először, hogy imára hívjam a muszlimokat. A polgármesteri hivataltól kértem engedélyt, s a nyári turistaszezonban minden csütörtökön, pénteken és szombaton hallható az énekem. A pontos imarendet, s mindent, ami szükséges a hivatáshoz, Törökországban tanultam. Ez ugyanis elengedhetetlen, hiszen a müezzin tanuló, azaz nem muszlim pap, hanem annak tanítványa. Amikor először énekeltem, az emberek megálltak, majd csodálkozva kérdezgettek, én pedig beszéltem nekik a hitemről, s ez talán a legfontosabb. Számomra mindegy, hogy egriek, vagy turisták, a fontos az, hogy megismertessem velünk az iszlám kultúrát.

A legtöbben nyilván elsősorban arra kíváncsiak, hogy miről énekelek. Röviden úgy mondhatnám el, „Allah a legnagyobb. Tanúsítom, hogy nincs más isten, csak Allah. Tanúsítom, hogy Mohamed Allah prófétája. Gyertek imádkozni!” A kaftánom már itt készült, természetesen olyan, mint az eredeti, bár otthon minden müezzin más színűt hord. Sőt, még az énekstílusuk is különböző! Azt is el kell mondjam: Törökországban nem egy minaret van egy városban, hanem minél nagyobb a település, annál több, Isztambulban például hat található! Persze jobban vigyáznak is rájuk, ahogy itt is időről időre restaurálják a templomokat.

Hikmet – aki az egyetlen török Egerben – Iskenderunban született, s édesapja nyomdokait követve szakácsnak tanult. Egerben is üzemeltetett egy török éttermet, amely 2012-ben zárt be, az apartmanja azonban működik. Magyarul az „utcán” tanult, úgy, hogy beszélgetett az emberekkel. Végzett masszőr, a bizonyítványát is itt szerezte, méghozzá magyar nyelven, amire különösen büszke. Munka után, hetente négyszer mássza meg az egri Minaret szűk csigalépcsőit. Amikor ez szóba kerül, nagyot sóhajt, majd nevetve hozzáteszi: mind a 97-et...

Hikmet Demir elárulta, ritkán készít magyar ételeket, lévén sertéshúst nem eszik, de nagyon szereti például a palacsintát és a kürtőskalácsot. Sok barátja van, szívesen beszélget az emberekkel, s persze magyar zenét is hallgat, például Republicot. Éppen ma indul haza, két hétre, két év után, ami nagyon hosszú idő. Bár szeret Egerben élni, s itt is képzeli el a jövőjét, a beszélgetésünk során többször kiemelte: hiányzik neki a hazája. Nem egy-két dolog, hanem maga az otthon. Ahogy fogalmaz, az egrieknek is honvágyuk van, ha elmennek például Győrbe, vagy a Balatonhoz, érthető hát, ha ő is gyakrabban szeretne hazalátogatni.