Budapesti programja keretében hétfőn délután a Dohány utcai zsinagógát kereste fel Angela Merkel német kancellár.
A németországi kormányfőt Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke és Frölich Róbert, a zsinagóga főrabbija fogadták a kapuban, majd az ATV élő tudósításának képei szerint Angela Merkelt körbevezették az épületben.
Ezt követően felkeresték a zsinagóga kertjét, ahol a budapesti gettó felszabadulását követően több mint 2300 (nem több mint, hanem egészen pontosan 2298 - a szerk.), az ostrom alatt meghalt embert temettek el tömegsírokban. Itt a német kancellár "holokauszt-túlélőkkel" is kezet fogott.
Ez után Heisler András a holokauszt magyar (sic!) zsidó áldozatainak neveit tartalmazó Emanuel-emlékfához vezette a kancellárt, ahol Angela Merkel egy követ helyezett el. Majd a zsinagóga mögötti díszterembe vezették a politikust, ahol a kancellár tanácskozott a magyarországi zsidó szervezetek vezetőivel.
Frissítés: Természetesen a holooktatás és a kárpótlás volt a legfontosabb téma
Megköszönték Angela Merkelnek a magyarországi zsidó szervezetek vezetői a Dohány utcai zsinagógában tett hétfői gesztusértékű látogatását - közölte a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) az MTI-vel.
A német kancellár hétfői budapesti vizitjén a magyarországi zsidó közösségek vezetőivel is megbeszélést folytatott. Előzőleg felkereste a Dohány utcai zsinagógát és lerótta kegyeletét a holokauszt™ mártírjainak Emanuel-emlékfájánál.
A Mazsihisz tájékoztatása szerint az Angela Merkellel folytatott megbeszélésen Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, Deblinger Eduárd, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnöke, Guba Gergely a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség elnöke és Kálmán Gábor, a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség elnöke vett részt.
A magyarországi zsidó szervezetek vezetői röviden ismertették a magyarországi zsidóság helyzetét, bemutatták szervezeteit és intézményrendszerét. Beszéltek a holokauszttal™ kapcsolatos emlékezetpolitika feladatairól, különös hangsúllyal az oktatás és az oktatáspolitika kérdéseire. Ezenkívül szóba került a magyar egyházügyi szabályozás, a magyarországi zsidó vallási irányzatok esélyegyenlőségének garantálása.
Külön szót ejtettek a magyarországi "holokauszt-túlélők" szociális helyzetéről, valamint a német kormány által biztosított kárpótlás felhasználásáról - olvasható a közleményben.
2. frissítés: És akkor előkerült a TEV...
Köves Slomó a találkozó után az MTI-nek elmondta, a beszélgetésen szó esett arról, hogy a mai Európában mennyire fontos a "tolerancia" és az erre történő nevelés.
Tájékoztatása szerint beszéltek a portálunk ellen harcot hirdető Tett és Védelem Alapítványról, amelyet három éve hoztak létre a zsidó közösségek az "antiszemitizmus jelenségeinek feltérképezésére", az "antiszemitizmussal szembeni jogi fellépésekre", és ami a legfontosabb, oktatási programok kidolgozására. Elhangzott, hogy fontos az együttműködés a zsidó közösségek között, hiszen e nélkül nem lehet hitelesen fellépni az antiszemitizmus ellen.
Az EMIH vezető rabbija kiemelte: a tapasztalat szerint a toleranciára személyes találkozásokkal, beszélgetésekkel lehet nevelni.
Köves Slomó a beszélgetésen megemlítette az EMIH által fél évvel ezelőtt elindított Zsidó mesék programot, azt a videosorozatot, amelyben egy-egy nem zsidó kulturális, közéleti személyiség meséli el saját találkozását a zsidósággal. Hozzátette: arra kérte Angela Merkelt, vegyen részt a program európai bővítésében, a kancellár pedig "nem zárkózott el az ötlettől".
(MTI nyomán)
3. frissítés: Slomó: "Merkel nem tehette meg, hogy ne rója le kegyeletét a 600 ezer áldozat előtt"
"Zsidó reneszánszot" él át Németország és Magyarország is, de a Jobbik "toleranciahiánya" elleni küzdelmet maga Merkel vetette fel.
Kapcsolódó: