Bár három kongresszust is tartott a Jobbik Vona Gábor 2018. április 9-ei „lemondása” óta, a Fővárosi Törvényszék továbbra is Vonát tartja nyilván a párt kizárólagos képviselőjeként, és ő bizony él is aláírási jogával, illetve az ebből eredő hatalmával, csak erről az apróságról nem tájékoztatták saját tagságukat sem.
 Illusztráció, forrás: Alfahír (a fotó a béruniós ív 2017. augusztusi aláírását örökíti meg, melyet a pártlap ezzel a címmel tálalt: "MOZGÁSBA LENDÜLT A FALTÖRŐ KOS, AZ EURÓPAI UNIÓ UTOLSÓ ESÉLYE!" Végül az aláírások felét sem tudták összegyűjteni, elbaltázva így az EU utolsó esélyét...) |
Sneider Tamás és Gyöngyösi Márton vezetésével a Jobbik az „egyedüli helyes” utat járja – közölte Vona Gábor a minap a Népszavával, így az egyre nagyobb elégedetlenséggel, belharcokkal terhelt pártban a kasszakulcs őrzői azért még jól kijönnek egymással, bár portálunk értesülései szerint Schön Péter gazdasági igazgató ez év végi hatállyal benyújtotta lemondását valamiért...
Vona Gábor irracionális győzelmi rögeszméjében beígért lemondása a választást követő éjszakán még színjátéknak indult, hiszen a „lemondás” komolytalanságát mutatta, hogy értékelő beszéde „nem a kudarc okairól szólt, hanem arról, hogy Vona Gábor ismét egyszemélyben bejelentette, mit fog csinálni a Jobbik a következő négy évben” – hívta fel rögtön a figyelmet az akkor még Jobbik-tag Novák Előd, aki ezért Toroczkai Lászlóval párhuzamosan Vona érdemi lemondását követelte, ő azonban először úgy nyilatkozott, majd a tagság eldönti, azaz harcba szállt volna az újraválasztásáért. Másrészt, bár a következő hónapban amúgy is lejárt volna mandátuma, képes volt a „lemondását” is úgy értelmezni, hogy ügyvezetőként a hátralévő időszakban is marad elnök.
Az illetékes bíróság hatályos nyilvántartása szerint ráadásul ma is ő a Jobbik elnöke:
 A nyilvántartás friss, pl. ugyanezen a fenti linken található már a Mi Hazánk elnökeként bejegyezve Toroczkai László is, pedig az ő bejegyzésüket is visszadobta először a bíróság |
 |
A Jobbik mostani válságát jelzi, hogy a 2003. októberi zászlóbontása óta múlt szombaton tartotta a XX. kongresszusát (ami ezúttal már gyakorlatilag országos taggyűlés volt), azaz évente átlagosan 1,3 kongresszust tartottak eddig, most azonban szűk 5 hónap alatt kapásból hármat is, holott a mandátuma a május 12-i tisztújítás óta nem járt le senkinek, ezért akár két évig sem kellett volna kongresszus (ami elég pazarló dolog a párt pénzszűkében, hiszen rendszeresen előkelő fogadást is nyújtanak a meghívottaknak).
Hogy az elnökváltást szándékosan nem vezettették át a bíróságon (mert esetleg a csalásokkal terhelt kongresszus papírjait még a bíróság sem tudta elfogadni, és folyamatban van a "pótlásuk", azaz hamisításuk), vagy valaki szabotálja a Jobbikban, vagy egyszerűen csak bénák, azt nehéz eldönteni, de a mai napig Vona írja alá a párt beadványait is, nélküle semmit sem tud lépni a Jobbik. Részt vett a legutóbbi háromnapos frakcióülésen is, eligazítást tartva a képviselőknek – ennyire vonult vissza a pártpolitikától…
(Kuruc.info)
Frissítés: javában zajlik a magyarázkodás
Cikkünk nyomán a Magyar Idők is észrevette, hogy hivatalosan továbbra is Vona Gábor a Jobbik elnöke. Sneider Tamás szerint a "cégbíróság" leterheltsége állhat a dolog mögött, Szabó Gábor pártigazgató pedig azt mondta, a Jobbik időben benyújtotta a dokumentumokat. (Sneider cégbíróságról beszél, holott a Fővárosi Törvényszék Civil Szervezetek Irodája az illetékes, mert a Jobbik elvileg - de csak elvileg... - nem gazdasági vállalkozás. De persze attól, aki nem ismeri a törvényhozás és a törvénykezés közötti különbséget, aligha várhatunk el efféle "jogászkodó" pontosságot... Végül is csak az Országgyűlés alelnökéről van szó - és talán pártelnökről is, de ez ugye még nem biztos.)
 |
Felmerülhet továbbá az is, hogy csalásgyanú miatt kérhetett "hiánypótlást" a bíróság ebben a pofonegyszerű ügyben, és az is érdekes, hogy a bíróság júniusi felszólítását csak augusztusban teljesítették, holott nem volt végig ítélkezési szünet, s az alatt is lehet iratot beadni.
Alább olvasható a Magyar Idők cikkének vonatkozó része:
A Jobbik május 12-i kongresszusán Sneider Tamás szoros versenyben, 298:256 arányban győzte le Toroczkai Lászlót és lett a Jobbik elnöke. Az új pártelnök személye miatt a Jobbiknak bejelentési kötelezettsége volt a bírósághoz, hogy a személyi változásokat nyilvántartásba vegyék a párt adatlapján.Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója lapunk kérdésére válaszolva kifejtette: a tisztújító kongresszus dokumentumait május 28-án nyújtották be a Fővárosi Törvényszéknek, amely egy hónappal később hiánypótlásra kérte fel a pártot „a nyári bírósági szünet figyelembevételével”; ezt a Jobbik még augusztusban teljesítette.– Azóta is türelemmel várjuk, hogy feldolgozzák a beadott dokumentumokat, és a saját rendszerükben is rögzítsék, hogy a jobbikos tagság döntése alapján május 12-e óta Sneider Tamás a Jobbik elnöke – fogalmazott Szabó Gábor. Kerestük a Fővárosi Törvényszéket is, hogy megtudjuk, mi lehet az oka annak, hogy a módosítás nem történt meg, de választ lapzártánkig nem kaptunk.Sneider Tamás a parlament plenáris ülésének vezetése miatt tegnap nem volt elérhető, a Magyar Időknek küldött üzenetben annyit közölt: nem tudja, mindez hogyan lehetséges, de ha ez így van, akkor a cégbíróság nagyon leterhelt.Vona Gábort sajtómunkatársán keresztül kérdeztük, tud-e arról, hogy a mai napig ő a Jobbik elnöke, a volt elnök azonban nem kívánt nyilatkozni.Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász lapunk megkeresésére kifejtette, hogy minden civil szervezetnek, így a pártoknak is két hónapjuk van arra, hogy bármilyen változást bejegyeztessenek.– Az egyesületnél beálló változás bejegyzésére vonatkozó eljárást a változást követő 60 napon belül kell elindítani, azaz a Jobbik ügye esetében július 11-ig. A határidő elmulasztása esetén a törvényszék törvényességi ellenőrzést kezdeményezhet az ügyészségnél – fogalmazott a szakember, aki arra is kitért, a bíróságnak is 60 nap az ügyintézési határideje, ez a Jobbik esetében szeptember 9-ét jelentette.– Vagy a párt, vagy a bíróság mulasztott, kivéve, ha a bíróság hiánypótlást bocsátott ki, mert az az újabb 60 napos elbírálási határidő miatt elhúzhatja az eljárást – tette hozzá ifjabb Lomnici Zoltán.
