A homokos szülők által nevelt gyerekek 92%-át zaklatják szexuálisan, 51%-uk depressziós, 72%-uk túlsúlyos - hirdette egy Állítsátok meg a buzikat! feliratú plakát Melbourne-ben, pontosan megjelölve az adatok forrását is. A hiszti persze nem maradt el (fotó: Dan Leach-McGill / Twitter)

A 2022-es népszámlálás kérdőívét az RTL által megkérdezett homokos az interneten töltötte ki. Gondosan végigment a kérdéssoron. A statisztikákból ugyanakkor az övéhez hasonló (2017-ben egyedülállóként fogadott örökbe egy gyereket, a buzibarátja vidéken él) "szivárványcsaládok" kimaradnak: a népszámlálás adataiból nem derül ki az egyedülálló homokos "szülők" száma, ahogy azok a "párok" is rejtve maradnak, akik valamiért nem vállalják vagy vállalhatják fel a kapcsolatukat.

György azt mondja, vegyes érzései vannak ezzel kapcsolatban. "Ha a kérdőívben a szexuális orientációra is rákérdeznének, az nyilván mindenféle adatvédelmi és személyiségi jogi aggályt vetne fel. De valahol sajnálom, hogy semmilyen formában nem derül ki, hogy mi egy szivárványcsalád vagyunk." Szerinte a minél pontosabb adatokra a gyerekek miatt volna szükség. "Jó lenne megmutatni, hogy a statisztikákban szereplőnél többen vagyunk, hogy ne lehessen azt mondani, hogy ez egy marginális csoport, hanem sokkal többen érintettek, mint gondolnánk. A gyerekek védelme egy visszatérő szlogen. Jó lenne, ha ez a szivárványcsaládban élő gyerekek esetében is érvényesülne" – tette hozzá.

A népszámlálást az eredetileg tervezettnél egy évvel később, 2022-ben tartották meg. Egy lakáskérdőívet és annyi személyi kérdőívet kellett kitölteni, ahányan az adott háztartásban laknak. A családokra vonatkozó adatokat ezek feldolgozásával lehet kinyerni. A KSH az adatfelvétel sajátosságaival magyarázza, hogy a "szivárványcsaládok" egy része nem jelenik meg a statisztikákban.

– Akik külön háztartásban kerültek összeírásra, vagy nem jelezték kölcsönösen élettársi viszonyukat, azokról a népszámlálás nem nyújt információkat – válaszolták az RTL megkeresésére. "A népszámlálási kérdőív arra ad lehetőséget, hogy megállapítsuk, hány fő van, aki bejegyzett élettársi családi állapotú, illetve hogy hányan voltak azok a személyek, akik egy háztartásban élnek, azonos neműek, és élettársi viszonyt adtak meg" – tették hozzá. Bejegyzett élettársi kapcsolatot azonos nemű párok köthetnek, és néhány kivételtől eltekintve ugyanazokat a jogokat biztosítja, mint a házasság.

De akkor hány "szivárványcsalád" él ma Magyarországon a hivatalos statisztikák szerint? A népszámlálás első adatait 2023 elejére dolgozták fel, a családokkal kapcsolatos eredményeket pedig tavaly év végén tették közzé. A "szivárványcsaládokra" vonatkozó adatokat a KSH nem kommunikálta, az RTL megkeresésére azonban több részletben kiadták azokat. A változások megértéséhez fontos tudni, hogy népszámlálást tízévente tartanak, a köztes időszakban pedig úgynevezett mikrocenzus elkészítésével frissítik az adatokat.

A népszámlálásból kiderült, hogy a "szivárványcsaládok" száma több mint a háromszorosára nőtt az elmúlt években.

A legutóbbi, 2016-os mikrocenzusban 681 kisgyereket nevelő azonos nemű párt írtak össze. 2022-ben viszont már 2183 azonos nemű pár nyilatkozott arról, hogy kiskorú gyereke vagy gyerekei vannak. A népszámlálás során 10 030 azonos nemű élettársi kapcsolatot vettek számba. Az RTL rákérdezett arra is, összesen hány kisgyerek él "szivárványcsaládban". A KSH szerint összesen 4125 kisgyereket nevelnek azonos nemű párok.

Az RTL által megkérdezett "civil" szervezeteket meglepték az adatok. A "család az család" kampányról ismert Szivárványcsaládokért Alapítványtól azt írták: a rendezvényeiken és a megkeresésekből annyit érzékeltek, hogy egyre több azonos nemű pár tervezi a "gyerekvállalást". "Sokan fordulnak hozzánk, akik gondolkodnak a gyerekvállaláson, és olyanok is, akik valahol elakadtak a folyamatban, és segítséget kérnek az olykor diszkriminatív eljárások miatt" – írták.

– Felnőtt egy olyan generáció, amely "sokkal szabadabban gondolkodik", és ezért a gyerekvállalásra is nyitottabb, keresi a lehetőségeit. Ez egyébként látszik a bejegyzett élettársi kapcsolatok számának növekedésén is, ami rekordmagas volt a 2022-es évben – közölték.

A szervezet szerint az emberek is sokkal elfogadóbbak, mint azt gondolnánk. "A magyar társadalom több mint fele gondolja úgy, hogy az azonos nemű párok ugyanolyan jó szülők, mint a heteroszexuális társaik" – hivatkoztak egy nemrég készült kutatásra.

Polgári Eszter, a Háttér Társaság jogi programjának vezetője szerint a "szivárványcsaládok" számának megugrásában az is közrejátszhat, hogy kevesebben kényszerülnek rejtőzködésre, és egyre többen beszélnek nyíltan a családjukról.

– Egyszerűen bátrabbak az emberek, jobban fel merik vállalni, hogy ők az azonos nemű párjukkal nevelnek gyereket vagy gyerekeket – magyarázta. "Szerintem erős hatása volt annak, hogy a szexuális és nemi kisebbségek az elmúlt években láthatóbbá váltak. Sokan döbbentek rá, hogy az ismerőseik, barátaik között vannak meleg, leszbikus vagy transznemű emberek, és ezzel párhuzamosan a közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy a magyarok egyre elfogadóbbak. A láthatóság növekedése valószínűleg közrejátszik abban, hogy a statisztikákban is több szivárványcsalád jelenik meg."

Polgári Eszter szerint mindez főleg annak fényében figyelemre méltó, hogy az elmúlt években "az LMBTQ-emberek egyre inkább célponttá váltak" a kormányzati kommunikációban, a "szexuális kisebbségeket" és így "gyerekvállalásra" készülő azonos nemű párokat pedig több intézkedés is hátrányosabb helyzetbe hozta. "Megszüntették az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, korlátozták az örökbefogadást, ellehetetlenítették a nemváltást, könyveket kell fóliázni. Vagy ott a propagandatörvény, ami miatt az iskolákban megszűnt a szexuális felvilágosítás, a tanárok meg tanakodhatnak azon, hogy a törvény hatálya alá esik-e, ha a valóságnak megfelelően beszélnek arról, hogy egy híres szerző meleg, és egy adott verse a párkapcsolatáról szól" – sorolta.

– Az Országgyűlés kormánypárti többsége 2020-ban úgy módosította az Alaptörvényt, hogy más családtípusokkal együtt az azonos nemű szülőket és gyerekeiket is kirekessze a család fogalmából. A szivárványcsaládban élő gyerekek helyzetét az is nehezíti, hogy a törvények csak az egyik, a biológiai vagy az örökbefogadó szülőjüket ismeri el szülőnek, a másik jogilag nem számít annak. Bár a 2014-ben életbe lépett új Polgári törvénykönyv több rendelkezése a szivárványcsaládoknak is könnyebbséget jelent, a Háttér Társaság programvezetője szerint az azonos nemű szülők által nevelt gyerekek továbbra is joghátrányban vannak a társaikhoz képest.