A Simon Wiesenthal Központ korábbi közleménye szerint Efraim Zuroff Hetényi Gábor ügyésznek adott át bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy Csatáry kulcsszerepet játszott körülbelül 300 zsidónak Kassáról az ukrajnai Kamenyec-Podolszkijba történt deportálásában, ahol "1941 nyarán szinte valamennyiüket meggyilkolták". A talmudista hiénák szerint Csatáry 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként szerepet játszott mintegy 15 ezer zsidó Auschwitzba történő deportálásának megszervezésében is.

Efraim Zuroff követelte, hogy a magyar hatóságok gyorsítsák fel a vizsgálatot Csatáry ellen. Zuroff szerint "az újabb bizonyíték tovább erősíti az amúgy is erős gyanút Csatáryval szemben, és megerősíti ragaszkodásunkat ahhoz, hogy felelősségre kell vonni őt bűneiért. Az idő múlása nem halványítja el bűnösségét, és az idős kor nem jelenthet védelmet a holokauszt-elkövetők számára" - áll a közleményben.

A The Sun brit bulvárlap két teljes újságoldalt megtöltő, fotókkal illusztrált vasárnapi beszámolója szerint a lap oknyomozó riporterei Budapesten felkeresték Csatáryt, aki a riport szerint "kanadai akcentusú angolsággal" indulatosan kijelentette, hogy nem követte el azt, amivel gyanúsítják.

A fejlemény annál is érdekesebb, hogy tegnapelőtt még ez volt a hír: Fővárosi Főügyészség: Nem tartalmaztak új információt a The Sun anyagai

Csak nem Áder izraeli látogatása "segítette elő" a bosszú népének oly kedves fordulatot?

1. frissítés: Gyöngyösi szerint csak vélt és mesterségesen gerjesztett antiszemitizmus van hazánkban

Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint felháborító Magyarország külföldi segédlettel folyó lejáratása a vélt és mesterségesen gerjesztett antiszemitizmus elleni küzdelem jegyében.

"Úgy tűnik, hogy nyár nem telhet el anélkül", hogy Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ vezetője ne találná meg Magyarországon a legkeresettebb és legnagyobb náci bűnöst - mondta Gyöngyösi, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján a Csatáry-üggyel kapcsolatban. Felidézte, hogy tavaly Képíró Sándor állt bíróság elé, és első fokon bizonyítékok hiányában felmentették.

Gyöngyösi Márton felidézte azt is, hogy Bernard Valéro francia külügyi szóvivő hétfőn úgy nyilatkozott, Csatáry Lászlónak a bíróság előtt kell felelnie tetteiért. A jobbikos politikus szerint Franciaországnak nem ezzel az üggyel kellene foglalkoznia, hanem a saját múltjával kellene szembenéznie, hiszen míg 1942-től 1945-ig a francia rendőrök és csendőrök is segédkeztek a deportálásokban, a II. világháború után az országban csak egy ítélet született emberiesség elleni bűncselekmények miatt.

Ezzel szemben Magyarországon több mint 27 ezer elmarasztaló ítéletet hoztak a népbírósági perekben 1945 és 1949 között, többet, mint a tengelyhatalmakban összesen - közölte.

A politikus úgy vélte, remélhetőleg nem a Külügyminisztérium szokásos szolgalelkű visszafogottsága az oka annak, hogy késlekedik megszólalni az ügyben. Kérdésre válaszolva Gyöngyösi Márton kifogásolta, hogy Áder János köztársasági elnök a héten látogatást tesz Izraelben, miután mint elhangzott, Kövér László házelnök persona non grata lett az országban a Nyirő-ügy miatt.

Háborús bűntettel gyanúsították meg, és őrizetbe vették Csatáry Lászlót szerdán a nyomozó ügyészek a második világháborúban, egy kassai gyűjtőtáborban elkövetett cselekményei miatt - jelentette be Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész budapesti sajtótájékoztatóján. A megvádolt magyar cáfolja, hogy bűnös volna, kijelentette, hogy parancsra cselekedett, kötelességét teljesítette.

A főügyész szerint veszélyeztette a nyomozás eredményességét Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának vezetője azzal, hogy az elmúlt hónapokban többször a sajtóhoz fordult. Ibolya Tibor megjegyezte: tavaly szeptemberi feljelentésében még Efraim Zuroff is arra figyelmeztetett, hogy óvatosan kell eljárni, mert ha Csatáry László tudomást szerez a nyomozásról, megszökhet.

Ibolya Tibor elmondta: az eljárás eddigi adatai szerint Csatáry Lászlót, aki rendőr volt, 1944 májusában nevezték ki a kassai téglagyári internálótábor parancsnokává. Rendszeresen bántalmazta kutyakorbáccsal az internáltakat nemre, korra, egészségi állapotra tekintet nélkül, amikor pedig május-júniusban a mintegy 12 ezer fogvatartottat 4-5 szerelvénnyel koncentrációs táborokba - például Auschwitzba - szállították, az egyik bevagonírozásnál megtiltotta, hogy a telezsúfolt vagonokra szellőzőnyílást vágjanak. Ezek a cselekmények az ügyészség szerint megvalósítják az emberek kínzásával megvalósított háborús bűntettet, amelyért akár életfogytiglan is kiszabható.

Ibolya Tibor elmondta, hogy amikor megbízott főügyész lett, július 1-jén nyomban tájékoztatást kért a "nagyobb odafigyelést igénylő" ügyekről, amelyek közé megítélése szerint a Csatáry-ügy is tartozik, csakúgy, mint a Biszku Béla elleni eljárás. (Azért nem történik semmi az utóbbi ügyben, míg ebben zsidó parancsra azonnal léptek - a szerk..)

Ibolya Tibor kiemelte: jogállamban egy nyomozás nem úgy zajlik, hogy feljelentés, aztán gyanúsítotti kihallgatás, hanem előbb bizonyítékokat kell gyűjteni.

A nyomozást 2011. szeptember 22-én rendelték el Zuroff feljelentése alapján. Ezután az ügyészek azonosították Csatáry Lászlót, majd decemberben jogsegélyt kértek "Szlovákiából", amire március végén érkezett válasz - ennek lefordítása május elejéig tartott. Az ezután indult izraeli jogsegélyre pedig még nem érkezett válasz. A nyomozás négy országot érint: Magyarország mellett "Szlovákiát", "amelynek jelenlegi területén" a 68 ével ezelőtti cselekmények történtek, Izraelt, ahonnan tanúkat, sértetteket várnak és Kanadát, ahonnan az 1990-es években hazatért a gyanúsított.

Az idős férfit egy ez idáig ismeretlen helyen szerda hajnalban keresték fel a nyomozó ügyészek, ezután gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették, és bevonták az útlevelét. A főügyész kérdésre elmondta: nincs rá adat, hogy Csatáry László menekülni akart volna az eljárás elől, feltehetően inkább a sajtó és a felháborodott emberek miatt keresett magának a közelmúltban új tartózkodási helyet.

Ibolya Tibor elmondta: a 97 éves Csatáry László - aki korához képest jó fizikai és szellemi állapotban van - nem lepődött meg, mintha készült volna az ellene induló eljárásra, és együttműködik a hatóságokkal. "Bűnösségét tagadta", ezzel párhuzamosan - ennek némiképp ellentmondva - előterjesztette "az ilyen ügyekben szokásos védekezést", hogy parancsra cselekedett, csak a kötelességét teljesítette. Érdemi védekezésében a gyanúsított beszélt a Kassán történtekről, és szavaiból kiderült az is, milyen a viszonyulása "bizonyos vallású emberekhez". A gyanúsított azt mondta, azért tért haza Kanadából, mert annak idején elhallgatta, hogy a második világháború idején rendőrtiszt volt, márpedig emiatt ott elutasítják a befogadást kérőket.

Ibolya Tibor a nyomozás további menetéről szólva közölte: ellenőrizni fogják Csatáry László vallomását, és várják, milyen eredménye lesz az izraeli jogsegélynek, vannak-e túlélő tanúk (biztos akad néhány száz, ha kell, egyre több van belőlük - a szerk.).

A főügyész hangsúlyozta: határozottan visszautasít minden olyan bel- vagy külföldi hangot, amely azt sugallja, arra enged következtetni, hogy a magyar vádhatóság bizonyos személyekkel szemben nem jár el. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy jogállamban az egyes büntetőeljárási cselekményeknek törvényeseknek kell lenniük, például egy gyanúsításhoz, kényszerintézkedéshez szükség van konkrét, személyre szóló bizonyítékokra.

Ibolya Tibor szóvá tette, hogy Efraim Zuroff, az ügyészek kérése ellenére, a nyomozás eredményességét veszélyeztető módon áprilisban, majd júliusban is a nyilvánosság előtt beszélt az eljárásról, azt is kifogásolva, hogy még nem gyanúsították meg Csatáry Lászlót. Az ügyészek július 9-én tanúként kihallgatták Efraim Zuroffot, aki 12-én a The Sun című brit lap munkatársaival megjelent az eljárást folytató Budapesti Nyomozó Ügyészségen, hogy Csatáry Lászlóval kapcsolatos információkat, például a hollétére vonatkozó adatokat adjon át - amelyek egyébként a főügyész szerint már ismertek voltak a hatóságok előtt. Ezután 15-én megjelent a The Sun kétoldalas, fotókkal ellátott riportja "a magyar fővárosban háborítatlanul élő feltételezett háborús bűnösről".

A főügyész arra a kérdésre, hogy a brit lap cikke nyomán léptek-e az ügyészek, úgy válaszolt: tervezett nyomozás zajlott, amelyben korábban, bizonyítékok hiányában, nem kerülhetett volna sor megalapozottan a gyanúsításra. Az ügyészség kezdeményezte Csatáry László házi őrizetbe helyezését, amiről már szerdán dönthet a bíróság. A főügyész hozzáfűzte, hogy a gyanúsított életkora miatt nem tartották indokoltnak a legsúlyosabb kényszerintézkedést, az előzetes letartóztatást.

3. frissítés: 1948-ban kötél általi halálra ítélték a zsidók - most is megtennék, ha lehetőségük lenne rá

Csatáry Lászlót, akit háborús bűntettek elkövetésének gyanúja miatt szerdán vett őrizetbe a Budapesti Nyomozó Ügyészség, 1948-ban a kassai járási népbíróság minősítette háborús bűnösnek, kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte, valamint 15 évre megfosztotta politikai jogaitól - mondta Balassa Zoltán kassai történész, aki áttanulmányozta a 97 éves Csatáry László ügyészségi-bírósági aktáját.

"Az eredeti bírósági végzés sajnos nincs meg az aktákban. Megvan azonban a büntetőeljárás adatlapja, a vádirat, a bírósági tárgyalás jegyzőkönyve és egy korabeli újságcikk (Vychodoslovenská Pravda, 1948. június 9.), amely összefoglalja a lényeget" - mondta a történész.

Balassa Zoltán közlése szerint a büntetőeljárási adatlapon a következő indoklás támasztja alá a bírósági döntést: "Magas beosztású politikai tisztviselő, aki elrendelte a demokratikusan gondolkodó és faji okok miatt üldözött személyek letartóztatását és deportálását. Megkorbácsoltatta őket, és néhányukat agyonlövette. Politikai és nemzeti gyűlölet."

A vádiratban a vádakat 14 pontban sorolták fel. "A Csatáry ellen felhozott vádak lényege, hogy Magyarország megszállása után a kassai téglagyárban kialakított zsidó gyűjtőtáborból több esetben különböző számú embert deportáltatott, s a gyűjtőtáborban fogva tartott embereket, beleértve az asszonyokat és gyermekeket, személyesen is bántalmazta, tehát megrugdosta, megpofozta és megkorbácsolta őket" - mutatott rá a történész az ügyészségi iratok alapján.

"A vádirat egyik pontja szerint Csatáry László 1944 májusában például azt az utasítást adta beosztottainak, hogy a rend fenntartásakor a kard élét is használhatják, június elején pedig 300 olyan zsidót is deportáltatott, aki korábban valamilyen ok miatt kivételt kapott, így Csatárynak nem volt joga elvitetni őket" - ismertette a vádiratot Balassa Zoltán.

Leszögezte: az aktákban leírt esetek mind 1944 májusában, júniusában és később történtek. Arra a felvetésre - hogy a külföldi sajtó szerint Csatáry László kulcsszerepet játszott körülbelül 300 zsidónak Kassáról az ukrajnai Kamenyec-Podolszkba történt deportálásában, ahol 1941 nyarán "szinte valamennyiüket meggyilkolták" - Balassa Zoltán azt mondta, hogy ez az esemény nem szerepel az iratokban.

Arról, hogy Csatáry László 1944 tavaszán aktív szerepet játszott volna 15 ezer 700 zsidó Auschwitzba történő deportálásának megszervezésében, ahogy erről a nyugati sajtó írt, szintén nincs szó az aktákban. (Tehát ezeket is utólag találták ki Zuroffék - a szerk.)

Az ügy eredeti aktái, dokumentációja a kassai Állami Területi Levéltárban található. "Kikértem a Csatáry-akták másolatát, és áttanulmányoztam a dokumentumokat" - mondta a történész. Hozzátette: az iratokban az érintett mindenütt Csatáry néven szerepel, a külföldi sajtóban említett Csizsik-Csatáry név nem található az aktákban.

Hogy miért hiányzik a bírósági ítélet eredetije az aktákból, az nem derül ki az iratokból Balassa Zoltán szerint.

"Megvan a június 8-ai bírósági tárgyalás jegyzőkönyve, amelyben az szerepel, hogy az ítéletet csatoljuk. Maga az ítélet azonban nincs ott, csak egy cikk a június 9-ei Vychodoslovenská Pravdából" - mutatott rá a Kassa múltját kutató történész.

A Kassai Járási Népbíróság tárgyalására Lom Ferdinand bíró elnökletével Csatáry László távollétében 1948. június 8-án Kassán került sor. Néhány újság korábban azt írta, nem tudni biztosan, hogy Csehszlovákiában vagy Magyarországon ítélték-e el Csatáry Lászlót.

Balassa szerint az iratokból az tűnik ki, hogy Csatáry László valószínűleg 1938 után érkezett Kassára, miután a város újra Magyarország része lett. A városból a szovjetek megérkezése előtt, 1945 januárjában a németekkel együtt távozott. Csatáry László rendőrségi alkalmazott volt Kassán, előbb állítólag az útlevélosztályon dolgozott, majd 1944 májusában a téglagyári gettó parancsnoka lett. Legmagasabb rangja százados volt.

Arra a kérdésre, vannak-e még élő tanúi a háborús, illetve a háború utáni kassai eseményeknek, Balassa Zoltán kifejtette: szlovák sajtóértesülések szerint, amelyek azután jelentek meg, hogy Magyarország tavaly ősszel az ügyet újra vizsgálni kezdte, Kassán az ügyészség még 15 tanút hallgatott ki, aki megerősítette az addig ismerteket.

"Tudtommal ezt az anyagot is megkapta a magyar ügyészség" - jegyezte meg Balassa Zoltán az MTI-nek adott interjújában.

Nagyon elégedettek vagyunk a Budapesten foganatosított intézkedésekkel - mondta Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ vezetője.

Az izraeli kormány és a Simon Wiesenthal Központ izraeli irodája szerdán üdvözölte Csatáry László "feltételezett náci háborús bűnös" őrizetbe vételét.

"Nagyon elégedettek vagyunk a Budapesten foganatosított intézkedésekkel" - nyilatkozta a spanyol hírügynökségnek Efraim Zuroff, a központ jeruzsálemi irodájának vezetője, hozzátéve, hogy ezek csak a "kezdeti lépések". Zuroff kérte, hogy Csatáry idős korára való tekintettel élvezzen elsőbbséget az ügy. Sürgette a magyar hatóságokat, hogy Csatáryt "amilyen gyorsan csak lehet", állítsák bíróság elé.

"Az idő múlása nem csökkenti a gyilkosok bűneit" - szögezte le Zuroff, aki szerint Csatáry bíróság elé állítása "a megkínzott és Auschwitzban meggyilkolt áldozatokkal szembeni adósság".

Lior Ben Dor, az izraeli külügyminisztérium szóvivője "rendkívül fontos" lépésnek nevezte Csatáry őrizetbe vételét, utalva "a holokausztra való emlékezés szükségességére".

Házi őrizetbe helyezte a Zuroff által háborús bűntettel megvádolt Csatáry Lászlót szerdán a Budai Központi Kerületi Bíróság.

"A Budapesti Nyomozó Ügyészség a szökés, elrejtőzés veszélye miatt kérte dr. Cs. László Lajos házi őrizetének elrendelését" - olvasható a Fővárosi Törvényszék közleményében. A kerületi bíróság úgy ítélte meg: "megalapozott a veszélye annak, hogy az idős, de mozgási és helyváltoztatási képességét tekintve még mindig jó egészségi állapotban lévő gyanúsított szabadon hagyása esetén külföldre távozna, illetve a hatóságok számára elérhetetlenné válna".

A bírósági döntés szerint az ügy megkívánja a gyanúsított rendelkezésre állásának folyamatos ellenőrzését, amely csak a házi őrizet keretei között valósulhat meg. A harminc napos házi őrizet elrendeléséről szóló végzés a gyanúsított és védőjének fellebbezése miatt nem jogerős, de végrehajtható.

(Kuruc.info - MTI - HVG nyomán)

Kapcsolódó: Zuroff ellentmondásoktól hemzsegő "tanúvallomások" alapján ítéltetné el Csatáry Lászlót