Bezár!
2021. július 24., szombat, Kinga, Kincső, Csenge napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
15:51 "Énekeljük együtt jó hangosan a Himnuszt" - Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok15:23 Kormányrendelet: mostantól név szerint jelentenek a 60 év feletti oltatlanokról Magyarországon15:11 Kiszorította az LMBTQP-felvonulást az Andrássy útról a Mi Hazánk - jövőre már a betiltás a cél14:21 Országos éjszakai kijárási tilalom Afganisztánban14:06 Az Egyesült Államok légi ereje besegített egy kicsit a szomáliai kormánynak13:38 A gyógykezelésen átesett daganatos betegek is olthatók Szputnyik V-vel12:55 Verrasztó Dávid döntős 400 méter vegyesen12:30 "Nem piszkolom be a kezeimet" - eltiltották az algériai dzsúdóst, mert nem állt ki zsidó ellenfele ellen12:03 Gyülekezési no-go zóna: lehet tüntetni a cigánybűnözés ellen Jászapátiban, de csak statikusan11:56 Tokió 2020: tizenhét új koronavírusos eset11:44 Ne állj be a sorba! - Homeland And Family-ajánló (x)11:36 Szóváltás esetén alkalmazható taktikák11:17 Repülővel szállítják a pórul járt utasokat Csitába11:02 A kormány teljes ellenőrzése miatt aggódnak az ausztrálok10:42 Földrengés rázta meg Manilát
24 óra legolvasottabbjai

Extra, Holokamu ::

Zuroff ellentmondásoktól hemzsegő "tanúvallomások" alapján ítéltetné el Csatáry Lászlót

Reklám

Az 1948-ban megtartott, népbírósági tárgyalásnak csúfolt koncepciós perben a "szemtanúk" azt állították, hogy Csatáry László kegyetlenkedett velük. Az egykori rendőrtisztnek azonban a háború után "nyoma veszett", majd 1955-ben "tűnt fel" Kanadában. Ahol is évtizedeken át békében élt, mert korántsem játszott olyan fontos szerepet a "holokausztban", hogy egyáltalán érdemes lett volna vele foglalkozni. Mivel azonban a magasabb pozíciót betöltő "náci" tisztségviselők jó része már nincs az élők sorában, a vérszomjas nácivadászok a 97 esztendős magyar férfira vetették rá magukat.
Csatáryval tehát hosszú évtizedeken keresztül nem foglalkoztak. Ahogy Karsai László a napokban megfogalmazta: "Figyelembe véve, hogy Csatáry részt vett a kassai gettó létesítésében, és a gyűjtőtáborban kegyetlenkedett, 3-5 évnél nemigen kapott volna többet"…. Csatáry "tudta, vagy legalábbis nagyon erősen sejtette, hogy a halálba viszik a zsidókat", de ezt a bíróság előtt nem lehet bizonyítani."
Igen ám, csakhogy idővel egyre több, Csatárynál lényegesen fontosabb pozíciót betöltő "náci" került a bosszú népe kezére, vagy egyszerűen csak meghaltak. A jeruzsálemi Wiesenthal Központ azonban a holokauszt-mítosz életben tartása és a gójok megfélemlítése érdekében továbbra is folytatni akarta egykori háborús ellenségeinek az üldözését. Miután a "nagyvadak" horogra akadtak vagy a túlvilágra távoztak, célkeresztbe kerültek az alacsonyabb beosztásban ténykedő katonák, illetve hivatalnokok is. Csatáry László ellen a '90-es években kezdődött az egyelőre még nem túl heves kampány, melynek következtében 1995-ben megfosztották kanadai állampolgárságától. Csatáry ezt követően szülőhazájába költözött, ahol hosszú éveken keresztül nem háborgatták - egyelőre ugyanis még mindig találtak nála sokkal jelentősebb személyiségeket is a világban.
2011-ben azonban Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ vezetője feljelentést tett a "világ legkeresettebb háborús bűnösének tartott" Csatáry László ellen a magyar hatóságoknál. Ezt követően, 2011 szeptemberében, a Budapesti Nyomozó Ügyészség nyomozást rendelt el ellene "háborús bűntettek gyanúja miatt". Különös módon azonban hosszú hónapokon keresztül a világon semmi nem történt – és itt hadd jegyezzem meg, hogy ha a nyomozati szervek szándékosan húzták az időt az akkor 96 éves egykori rendőrtiszt halálára várva, akkor végül is helyesen jártak el. (A leghelyesebb persze az lett volna, ha kiutasítják az országból a Zuroff-féle bűnbandát, és megtagadják velük az együttműködést. Ehhez a nyílt ellenálláshoz azonban a Fidesznek sohasem volt, és nem is lesz bátorsága.) Csakhogy a nácivadászok 2012 áprilisában a magyar hatóságok orrára koppintottak, és feltették nekik a kérdést: mit tettek Csatáry ügyében? Ekkor (egészen pontosan 2012. április 20-án) a Fővárosi Főügyészség közölte, hogy Budapesti Nyomozó Ügyészség tavaly szeptemberben valóban elrendelte a nyomozást háborús bűntett elkövetésének gyanúja miatt a 96 éves Csatáry László ügyében Efraim Zuroffnak, a Simon Wiesenthal Központ vezetőjének feljelentése alapján. Kénytelenek voltak azonban azt is bejelenteni, hogy még nem hallgattak ki senkit gyanúsítottként.
Sőt nem csak hogy nem hallgattak ki senkit, hanem még arra sem vették a fáradságot - amúgy persze helyesen -, hogy kiderítsék, egyáltalán hol lakik a keresett "háborús bűnös". Egymásnak is ellentmondó hírek jelentek meg tartózkodási helyével kapcsolatban a magyar sajtóban: egyesek tudni vélték, hogy "néhány héttel ezelőtt még látták Budapesten, de jelenleg nincs az országban, vagyis "szabadon mozoghat, noha már tavaly feljelentették, de Csatáryt személyesen az ügyészség eddig még nem kereste meg", más források szerint azonban " remek egészségi állapotnak örvend, autót vezet, és lakóhelyét is ismerik.

A The Sun képe - ilyenkor nem számít az emberi méltóság?
Hogy honnan származtak ezek az ellentmondásos információk, nem lehet tudni. A magyar hatóságok pechjére azonban Csatáry nem tette meg nekik azt a szívességet, hogy eltávozzon az országból, sem pedig azt a még annál is nagyobb szívességet, hogy meghaljon. A bosszúért lihegő Efraim Zuroffnak személyesen kellett megjelennie Budapesten, hogy ráparancsoljon a magyar gyarmat főügyészére: ne tököljenek tovább, hanem állítsák már végre bíróság elé Csatáry Lászlót. Néhány nappal később pedig különös, mondhatnám abszurd fordulat történt: nem a magyar hatóságok, hanem a Sun című zsidóbérenc szennylap újságírói "találták meg" az egykori magyar rendőrtisztet. Akik azután állítólag valamiféle "bizonyítékokat" is átnyújtottak az eddig az ügyben a halogatás módszerét választó ügyészségnek. Sőt ha hihetünk a sajtó tudósításainak, akkor a lap oknyomozó stábja találkozott Hetényi Gábor ügyésszel, aki az írás szerint köszönetet mondott a The Sunnak. Az alaposan megijedt Varga Jenő fővárosi főügyész-helyettes pedig arról pampogott valamit, hogy folyamatban lévő vizsgálatról van szó, és az ügyészek tanulmányozzák a beterjesztett információkat. Mindez egy valóságos vígjátékra hasonlít: elképzelhető-e, hogy a magyar hatóságok képtelennek bizonyultak kideríteni a 97 éves férfi lakóhelyét, ezzel szemben viszont a Sun újságírói néhány órán belül a nyomára akadtak? Ki lehet az a félkegyelmű, aki ennek a komédiának a forgatókönyvét írja?
Feltehetően ezen a ponton Karsai Lászlónak, a Szegedi Tudományegyetem történészprofesszoránál is elszakadt a cérna, és – becsületére legyen mondva – nyilvánosan fejezte ki nemtetszését Efraim Zuroff eljárásával kapcsolatban. (Karsai nem először kritizálja Zuroffot.) Karsai szerint Efraim Zuroff "visszaél az intézmény alapítójának, Simon Wiesenthalnak a nevével". (Többről van szó: maga Wiesenthal is egy szemérmetlen hazudozó és csaló volt.) Karsai László úgy vélekedett, hogy Csatáry "részt vett a kassai gettó létesítésében, és a gyűjtőtáborban kegyetlenkedett", de " 3-5 évnél nemigen kapott volna többet". Sőt, megpendítette azt a tényt is, hogy a deportálást végrehajtó katonák és hivatalnokok sem tudhatták, "mi lesz pontosan a sorsa a zsidóknak a koncentrációs táborokban". Karsai úgy fogalmazott, hogy Csatáry "tudta, vagy legalábbis nagyon erősen sejtette, hogy a halálba viszik a zsidókat, de ezt a bíróság előtt nem lehet bizonyítani". Persze hogy nem lehet, mivel a valóságban az általános vélemény az volt, hogy a zsidókat kényszermunkára viszik Németországba, és természetesen azt is mindenki tudta, hogy biztonsági okai is vannak a deportálásoknak. A zsidók kivégzésének rafinált módszereiről keringő horrorisztikus történeteket a legtöbben a nyugati háborús propaganda elmeszüleményeinek tartották (mint ahogy azok is voltak), habár persze lehettek olyanok, akik esetleg elhitték az elgázosításokról, a szappanfőzésről, az elektromos áramos, légkalapácsos és más képtelen kivégzési módszerekről terjengő híreszteléseket. (Ami megbocsátható a háborús viszonyok között, de hogy sokan ma is hisznek még ezekben a mesékben, de még inkább, hogy még 67 évvel a háború befejezése után is zakatol a háborús propagandagépezet, az már megbocsáthatatlan.)
Karsai László nyilatkozatában tett azonban egy kirívóan ostoba megállapítást is: "Csatáry a nyilasokkal együtt elmenekült a háború végén az országból, ami bizonyítja, hogy ő tudta magáról: jelentős mennyiségű vaj van a fején". Ugyan már. Egyetlen úgynevezett "náci háborús bűnös" sem azért bujkált, mert úgy gondolta, "vaj van a fején". A valóságban azért igyekeztek elkerülni a "felelősségre vonást", mert a legkevésbé sem bíztak abban, hogy méltányosan fognak eljárni velük szemben a bosszúszomjas győztesek bíróságai. A nürnbergi per, az úgynevezett népbírósági perek, és a jogi formulákat is nélkülöző megtorlások nyomán teljes joggal számíthattak ugyanis arra, hogy megkínozzák és zsarolni fogják őket a börtönben, a tisztességes védelemhez fűződő jogaikat semmibe veszik, utólag kreált törvények révén ítélik el őket, tehát valójában koncepciós pereknek lesznek az áldozatai. Ha 67 évvel a háború után képtelenek a nácivadászok a legcsekélyebb méltányosságot mutatni, a holokausztozók pedig továbbra sem az igazság felderítésén fáradoznak, mire számíthattak a legyőzött katonák és tisztségviselők az 1945 utáni években?
Csatáry László feltételezett bűnösségét természetesen semmiféle írásos vagy tárgyi bizonyíték nem támasztja alá. Kizárólag az 1947-48-ban ellene távollétében lefolytatott népbírósági per aktái állnak a rendelkezésünkre, amelyekben egyedüli bizonyítékként a "szemtanúk", a kegyetlenkedéseket állítólag elszenvedő zsidók vallomásai szerepelnek! Az iratokból kiderül, hogy Csatáry a Fejér megyei Mányon született 1915. március 4-én. Római katolikus vallású, édesapja neve Csatáry Emil, édesanyja pedig Pitkó Margit. Nagyjából 176 cm magas, haja és szemöldöke gesztenyebarna, arca hosszúkás és borotvált, szeme kék, szája arányos és vékony, füle normális, fogai egészségesek, kezei és lábai normálisak, alakja gyenge és karcsú, járása normális, ékesszólása normális – olvasható a róla szóló dokumentumokban.
Azt is megtudhatjuk még az iratokból, hogy 1944 végén a németekkel együtt elvonult, és azóta tartózkodási helyét nem sikerült kinyomozni. A dokumentumok elárulják azt is, hogy Csatáry Kassa város területén nem rendelkezett semmilyen vagyonnal, feleségének, Mező Irénnek ezzel szemben volt egy háza a kassai Erdő utcában. (Itt is laktak.) A lakóingatlant 1945-ben "nemzeti gondnokság alá helyeztek" – vagyis elkobozták. A hivatalos iratokban szolgálati beosztása különös módon nem szerepel. Általában hadnagyként utalnak rá, a "szemtanúk" azonban többnyire "rendőr századosként" említik, aki a gettó teljhatalmú parancsnoka volt.
Nézzünk most már néhányat a "tanúvallomások" közül, melyek az egyedüli "bizonyítékok" lennének Csatáry László "bűnössége" mellett. Ezeken a hasábokon aligha szükséges hangsúlyoznom: senkit nem lehet elítélni pusztán az elfogult, netán bosszúszomjas "szemtanúk" vallomásaira alapozva. (Hogy a deportált zsidók bosszúra szomjaztak, és nem voltak objektívnek tekinthető "tanúk", azt aligha szükséges bizonygatni.)
A DEGOB (Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság) honlapján az alábbi leírást kapjuk Csatáry kassai tevékenységéről:
"Különösen Kassán bántak embertelenül a zsidókkal. Ebben főszerepet játszott Csatáry László rendőrtiszt, a gettó parancsnoka. "A gettóban napirenden voltak a botrányos verések, melyeknek több halálos áldozata is volt, sajnos a nevekre nem emlékszem." - mondta később V. M., aki a körülbelül 450 kassai túlélő egyike volt. F. L. így emlékezett Csatáryra: "Dr. Csatári (sic!) rendőrfelügyelő állandóan kutyakorbáccsal verte az embereket. Amikor eszébe jutott, bement a blokkba, és akit ott talált, azon végigvert a korbáccsal." Ö. L.-nek is rossz emlékei voltak a gettó parancsnokáról: "Csatáry gettóparancsnok egy napon kiadta az utasítást, hogy kézzel ássunk árkot... A németek közbenjárásának tudható be, hogy megszüntették pár napon belül ezt az intézkedést."
A népbíróság iratai között további tanúvallomásokat is találunk. F. P., berettói születésű kassai tanuló (szül. 1927), aki a kassai gettóból Auschwitzba, Wolfsbergbe és Wüstegiersdorfba került , a következőket nyilatkozta: " Édesapám a másik háborúban szerzett kitüntetései alapján kivételezett volt és vele együtt az egész családunk. Nekünk nem kellett sárga csillagot sem viselnünk, és amikor a többi kassai zsidót gettóba küldték, akkor azt mondták, hogy nekünk nem kell odamennünk. ...Végül egy napon mégis elvittek bennünket a gettóba. (...) A kassai téglagyárba zsúfolták össze a zsidókat. Nagyon kevés helyen, rengeteg ember. Négy hétig voltunk itt. Jórészt abból éltünk, amit magunkkal hoztunk. Dr. Csatári [!] rendőrfelügyelő állandóan kutyakorbáccsal verte az embereket. Amikor eszébe jutott, bement a blokkba, és akit ott talált, azon végigvert a korbáccsal. Egy ízben mikrofonon megparancsolta, hogy minden fiatal leány jöjjön ki. Ezeket kivitte, és kényszerítette őket, hogy kézzel ássanak ki a földből vastag facölöpöket. Ezen még az SS-katonák is megbotránkoztak, azt mondták, hogy náluk az ilyesmit ásóval szokták csinálni." (A kassai rendőrségi jegyzőkönyvekben szerepel Özv. Starkné Glückmann Teréz vallomása, aki a "kézzel ásás" – Karsai által is említett – történetét a következőképpen adja elő: "Csatáry a tábor udvarára kb. 1000 nőt térdepeltetett, és puszta kézzel kellett az agyagot kaparniuk. Aki ezt nem bírta, azt érzéketlenül korbáccsal ütlegelte."
A fenti beszámolóval kapcsolatban azonban érdemes megjegyezni, hogy Efraim Zuroff 2012. április 23-án a következőképpen nyilatkozott a zsidó ATV-nek adott interjújában: "Csatáry László 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott több mint 15 ezer zsidó ember Auschwitzba deportálásában. Kassán két gettó volt: az egyik a téglagyárban, a másik pedig a kivételezett zsidóknak. Csatáry ez utóbbit vezette." Majd hozzátette: "Akkor már tudtam, hogy ki ez az ember, mert amikor megfosztották kanadai állampolgárságától, kutatást végeztem, és adatokat találtam a kassai zsidók 1944 tavaszán lezajlott deportálásában játszott szerepéről, valamint arra vonatkozóan, hogy milyen kegyetlen volt".
F.P., az Auschwitzot is megjárt holotúlélő szerint tehát Csatáry a kassai téglagyárba összezsúfolt zsidókat ütötte-verte, ezzel szemben a témában "kutatásokat végző" Zuroff az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy "Kassán két gettó volt, az egyik a téglagyárban, a másik pedig a kivételezett zsidóknak", és "Csatáry ez utóbbit vezette". Jelenetéktelen részletkérdés? Egyáltalán nem az, végtére is egy 97 éves embert szeretnének börtönbe zárni (sőt megölni), de a vádlók a jelek szerint arra sem veszik a fáradságot, hogy az egykori "tanúvallomásokhoz" igazítsák "felfedezéseiket". Ennyire biztosak lennének a dolgukban? (A nácivadászok nagy gondja persze az, hogy a "tanúvallomásokat" nem tudják dokumentumokkal alátámasztani.)
Volt azután olyan személy, aki úgy emlékezett, hogy Csatáry megparancsolta volna a gettóból szökést megkísérlő foglyok azonnali lelövését, valamint azt is, hogy a csendőrök a nők nemi szervét is vizsgálják meg, amikor megmotozzák őket. (Ez utóbbi motívum a magyarországi deportálások állandóan emlegetett szörnyűsége.) Több szemtanú is beszámolt arról, hogy Csatáry olyan zsidókat is deportáltatott, akiket a törvények értelmében nem kellett volna, egy másik "túlélő" szerint pedig Csatáryhoz képest még a náluk elszállásolt SS-százados is filoszemita.
Az egyik volt női fogoly azt állította, őt levetették vele a szoknyáját, és egy kereveten meggumibotozták. Legalább 18-20 csapást mértek rá, azonban Csatáry hatvanéves édesanyját és két leánytestvérét is megkínoztatta. "Majd mindannyiukat mezítelenre vetkőztették, megmotozták őket, levitték a pincébe, Csatáry irodájába, ahol jobb kezüket bal lábukhoz kötötték, és órákon keresztül így hagyták őket. A pincében még további 30 személyt kínoztak ilyen módon."
Randolph L. Braham hivatalos holokauszt-történész a magyar holokausztról szóló könyvében a következőképpen foglalja össze a kassai gettóban történteket eseményeket: "A gettóba tömörítés Pohl Sándor polgármester és Horváth György rendőrfőnök felügyeletével történt. Az utóbbi a gettó hivatalos parancsnoka is volt, noha feladatait gyakran helyettese, egy Csatáry nevű rendőrtiszt végezte. Mind Horváth, mind Csatáry kiélte szadista hajlamait az elrejtett értékek utáni kutatás, valamint a zsidók bevagonírozása során." (A magyar holocaust I., 1981, 432.) Azzal a holoszakértő nem fárasztotta magát, hogy dokumentumokkal igazolja kijelentéseit. megelégedett a kétes hitelességű "szemtanúk" beszámolóival. (Megjegyzem, Randolph L. Braham idézett szövegében az áll, hogy Csatáry nem a gettó parancsnoka, hanem hivatalosan annak helyettese volt, és a professzor szót sem ejt Zuroff felfedezéséről, mely szerint két gettó volt Kassán, és Csatáry a "kivételezett zsidók" gettójában ténykedett.)
A gyanúsan egy kaptafára íródott "tanúvallomások" jó példája egy bizonyos Salamon Edit beszámolója, aki szintén úgy emlékezett, hogy népes családjával együtt a kassai téglagyárba vitték őket. (A "kutatásokat folytató" Zuroff ugyebár arra a következtetésre jutott, hogy Csatáry nem a téglagyárban kialakított gettónak volt a parancsnoka.) Az akkor húsz éves leány ekkor látta a motorkerékpáron közlekedő Csatáryt. És mit gondolnak, kedves olvasók, később, amikor a leány Auschwitzba került, kit talált hozzá hasonlónak? Hát persze hogy Mengelét! "Magas, karcsú fess, szemüveges férfi fekete egyenruhában, mindig tökéletesen ápoltan, bricsesznadrágban, kisuvikszolt fekete csizmában. Auschwitzban tudatosítottam, kire hasonlít. Tiszta doktor Mengele" – idézte fel rettenetes emlékeit Salamon Edit holotúlélő. Mint mondta, másoktól azt hallotta, Csatáry bárkit különösebb ok nélkül nyersen megvert, és egy kőszívű ember volt.
A Csatáry felett ítélkező, minden alapvető jogelvet durván sárba tipró koncepciós perben a bíró egy bizonyos Lom Ferdinánd volt (aki otthon, családja körében állítólag magyarul beszélt, de fiát szlovák iskolába járatta, úgyhogy elképzelhetjük, hogyan viszonyult a magyar vádlottakhoz.) Az iratokból megállapítható, hogy az eljárás befejezését követően a bírák mindössze 10 percig (!) tanácskoztak az ítélethirdetés előtt. Persze más népbírósági perekben is hasonló "körültekintéssel" jártak el.
Hiába múlt el több mint hat évtized a Csatáry elleni bírósági tárgyalás óta. Most is nagy kérdés, kik lesznek az egykori rendőrtiszt bírái, és engednek-e a külső (egzisztenciális) nyomásnak az ítélethirdetés előtt. Képíró Sándor ügyében korrekt ítélet született - de ez a hazafi életébe került. Az pedig, amit pedig akkor Zuroff nyilatkozott, mindent elmond ennek a beteg zsidónak a lelkivilágáról: "Egyetlen vigaszunk, hogy mi tettük tönkre Képíró egészségét".
Perge Ottó - Kuruc.info

Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2021 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready