Fekete Péter, a Jókai Színház igazgatója Békéscsabára hívja élni és dolgozni fajtársát, a magára a figyelmet országunk elhagyásának tervével felhívni próbáló Gerendás Pétert. (Aki viszont valószínűleg egy percig sem gondolta komolyan, amit írt, Dániel Péter is egy éve az alijázással "fenyegetőzik", mégis itt rontja a levegőt még ma is.)
 A "művész úr" a nagykanizsai zsinagógában |
A viharsarki megyeszékhelyen élők pontosan tudják, hogy mennyire kevés a településen a munkalehetőség. Sok fiatal kényszerül elhagyni szülővárosát, mert nem tudja biztosítani a megélhetését. Ezzel tisztában van Fekete Péter is. Ám amikor egy "meg nem értett" zsidó művész nyavalyogni kezd, akkor a viharsarok Alföldi Robertája (mert nálunk Ludas Matyi csak kétszer veri meg Döbrögit) rögtön a megmentésére siet, és családostól idehozná élősködni a békéscsabaiak nyakára a tetűhintás barátját. Ebből is látszik, hogy a békéscsabai emberek magasról le vannak sajnálva, mert az mindennél fontosabb, hogy egy Gerendás Péternek és persze népes családjának az ország egyik legjobban leszakadt területén is biztosítva legyen a kártékony működése.
Mivel a békéscsabaiak kultúrája - kezdve a Csabai kolbásszal - teljesen eltérő a kiválasztott nép kultúrájától, nem biztos, hogy a művész úr otthon érezné magát nálunk. Ezért inkább azt javasolom, hogy mégiscsak Izraelt válassza otthonául, ahol teljesen az övéi között lehet.
Gerendás Péternek ezúton üzenem, hogy Békéscsaba egyelőre még Magyarország része, ezért ha az ország fasizálódik, akkor ez Békéscsabára ugyanúgy vonatkozik!
Fekete Péternek pedig azt üzenem, hogy Békéscsaba demográfiai problémáin nem egy túlszaporodott zsidó család betelepítésével kellene enyhíteni.
Egy békéscsabai olvasó
Fekete Péter levele Gerendásnak:
Kedves Péter,
szomorúsággal olvastam leveledet, melyben azt írod, hogy elhagyod az országot – közös hazánkat. Panaszkodsz sok mindenre: közérzetre, anyagiakra, a jövőkép hiányára. Ha így érzed, nem is tehetsz másként.
Amennyire tudok, szeretnék segíteni. A Békéscsabai Jókai Színház társulata örömmel vár Téged a teátrumba. Gyere, költözz Békéscsabára, akár családostól is (talán az élet kicsit olcsóbb is itt, mint Budapesten); mi segítünk új otthont találni, ha erre igényed van. Munkát kínálunk Neked: fellépést, zeneszerzést, alkotási lehetőségeket. Anyagi biztonságból pedig annyit, amennyit egy átlagos vidéki színház nyújtani tud. Hívunk, gyere közénk, építsd tovább azt, amihez a legjobban értesz: a zenédet, az előadó-művészetedet!
Szeretnénk segíteni Neked, és te is segíts abban, hogy közösen bebizonyíthassuk: ez egy befogadó, szeretettel teli, alkotásra kész és képes ország, ahol, ha valaki bajba kerül, talál segítő kezeket. Mi itt, a Jókai Színházban hisszük, hogy ezt így is lehet, és nap mint nap teszünk érte, hogy így legyen! Nálunk ismeretlen fogalom az – és meg is marad annak! –, amit Te máshol oly erősen tapasztalni vélsz:
"A mocskos zsidózás, a nácik szerecsenmosdatása, a politika kufárkodása az emberek létező előítéleteivel, a már szinte természetes hétköznapi terminológiává lett bizonyos 'zsidó háttéruralomról, zsidó bankárokról' szóló hazugságok, összeesküvés-elméletek és ezzel egyidejűleg a jól bevált bűnbakképzés általánossá válása, a folyamatos cigányozás, buzizás…"
Nálunk nyoma sincs annak, amiről Te föntebb beszélsz, kimondani és olvasni is fájdalom ezt számunkra.
Ismétlem, gyere közénk, alkoss, itt befogadó közösséget találsz, szívesen mesélnek neked erről a közegről, és a benne uralkodó hangulatról, a nálunk már megfordult – s hozzánk szívesen visszajáró – művésztársaid.
Kérlek, ne hallgass azokra, akik szomorú helyzeted kapcsán is azonnal „aktuálpolitizálnak”, és ezzel is megosztani akarnak minket – magyarokat!
Békéscsaba vár, még ma hívlak telefonon!
És a végére egy "dal" a zseniális előadótól:
Vona Gábor osztotta meg Facebook-oldalán az alábbi megjegyzéssel: "New York állva tapsolta! Hallgassuk meg mi is Gerendás művész urat! Biztos bennünk van a hiba, amiért eddig nem értékeltük... "
(Kuruc.info)
