Sokan nem is gondolnak bele, hogy az egészséges nemzeti büszkeség, a közös kultúra és hagyományok tisztelete a zöldek, az ökopolitika számára is alapvetően fontos érték – idézte a rendezvény beharangozó szövegét Ungváry Krisztián, az Ökopolisz Alapítvány által Trauma vagy neurózis? címmel a Nemzeti Összetartozás Napjára, június 4-re szervezett pódiumbeszélgetés vendége csütörtök este a hatodik kerületi La Vida rendezvényházban. A Híradó tudósítása.
 Ungváry nem tud büszke lenni arra, hogy magyar |
A történész érdemesnek tartotta továbbgondolásra az egészséges nemzeti büszkeség kifejezést és arra jutott, hogy azt a kisebbségben élő magyarok esetében el tudja fogadni, de ő ugyanúgy nem tud büszke lenni arra, hogy magyar, mint ahogy arra sem, hogy „katolikus, heteroszexuális és barna”.
Utalt a magyarságukra sajátosan büszke honfitársaink „Magyar vagyok nem turista” pólófeliratának valódi jelentéstartalmára. Idézte Illyés Gyulát, aki szerint „magyar az, akinek fáj Trianon”, majd vitatva költőnk állításának igazságtartalmát, kifejtette: az is lehet magyar, akinek nem fáj Trianon, sőt öngyűlölőként is lehet valaki magyar.
Ha már Trianon volt a téma, lényegében megismételte egy korábbi, 2006-ban, egy liberális hetilapban, a Magyar Narancsban megjelent írását, amelyben Koltay Gábor Trianonról készített filmjéről írta meg lesújtó véleményét, azt állítván, hogy a filmben a fő megszólalók közül az egyik történész a kádári cenzúrapolitika egyik felelőse, míg a másik a diktatúra titkosszolgálati hálózatának a tagja volt.
A trianoni békeszerződésre áttérve a történész fontosnak tartotta azt hangsúlyozni, hogy Magyarország 1920-ban egy sok nemzetiségű ország volt, ahol a magyarság aránya éppen hogy meghaladta az ötven százalékot, ráadásul ez az ötven százalék is egy olyan népszámlálási adat volt, ami szerinte korántsem tekinthető teljesen korrektnek. Ennek a soknemzetiségű országnak a bukása Ungváry szerint bizonyos szempontból történelmileg kódolva volt, mert nem tudta magát vonzóvá tenni nemzetiségei számára.
 Ungváry az Ökopolisz Alapítvány beszélgetéssorozatán öngyűlölködik |
A történelmi Magyarország nem tudta magát vonzóvá tenni például a szerb vagy a román etnikum előtt, ugyanakkor szerinte a magyar-szlovák együttélés sokkal harmonikusabb volt. „Ezek a nemzetiségek, hogyha általános és titkos választáson megkérdezik 1920-ban hogy kívánnak-e Magyarországhoz tartózni vélelmezhetően azt mondták volna, hogy nem kívánnak” – mondta a történész.
Ungváry szerint Trianonnak "van olyan hatása, ami traumaként értékelhető".
Magyar kisebbségben élő népcsoport sehol nem lett államalkotó tényező a szomszédos országokban. Nem veszik komolyan ma sem a kisebbségi jogaikat, mondta, nemzeti megaláztatásban van részük, ma is érvényben vannak a benesi dekrétumok, el kell viselniük a szomszédos országok erőszakszervezeteinek vegzálását. Ungváry emlékeztetett rá, hogy a békeszerződés tartalmazott jogokat is az elszakított területeken kisebbségben élő magyar népcsoportoknak.
Trianon, mint politikai esemény emészthetetlen – fogalmazott a történész. “Nem lehet vele lenyugodni, nem lehet elfogadni, nem lehet nem elfogadni. Semmit sem lehet vele igazából csinálni.”
Végül mégis arra a következtetésre jutott, hogy Trianon valójában neurózis, mert az ennek kapcsán születő “atavisztikus reakcióknak” ma már semmi közük a békediktátumhoz. A történész ilyen Magyarországon tapasztalható atavisztikus reakciónak tekinti "a jobboldal Nyugat- ellenességét, antiliberális és antikapitalista megnyilvánulásait".
Ungváry szerint ez azzal függhet össze, hogy Trianont nem a totális diktatúrák, hanem a demokráciák csinálták. Ezért “nem véletlen, hogy Magyarország erre antidemokratikus választ ad” - vonta le a következtetést. Ezzel szemben a román jobboldalt nemzeti liberálisnak, a lengyel jobboldalt Nyugat-barátnak tartja.
A csütörtök esti beszélgetésen Ungváry elmondta azt is, hogy Szerbia most élte meg a maga Trianonját, s ennek kapcsán figyelmet érdemel az a kijelentése is a történésznek, hogy Koszovó nem lesz Szerbiáé, mert „nem szerb anyák szülték tele”.
A környező országokban kisebbségben élő magyar anyák által a múlt század elején teleszült falvak és városok és az orosz anyák által teleszült Krím félsziget lakosságának Koszovóhoz hasonló önrendelkezési jogáról nem esett szó az Ökopódiumon.
(Híradó nyomán)
Kapcsolódó:
