Fadd: Az utóbbi napokban többször is verekedés volt a faddi iskolánál - tájékoztatta a TEOL.hu-t egy faddi szülő.
A tolnai rendőrőrsön megerősítették: a múlt héten csütörtökön, pénteken és e hét hétfőn is volt inzultus, kétszer a rendőröket is kihívták.
Tudomásuk szerint egy tizenkét és egy tizennégy éves fiú testvérpár terrorizálja a többi diákot. Rendszeresen kötekednek társaikkal, gyakran provokálnak verekedést.
Bitay Éva, az iskola igazgatója érdeklődésünkre elmondta: a két gyermek családja nagyjából másfél éve költözött a faluba. A két fiú rendkívül agresszív, öntörvényű, a szülők pedig nem foglalkoznak velük. Úgy vélte, a gyerekeket intézetben kellene nevelni, ahol speciális szakemberek foglalkozhatnának velük. Mint mondta, minden fórumon jelezték már ezt a gondot, ennél többet nem tudnak tenni.
Fülöp János polgármester emlékeztetett: az ilyen jellegű problémák kezelésére ajánlott lehetőséget 2007. őszén egy alapítványi iskola esetleges létrehozásával. Oda mindazok a gyerekek járhattak volna, jelképes hozzájárulásért, akik hajlandóak betartani a szabályokat, az iskolai házirendet.
Fülöp János szerint az ügyből országos „cirkusz" lett, ő pedig az összehívott fórumon hosszasan hallgathatta a kioktatást a szakemberektől, hogy úgymond a suszter maradjon a kaptafánál.
A polgármester rámutatott: a mai jogszabályok alapján nincs valódi eszköz az ilyen problémák kezelésére, gúzsba kötve pedig nem lehet táncolni. Törvénytelen lépésekre viszont nem hajlandóak.
A területileg illetékes tolnai gyámhivatal ügyintézője érdeklődésünkre egyelőre csak annyit mondott, hogy keresik a megoldási lehetőségeket.
A tolnai rendőrőrsön megerősítették: a múlt héten csütörtökön, pénteken és e hét hétfőn is volt inzultus, kétszer a rendőröket is kihívták.
Tudomásuk szerint egy tizenkét és egy tizennégy éves fiú testvérpár terrorizálja a többi diákot. Rendszeresen kötekednek társaikkal, gyakran provokálnak verekedést.
Bitay Éva, az iskola igazgatója érdeklődésünkre elmondta: a két gyermek családja nagyjából másfél éve költözött a faluba. A két fiú rendkívül agresszív, öntörvényű, a szülők pedig nem foglalkoznak velük. Úgy vélte, a gyerekeket intézetben kellene nevelni, ahol speciális szakemberek foglalkozhatnának velük. Mint mondta, minden fórumon jelezték már ezt a gondot, ennél többet nem tudnak tenni.
Fülöp János polgármester emlékeztetett: az ilyen jellegű problémák kezelésére ajánlott lehetőséget 2007. őszén egy alapítványi iskola esetleges létrehozásával. Oda mindazok a gyerekek járhattak volna, jelképes hozzájárulásért, akik hajlandóak betartani a szabályokat, az iskolai házirendet.
Fülöp János szerint az ügyből országos „cirkusz" lett, ő pedig az összehívott fórumon hosszasan hallgathatta a kioktatást a szakemberektől, hogy úgymond a suszter maradjon a kaptafánál.
A polgármester rámutatott: a mai jogszabályok alapján nincs valódi eszköz az ilyen problémák kezelésére, gúzsba kötve pedig nem lehet táncolni. Törvénytelen lépésekre viszont nem hajlandóak.
A területileg illetékes tolnai gyámhivatal ügyintézője érdeklődésünkre egyelőre csak annyit mondott, hogy keresik a megoldási lehetőségeket.
(TEOL)
Kuruc.info: Hogy honnan tudjuk, cigányokról van szó? Egyszerű: az egyéb (az adott családok nagy gyerekáldása; a szülői figyelem hiánya stb.) körülmények mellett az a tény, hogy, idézem, "a két gyermek családja nagyjából másfél éve költözött a faluba".
Kiket költöztettek a közelmúltban Faddra? Akik már huzamosabb ideje olvasnak bennünket és emlékeznek pl. ERRE (és az onnan hivatkozott régebbi(ek)re) a cikkünkre, rávágják: a cigányokat. Kiket másokat...
Ha valakinek még ez sem lenne elegendő bizonyíték az elkövetők származásával kapcsolatban, ajánljuk, olvassa el az alább található, a faddi, cigányfertőzött iskolák helyzetével foglalkozó Népszabadság(!)-cikket, amelyet annak idején, 2007. novemberében, elfelejtettünk idézni:
Fékezhetetlen gyerekek, lehurrogott szülők
Megállítható-e a faddi iskola gettósodása?
A faddi általános iskolában a fegyelmezetlen diákok miatt kevés idő marad a tanulásra, s ezért egyre több falubeli gyerek a közeli városokban tanul. Néhány szülő felvetette, hogy Faddon létre kellene hozni egy alapítványi iskolát az igyekvő diákok számára. Az ötlet szorgalmazói a héten meghátráltak. Félnek. (Kuruc.info: vajon miért kellene félniük a galamblelkű, senkinek sem ártó romákoktól? Költői kérdés - és, még egyszer, ne felejtsük el, hogy mindezt a Népszabadság írta, nem egy rászístáfászístá lap!)
A Tolna megyei Fadd általános iskolájába 344 diák jár. Járhatna több is, miután a négy és fél ezer lelkes, Duna-parti községben 455 iskoláskorú gyerek él. Az elmúlt években azonban egyre több helybéli szülő szekszárdi, tolnai és paksi iskolába íratta csemetéjét, az érintettek ugyanis elégedetlenek voltak a faddi intézményben folyó oktatómunkával. Az idén negyvennel kevesebb diák kezdte meg a tanévet Faddon, mint egy évvel korábban. A helybéliek közül jó néhányan azt állítják: jövőre tovább csökken majd a gyermeklétszám az iskolában.
A fenti jóslat a közelmúlt eseményeire épül. Ősszel az egyik ötödikes osztályban két fiú azzal játszott, hogy cipőfűzőből hurkolt lasszót vetett társai nyakába. A tanárok időben közbeléptek, s bár közvetlen veszélyben egyik meglasszózott diák sem volt, a rémület és a felháborodás így is sok szülőt mozgósított. Előbb négyen, majd hatan megkeresték Fülöp János polgármestert, és elmondták neki, hogy az iskolában a helyzet tarthatatlan. A szülők szerint a tanárok ugyan elhivatott, nagy tudású pedagógusok, ám energiájuk nagy részét leköti a fegyelmezetlen, agresszív gyerekek megfékezése. Az aggódó szülők megkérték a község első emberét, hogy tegyen valamit.
Fülöp János tájékozódott az ügyben, ám a gyámhatóság és a gyermekvédelmi szolgálat szakembereivel folytatott megbeszélései alapján rádöbbent: szűk a mozgástere. Egy fegyelmezetlen gyerek ugyanis csak akkor távolítható el az általános iskolából, ha egy másik intézmény befogadja.
Amikor a polgármestert felkérő szülők szembesültek ezzel, szóba került Jászladány példája. Mint arról lapunkban többször írtunk, a Szolnok megyei városban néhány éve létrejött egy tandíjas alapítványi iskola. Az ügy komoly társadalmi vitát kavart: az alapítványi iskola ellenzői romaellenességgel vádolták a falu vezetőit. A ladányi romák többsége ugyanis nem gondolhatott arra, hogy a tandíjas iskolába járassa gyermekét. A faddi polgármester számolt azzal, hogy őt is raszszistának nevezik, ha a jászladányi iskolát mintának tekinti. Fülöp János ennek ellenére úgy döntött: a faddi iskola igazgatójával és a jegyzővel ellátogat az alföldi városba.
A jászladányi tapasztalatokat a polgármester a héten a faddi iskola szülői értekezletén megosztotta a helybeliekkel. Az értekezleten megjelent másfél száz szülő többsége hevesen elutasította az alapítványi iskola ötletét. Fadd roma kisebbségi önkormányzatának elnöke, valamint a megyei önkormányzat kisebbségi koordinátora szegregációs szándéknak minősítette az alapítványi iskola tervét.
Arról nincs adat, hogy pontosan hány roma diák jár a faddi iskolába, a kisebbségi vezető szerint azonban a cigány származású gyerekek aránya az intézményben eléri a 40 százalékot. Mivel a romák döntő többsége halmozottan hátrányos helyzetű, az ő szüleik aligha tudnák fizetni a tandíjat, így a megmaradó önkormányzati iskola gettósodna.
Az alapítványi iskolát elképzelő faddiak a szülői értekezlet óta névvel nem mernek nyilatkozni. Egyikük azt mondta: belátja, nincs esély helyben létrehozni az alapítványi iskolát, ezért ősszel átíratja a gyerekét egy tolnai vagy egy szekszárdi iskolába. Hasonlóan vélekednek mindazok, akik a szülői értekezleten kisebbségben maradtak. Közülük csak Bolgár Imre merte vállalni a nyilvánosságot. A 43 éves férfi feleségével öt gyermeket nevel, a legnagyobb az ELTE hallgatója, a legkisebb kilencéves. Bolgár - lakatosként - Németországban dolgozik, így jövedelme elbírná a tandíjat. A beszédét erős gesztusokkal kísérő férfi így fogalmaz: - Nem voltam azok között, akik kezdeményezték az alapítványi iskolát, de most azt mondom, érdemes lenne elgondolkozni róla. Pedig én is cigány vagyok, nem is akarom letagadni. Tisztában vagyok azzal, hogy a faddi iskolában nehéz fenntartani a rendet a fegyelmezetlen gyerekek miatt. Tudom, hogy ezek a diákok egyáltalán nem akarnak tanulni, mert otthon nem foglalkoznak velük, nem ösztönzik őket a tanulásra. Ezek a gyerekek csak verekednek, hangoskodnak, fenyegetik a társaikat, sőt, a tanárokat is. Az ő szüleik nem gondolnak a jövőre, nem gondolnak arra, hogy így az ő gyerekeik semmire sem viszik.
Bolgár Imre szerint nagy baj, hogy a fegyelmezetlen, fékezhetetlen gyerekek szülei belefojtották a szót az alapítványi iskola támogatóiba, ha pedig a legnagyobb hangúak "leüvöltik" a többieket, akkor nem lehet értelmesen megbeszélni a falu dolgait. Bolgár Imre komolyan fontolgatja, hogy a még általános iskolába járó gyermekeit városi iskolába küldi. Mint tőle megtudom, több igyekvő, tisztességesen élő faddi roma család ugyanezt már korábban megtette.
Az alapítványi iskola ötletét elvetik a faddi iskola pedagógusai. Bitay Éva, az intézmény igazgatója elismeri: ez részben abból ered, hogy a tanárok féltik az egzisztenciájukat. Ha létrejönne az alapítványi iskola, akkor az önkormányzati iskolában felére csökkenne a gyereklétszám, s így a 37 tagú tanári karból sokan elvesztenék az állásukat. Az igazgatónő ugyanakkor megjegyzi: iskolájukban ősztől elindították az úgynevezett integrációs és képességkibontakoztató programot, ami elsősorban a nehezen oktatható gyerekek felzárkóztatását szolgálja. Amikor arról kérdezem Bitay Évát, milyen eszköze van az iskolának az együttműködést megtagadó szülő meggyőzésére, az igazgatónő csak enynyit mond: - Semmilyen.
Fülöp János - aki korábban a paksi erőműben dolgozott sugármentesítőként, s 2005 óta a Fidesz támogatásával polgármester Faddon - így összegzi a közelmúlt eseményeit: - Ami nálunk történt, az talán ráirá-nyítja a figyelmet, hogy azokban a falusi iskolákban, ahol sok a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek, az oktatásra a jelenleginél több pénzt kell fordítani a leszakadó diákok integrálására. Ezt a kormánynak be kell látnia, különben a falusi iskolák gettósodása megállíthatatlan.
Kiket költöztettek a közelmúltban Faddra? Akik már huzamosabb ideje olvasnak bennünket és emlékeznek pl. ERRE (és az onnan hivatkozott régebbi(ek)re) a cikkünkre, rávágják: a cigányokat. Kiket másokat...
Ha valakinek még ez sem lenne elegendő bizonyíték az elkövetők származásával kapcsolatban, ajánljuk, olvassa el az alább található, a faddi, cigányfertőzött iskolák helyzetével foglalkozó Népszabadság(!)-cikket, amelyet annak idején, 2007. novemberében, elfelejtettünk idézni:
Fékezhetetlen gyerekek, lehurrogott szülők
Megállítható-e a faddi iskola gettósodása?
A faddi általános iskolában a fegyelmezetlen diákok miatt kevés idő marad a tanulásra, s ezért egyre több falubeli gyerek a közeli városokban tanul. Néhány szülő felvetette, hogy Faddon létre kellene hozni egy alapítványi iskolát az igyekvő diákok számára. Az ötlet szorgalmazói a héten meghátráltak. Félnek. (Kuruc.info: vajon miért kellene félniük a galamblelkű, senkinek sem ártó romákoktól? Költői kérdés - és, még egyszer, ne felejtsük el, hogy mindezt a Népszabadság írta, nem egy rászístáfászístá lap!)
 Bolgár Imre vállalta a nyilvánosságot |
A Tolna megyei Fadd általános iskolájába 344 diák jár. Járhatna több is, miután a négy és fél ezer lelkes, Duna-parti községben 455 iskoláskorú gyerek él. Az elmúlt években azonban egyre több helybéli szülő szekszárdi, tolnai és paksi iskolába íratta csemetéjét, az érintettek ugyanis elégedetlenek voltak a faddi intézményben folyó oktatómunkával. Az idén negyvennel kevesebb diák kezdte meg a tanévet Faddon, mint egy évvel korábban. A helybéliek közül jó néhányan azt állítják: jövőre tovább csökken majd a gyermeklétszám az iskolában.
A fenti jóslat a közelmúlt eseményeire épül. Ősszel az egyik ötödikes osztályban két fiú azzal játszott, hogy cipőfűzőből hurkolt lasszót vetett társai nyakába. A tanárok időben közbeléptek, s bár közvetlen veszélyben egyik meglasszózott diák sem volt, a rémület és a felháborodás így is sok szülőt mozgósított. Előbb négyen, majd hatan megkeresték Fülöp János polgármestert, és elmondták neki, hogy az iskolában a helyzet tarthatatlan. A szülők szerint a tanárok ugyan elhivatott, nagy tudású pedagógusok, ám energiájuk nagy részét leköti a fegyelmezetlen, agresszív gyerekek megfékezése. Az aggódó szülők megkérték a község első emberét, hogy tegyen valamit.
Fülöp János tájékozódott az ügyben, ám a gyámhatóság és a gyermekvédelmi szolgálat szakembereivel folytatott megbeszélései alapján rádöbbent: szűk a mozgástere. Egy fegyelmezetlen gyerek ugyanis csak akkor távolítható el az általános iskolából, ha egy másik intézmény befogadja.
Amikor a polgármestert felkérő szülők szembesültek ezzel, szóba került Jászladány példája. Mint arról lapunkban többször írtunk, a Szolnok megyei városban néhány éve létrejött egy tandíjas alapítványi iskola. Az ügy komoly társadalmi vitát kavart: az alapítványi iskola ellenzői romaellenességgel vádolták a falu vezetőit. A ladányi romák többsége ugyanis nem gondolhatott arra, hogy a tandíjas iskolába járassa gyermekét. A faddi polgármester számolt azzal, hogy őt is raszszistának nevezik, ha a jászladányi iskolát mintának tekinti. Fülöp János ennek ellenére úgy döntött: a faddi iskola igazgatójával és a jegyzővel ellátogat az alföldi városba.
A jászladányi tapasztalatokat a polgármester a héten a faddi iskola szülői értekezletén megosztotta a helybeliekkel. Az értekezleten megjelent másfél száz szülő többsége hevesen elutasította az alapítványi iskola ötletét. Fadd roma kisebbségi önkormányzatának elnöke, valamint a megyei önkormányzat kisebbségi koordinátora szegregációs szándéknak minősítette az alapítványi iskola tervét.
Arról nincs adat, hogy pontosan hány roma diák jár a faddi iskolába, a kisebbségi vezető szerint azonban a cigány származású gyerekek aránya az intézményben eléri a 40 százalékot. Mivel a romák döntő többsége halmozottan hátrányos helyzetű, az ő szüleik aligha tudnák fizetni a tandíjat, így a megmaradó önkormányzati iskola gettósodna.
Az alapítványi iskolát elképzelő faddiak a szülői értekezlet óta névvel nem mernek nyilatkozni. Egyikük azt mondta: belátja, nincs esély helyben létrehozni az alapítványi iskolát, ezért ősszel átíratja a gyerekét egy tolnai vagy egy szekszárdi iskolába. Hasonlóan vélekednek mindazok, akik a szülői értekezleten kisebbségben maradtak. Közülük csak Bolgár Imre merte vállalni a nyilvánosságot. A 43 éves férfi feleségével öt gyermeket nevel, a legnagyobb az ELTE hallgatója, a legkisebb kilencéves. Bolgár - lakatosként - Németországban dolgozik, így jövedelme elbírná a tandíjat. A beszédét erős gesztusokkal kísérő férfi így fogalmaz: - Nem voltam azok között, akik kezdeményezték az alapítványi iskolát, de most azt mondom, érdemes lenne elgondolkozni róla. Pedig én is cigány vagyok, nem is akarom letagadni. Tisztában vagyok azzal, hogy a faddi iskolában nehéz fenntartani a rendet a fegyelmezetlen gyerekek miatt. Tudom, hogy ezek a diákok egyáltalán nem akarnak tanulni, mert otthon nem foglalkoznak velük, nem ösztönzik őket a tanulásra. Ezek a gyerekek csak verekednek, hangoskodnak, fenyegetik a társaikat, sőt, a tanárokat is. Az ő szüleik nem gondolnak a jövőre, nem gondolnak arra, hogy így az ő gyerekeik semmire sem viszik.
Bolgár Imre szerint nagy baj, hogy a fegyelmezetlen, fékezhetetlen gyerekek szülei belefojtották a szót az alapítványi iskola támogatóiba, ha pedig a legnagyobb hangúak "leüvöltik" a többieket, akkor nem lehet értelmesen megbeszélni a falu dolgait. Bolgár Imre komolyan fontolgatja, hogy a még általános iskolába járó gyermekeit városi iskolába küldi. Mint tőle megtudom, több igyekvő, tisztességesen élő faddi roma család ugyanezt már korábban megtette.
Az alapítványi iskola ötletét elvetik a faddi iskola pedagógusai. Bitay Éva, az intézmény igazgatója elismeri: ez részben abból ered, hogy a tanárok féltik az egzisztenciájukat. Ha létrejönne az alapítványi iskola, akkor az önkormányzati iskolában felére csökkenne a gyereklétszám, s így a 37 tagú tanári karból sokan elvesztenék az állásukat. Az igazgatónő ugyanakkor megjegyzi: iskolájukban ősztől elindították az úgynevezett integrációs és képességkibontakoztató programot, ami elsősorban a nehezen oktatható gyerekek felzárkóztatását szolgálja. Amikor arról kérdezem Bitay Évát, milyen eszköze van az iskolának az együttműködést megtagadó szülő meggyőzésére, az igazgatónő csak enynyit mond: - Semmilyen.
Fülöp János - aki korábban a paksi erőműben dolgozott sugármentesítőként, s 2005 óta a Fidesz támogatásával polgármester Faddon - így összegzi a közelmúlt eseményeit: - Ami nálunk történt, az talán ráirá-nyítja a figyelmet, hogy azokban a falusi iskolákban, ahol sok a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek, az oktatásra a jelenleginél több pénzt kell fordítani a leszakadó diákok integrálására. Ezt a kormánynak be kell látnia, különben a falusi iskolák gettósodása megállíthatatlan.
