Egyik győri jó ismerősünk története következik arról, hogy hogyan fenyítették be az akkor még összetartó és a bűnözőcigányok ellen fellépő magyarok, ill. kurdok a győri alvilágot, ill. annak vezetőjét, a ma – nem fogják kitalálni – cigányönkormányzati vezető (további infó ITT) Csintót.
Persze azóta változott a helyzet: igencsak elszaporodtak a patkányok, ma már nem tudnak a derék magyarok csinálni velük semmit, a „rendőrség” meg úgy sz@r, ahogy van, köszönhetően többek között a durva kéz politikáját még csak véletlenül sem használni kívánó Sintér Sándornak. Miközben más országokból (a cigányok számára jobb esetben) elüldözik őket. Vagy módszeresen, földalatti, ámde a rendőrség szimpátiáját és passzív védelmét élvező halálbrigádokkal irtják, ahogy az a derék finneknél folyik. Csak nekünk nőtt a fejünkre ez a gyilkos söpredék.
A cigány borzasztóan gyáva népség!
Megesett ugyanis - a '90-es évek közepén -, hogy mint minden hétvégén, a győri Jereván kioszkban mulattunk és a cigányok úgy gondolták, hogy itt az ideje az évi rendes balhénak a magyarokkal.
Voltunk vagy 10-15-en, a cigányok meg természetesen kb. 50-en, soha nem a fair play volt az erősségük.
Ütöttük egymást veszettül, csak az volt a probléma, hogy kidobtak a teraszról egy hozzánk tartozó srácot - aki az intenzíven kötött ki -, akinek semmi köze nem volt az egészhez, csak épp eljött hozzánk Isztambulból tárgyalni.
Ami a cigányok pechje volt, hogy a srác egy kurd volt, ment a drót azonnal Pestre, és egy órán belül 15 db disznómerci - tele gépfegyveres kurdokkal - fékezett a szórakozóhely előtt. Az volt a cigányok szerencséje, hogy addigra már kipofoztuk őket a Jerevánból és eltakarodtak.
Két hétig - míg a srác ki nem jöhetett a kórházból - voltak a kurdok Győrben, addig egyetlen cigányt nem lehetett látni a belvárosban (a gengsztervezértől az utolsó lejmolóig), az volt Győr közbiztonsági fénykora!
A Csintóék 20 millió forintot fizettek, hogy elkerüljék a retorziókat.
Én kétszer is voltam nyaralni Törökországban a kurd srác családjánál, a s*ggemet is kinyalták, olyan fogadtatásban, kiszolgálásban volt részem.
Nos, az egésznek a tanulsága az, hogy a cigánybűnözők azonnal összesz@rják magukat, amint erősebbel találják magukat szemben. Gyáva, sunyi banda!
Ma már más a téma, én is inkább elköltöztem, ami ott folyik már nekem is sok, túlerőben vannak. Hiába vagyok 125kg színizom, sok balhéval és tisztelettel a hátam mögött, a városban a hasonló korú cigánybűnözők 3 lépésről tisztelnek, de ugyanúgy belém vágja a kést egy cigánybűnöző tinédzser, mintha egy gyanútlan nyugdíjas lennék.
Volt egy '80-as, '90-es években felnövekedett - mára már gengsztervezér vagy ÖCÖ-s, CKÖ-s góré - cigánybűnöző kollektíva, akik között nevem, tiszteletem, respektem van. Viszont a feltörekvő cigánybűnözők már csak a legendákból ismernek és ha megtámadnak, akkor nincs idő anekdotázni. Ez van.
Persze azóta változott a helyzet: igencsak elszaporodtak a patkányok, ma már nem tudnak a derék magyarok csinálni velük semmit, a „rendőrség” meg úgy sz@r, ahogy van, köszönhetően többek között a durva kéz politikáját még csak véletlenül sem használni kívánó Sintér Sándornak. Miközben más országokból (a cigányok számára jobb esetben) elüldözik őket. Vagy módszeresen, földalatti, ámde a rendőrség szimpátiáját és passzív védelmét élvező halálbrigádokkal irtják, ahogy az a derék finneknél folyik. Csak nekünk nőtt a fejünkre ez a gyilkos söpredék.
A cigány borzasztóan gyáva népség!
Megesett ugyanis - a '90-es évek közepén -, hogy mint minden hétvégén, a győri Jereván kioszkban mulattunk és a cigányok úgy gondolták, hogy itt az ideje az évi rendes balhénak a magyarokkal.
Voltunk vagy 10-15-en, a cigányok meg természetesen kb. 50-en, soha nem a fair play volt az erősségük.
Ütöttük egymást veszettül, csak az volt a probléma, hogy kidobtak a teraszról egy hozzánk tartozó srácot - aki az intenzíven kötött ki -, akinek semmi köze nem volt az egészhez, csak épp eljött hozzánk Isztambulból tárgyalni.
Ami a cigányok pechje volt, hogy a srác egy kurd volt, ment a drót azonnal Pestre, és egy órán belül 15 db disznómerci - tele gépfegyveres kurdokkal - fékezett a szórakozóhely előtt. Az volt a cigányok szerencséje, hogy addigra már kipofoztuk őket a Jerevánból és eltakarodtak.
Két hétig - míg a srác ki nem jöhetett a kórházból - voltak a kurdok Győrben, addig egyetlen cigányt nem lehetett látni a belvárosban (a gengsztervezértől az utolsó lejmolóig), az volt Győr közbiztonsági fénykora!
A Csintóék 20 millió forintot fizettek, hogy elkerüljék a retorziókat.
Én kétszer is voltam nyaralni Törökországban a kurd srác családjánál, a s*ggemet is kinyalták, olyan fogadtatásban, kiszolgálásban volt részem.
Nos, az egésznek a tanulsága az, hogy a cigánybűnözők azonnal összesz@rják magukat, amint erősebbel találják magukat szemben. Gyáva, sunyi banda!
Ma már más a téma, én is inkább elköltöztem, ami ott folyik már nekem is sok, túlerőben vannak. Hiába vagyok 125kg színizom, sok balhéval és tisztelettel a hátam mögött, a városban a hasonló korú cigánybűnözők 3 lépésről tisztelnek, de ugyanúgy belém vágja a kést egy cigánybűnöző tinédzser, mintha egy gyanútlan nyugdíjas lennék.
Volt egy '80-as, '90-es években felnövekedett - mára már gengsztervezér vagy ÖCÖ-s, CKÖ-s góré - cigánybűnöző kollektíva, akik között nevem, tiszteletem, respektem van. Viszont a feltörekvő cigánybűnözők már csak a legendákból ismernek és ha megtámadnak, akkor nincs idő anekdotázni. Ez van.
