Tátongó lyuk a ház oldalán, lakhatatlanná vált a család otthona
Hat méter hosszan dőlt ki egy vályogház fala Iharosban. A lakók még éppen időben mentek el otthonról.
Vasárnap délelőtt már nem sok minden emlékeztetett arra, hogy fiatal házaspár lakott egy éves gyerekükkel az iharosi Rákóczi utca 16. szám alatt lévő öreg házban. A család ugyanis elköltözött, a ház pedig, amely eddig az otthonukat jelentette, tátongó lyukkal, kiürítve vár lebontásra.
A családfő a zalaegerszegi Flextronicsba ingázik, a 19 éves édesanya gyesen van és második gyermeküket várja. Élhetőbb körülményeket szerettek volna teremteni csemetéiknek, az épület ablakait már kicserélték, a fürdőszobát is elkezdték kialakítani. Az öreg vályogház azonban, amely Horváth Győző polgármester szerint még az 1900-as évek elején épülhetett, úgy döntött: nem dacol tovább az idővel.
– Szombat délelőtt szóltak, hogy baj van, kidőlt a ház fala – elevenítette fel Horváth Győző. Azonnal hívtuk a csurgói tűzoltókat, jött a katasztrófavédelem munkatársa is. Mészáros Róbert képviselőtársammal együtt, a családtagokkal mentettük, ami még menthető volt az ingóságokból. Személyi sérülés szerencsére nem történt, mert a lakók már előző este hallották, hogy "mocorog " a fal és az éjszakát rokonoknál töltötték. Igazán az se derült ki, hogy pontosan mikor dőlt le.
– A házat tulajdonosai már többször átalakították – folytatta a polgármester. Az előző lakók, a szülők lelakták (Kuruc.info: kiemelés tőlünk. Lásd: a cigány házaspár szintén korcs felmenői tették tönkre az épületet. Jó szokásuk szerint...), a fiatalok párszázezer forintot ráköltöttek, hogy komfortosabb legyen. Ám a vályogfal az őszi esőzések során felázott, felszívta a nedvességet, télen meg összefagyott, megrogyott és kidőlt. Szerencsére a szomszéd üres telekre.
A hatóság életveszélyessé nyilvánította az épületet. A polgármester elmondta: az önkormányzatnak nincs szükséglakása, ebben nem tudtak segíteni, egyéb ügyintézésben igen, ha szükséges. Amúgy a csurgói építési hatóság nemrég volt bejáráson Iharosban, felmérték a házak állapotát. 2-3 ház súrolja az életveszélyes határt, de egyiknek sincsenek lakói. Van olyan tulajdonos, aki eladná az önkormányzatnak az ingatlanát, erről a következő testületi ülésen tárgyalnak.
A fiatalasszony testvére, Orsós László portálunknak azt mondta: nyolcan vannak testvérek, összetartó a családjuk és összefogtak a bajban. (Kuruc.info: kiemelés tőlünk. Nyolcan testvérek, Orsós, deviánsok, 19 évesen már a második purgyét ellik – bárkinek bármi kétsége a származásukkal kapcsolatban?) A károsultaknak lesz hol lakniuk, de nem ez a megoldás.
– Az a baj, hogy a fizetés megélhetésre megy el, nem tudunk tartalékolni, így nehéz házat venni – kesergett a testvér.
Rendre dőlnek össze az öreg házak Somogyban. Az elmúlt két évben többek között Nagybajomból, Pogányszentpéterről, Bonnyáról kaptuk a hírt, hogy kidőlt egy lakóház fala. Ferencz József, az iharosberényi polgármesteri hivatal műszaki ügyintézője szerint szociális probléma és egyfajta kényszer megoldás, hogy ilyen életveszélyes házakban napjainkban is élnek emberek.
– Megyeszerte sok még a vályogból készült, agyaggal tapasztott ház – tudtuk meg a szakembertől. Ez egy ősi építési mód, falvakban, tanyán – ahol helyben volt a szükséges agyag, szalma, törek – kedvelt volt jó hőtartő- és hőszigetelő képessége miatt. A parasztember kis segítséggel maga készíthette el és olcsón. Készülhetett tömés vert fallal vagy vályogtéglás megoldással. Egyébként ha a statikai, hőtechnikai és egyéb műszaki szabványoknak megfelel a terv, akkor ma is lehet vályogházat építeni.
– A jelen kor igényeinek a régi vályogházak elsősorban funkcionálisan nem felelnek meg – mondta Ferencz József. Nem bővíthetők, nincs szigetelésük, ezért az idő martalékává válnak. A 100 éves vagy még idősebb épületek felújítása a fenti okok miatt műszakilag és gazdasági szempontból sem célszerű. A szélsőséges időjárás amúgy képes tégla- vagy faházakat is összedönteni, ha állékonyságuk a kor haladtával meggyengül.
Az illegális kalyibák, összeeszkábált, épületszerű tákolmányoknál az építési hatóságnak hivatalosan bontást kellene elrendelnie. Ha tudomásukra jut rossz állagú, omladozó, vagy életveszélyes épület, akkor törvényi kötelezettségük intézkedni, hogy a tulajdonos újítsa fel, erősítse meg, vagy bontsa le. Utóbbit akár azonnal. Kérdés, ami a kalyibák esetében a hatóságokat is elnézésre készteti, hogy a kilakoltatott emberekkel mi lesz. (Kuruc.info: mi lesz, mi lesz – mivel cigány, hát kap újat az adófizetők pénzéből. Amit aztán szintén pár év alatt lerombol – ahogy ezt a házat is, meg minden más, hasonlót [kapcsolódó, mai(!) hírünk ITT]. Aztán megint indul az egész az elejétől. Ezek a mocskok mindent megkaptak, életük során simán bekerülnek mai áron számolva fejenként százmillióba, és mit kapunk cserébe? Jó esetben élősködést, rosszabb [és általánosabb] esetben amellett még bűnözést is...)
Hat méter hosszan dőlt ki egy vályogház fala Iharosban. A lakók még éppen időben mentek el otthonról.
Vasárnap délelőtt már nem sok minden emlékeztetett arra, hogy fiatal házaspár lakott egy éves gyerekükkel az iharosi Rákóczi utca 16. szám alatt lévő öreg házban. A család ugyanis elköltözött, a ház pedig, amely eddig az otthonukat jelentette, tátongó lyukkal, kiürítve vár lebontásra.
A családfő a zalaegerszegi Flextronicsba ingázik, a 19 éves édesanya gyesen van és második gyermeküket várja. Élhetőbb körülményeket szerettek volna teremteni csemetéiknek, az épület ablakait már kicserélték, a fürdőszobát is elkezdték kialakítani. Az öreg vályogház azonban, amely Horváth Győző polgármester szerint még az 1900-as évek elején épülhetett, úgy döntött: nem dacol tovább az idővel.
– Szombat délelőtt szóltak, hogy baj van, kidőlt a ház fala – elevenítette fel Horváth Győző. Azonnal hívtuk a csurgói tűzoltókat, jött a katasztrófavédelem munkatársa is. Mészáros Róbert képviselőtársammal együtt, a családtagokkal mentettük, ami még menthető volt az ingóságokból. Személyi sérülés szerencsére nem történt, mert a lakók már előző este hallották, hogy "mocorog " a fal és az éjszakát rokonoknál töltötték. Igazán az se derült ki, hogy pontosan mikor dőlt le.
 Nem bírta tovább a vályogfal |
– A házat tulajdonosai már többször átalakították – folytatta a polgármester. Az előző lakók, a szülők lelakták (Kuruc.info: kiemelés tőlünk. Lásd: a cigány házaspár szintén korcs felmenői tették tönkre az épületet. Jó szokásuk szerint...), a fiatalok párszázezer forintot ráköltöttek, hogy komfortosabb legyen. Ám a vályogfal az őszi esőzések során felázott, felszívta a nedvességet, télen meg összefagyott, megrogyott és kidőlt. Szerencsére a szomszéd üres telekre.
A hatóság életveszélyessé nyilvánította az épületet. A polgármester elmondta: az önkormányzatnak nincs szükséglakása, ebben nem tudtak segíteni, egyéb ügyintézésben igen, ha szükséges. Amúgy a csurgói építési hatóság nemrég volt bejáráson Iharosban, felmérték a házak állapotát. 2-3 ház súrolja az életveszélyes határt, de egyiknek sincsenek lakói. Van olyan tulajdonos, aki eladná az önkormányzatnak az ingatlanát, erről a következő testületi ülésen tárgyalnak.
A fiatalasszony testvére, Orsós László portálunknak azt mondta: nyolcan vannak testvérek, összetartó a családjuk és összefogtak a bajban. (Kuruc.info: kiemelés tőlünk. Nyolcan testvérek, Orsós, deviánsok, 19 évesen már a második purgyét ellik – bárkinek bármi kétsége a származásukkal kapcsolatban?) A károsultaknak lesz hol lakniuk, de nem ez a megoldás.
– Az a baj, hogy a fizetés megélhetésre megy el, nem tudunk tartalékolni, így nehéz házat venni – kesergett a testvér.
Rendre dőlnek össze az öreg házak Somogyban. Az elmúlt két évben többek között Nagybajomból, Pogányszentpéterről, Bonnyáról kaptuk a hírt, hogy kidőlt egy lakóház fala. Ferencz József, az iharosberényi polgármesteri hivatal műszaki ügyintézője szerint szociális probléma és egyfajta kényszer megoldás, hogy ilyen életveszélyes házakban napjainkban is élnek emberek.
– Megyeszerte sok még a vályogból készült, agyaggal tapasztott ház – tudtuk meg a szakembertől. Ez egy ősi építési mód, falvakban, tanyán – ahol helyben volt a szükséges agyag, szalma, törek – kedvelt volt jó hőtartő- és hőszigetelő képessége miatt. A parasztember kis segítséggel maga készíthette el és olcsón. Készülhetett tömés vert fallal vagy vályogtéglás megoldással. Egyébként ha a statikai, hőtechnikai és egyéb műszaki szabványoknak megfelel a terv, akkor ma is lehet vályogházat építeni.
– A jelen kor igényeinek a régi vályogházak elsősorban funkcionálisan nem felelnek meg – mondta Ferencz József. Nem bővíthetők, nincs szigetelésük, ezért az idő martalékává válnak. A 100 éves vagy még idősebb épületek felújítása a fenti okok miatt műszakilag és gazdasági szempontból sem célszerű. A szélsőséges időjárás amúgy képes tégla- vagy faházakat is összedönteni, ha állékonyságuk a kor haladtával meggyengül.
Az illegális kalyibák, összeeszkábált, épületszerű tákolmányoknál az építési hatóságnak hivatalosan bontást kellene elrendelnie. Ha tudomásukra jut rossz állagú, omladozó, vagy életveszélyes épület, akkor törvényi kötelezettségük intézkedni, hogy a tulajdonos újítsa fel, erősítse meg, vagy bontsa le. Utóbbit akár azonnal. Kérdés, ami a kalyibák esetében a hatóságokat is elnézésre készteti, hogy a kilakoltatott emberekkel mi lesz. (Kuruc.info: mi lesz, mi lesz – mivel cigány, hát kap újat az adófizetők pénzéből. Amit aztán szintén pár év alatt lerombol – ahogy ezt a házat is, meg minden más, hasonlót [kapcsolódó, mai(!) hírünk ITT]. Aztán megint indul az egész az elejétől. Ezek a mocskok mindent megkaptak, életük során simán bekerülnek mai áron számolva fejenként százmillióba, és mit kapunk cserébe? Jó esetben élősködést, rosszabb [és általánosabb] esetben amellett még bűnözést is...)
(SONLINE)
