Érdekes termék korunk "Hunyadi Mátyásának", a sztrájktörőként is elhíresült Széles Gábornak a lapja.
A csökkenő, és amúgy sem túl magas példányszámú lapban rendszeresen foglalkoznak például a kádárizmus legundorítóbb kiszolgálóival, a munkásőrökkel. Legutóbb Tamáska Péter írt egy kitűnő cikket A velünk élő munkásőr címmel.
Ez eddig rendben van. De a mellette lévő oldalon egy bizonyos Szilágyi György publikál hétről hétre, aki állandóan a zsidóságával és a nemi potenciáljával büszkélkedik. Pedig írhatna a munkásőr emlékeiről is, mivel soha senki nem szerette a munkásőrséget annyira, mint a volt kommunista Szilágyi György. Feledhetetlen versekben zengte a munkásőrök dicséretét. Elég visszataszító, hogy ezt teheti. De az már a főszerkesztő felelőssége, hogy ki írhat egy lapban, és mit. Stefka István "Hunyadi Jánosunk" és a Fidesz kétszeres lábtörlője, akinek vagy tetszik mindez, vagy nem olvassa a lapját, ami egyébként nem csoda, sőt, érthető.
Nem fogjuk Zoltai Gusztávot megvédeni, de hogy képzeli az írástudatlan Stefka István, hogy a címlapon kifogásolják Zoltai munkásőr múltját, egy másik közismert munkásőrt viszont házi szerzőként használnak? Stefka nemcsak írni nem tanult meg, de olvasni sem tud. Igaz, csak negyven éve van a pályán ez az újságíró-gyakornokból lett főszerkesztő, így nem volt még ideje.
Szilágyi munkásőr írásai és humora ugyancsak undorítók. Szilágyi elvtárs egyszerűen primitív. Ilyeneket ír a bolsevik héber:
„Egyedül szegény Jenőt sajnálom, annyira félt a kihalástól, hogy végzett magával. Pucér seggel ráült egy mérges gombára. Az elsorvadt gombát a környezetvédők mumifikálták.” Vagy: „Egy erektuszra három nőstény esett. A tiltakozókat bunkóval vettük rá a fajfenntartásra. A legnagyobb bunkóé lett a nőstény püspökfalatja.”
Ilyen ócska, zsidó poénokon röhögnek Stefka István és munkatársai. Az Agyas vagy? című förmedvény televíziós változatára az RTL Klub biztos vevő. Ők is hajszolják a nőstényeket! Meg a hímeket is…
De mindez akár bocsánatos bűn lehetne amellett a magyargyalázás mellett, amire egy olvasónk hívta fel a figyelmünket. Néhány idézet:
„Addig is előrelátásból a kertek alatt lopakodó miniszterelnököt Cicvareknek fogom nevezni, ami jól hangzik, és könnyen megjegyezhető. (…) Kezdhetném azzal, hogy magam is zsidó vagyok. Ráadásul kohanita. Érjék be annyival, hogy nem vagyok kitért zsidó.”
Ez utóbbi megjegyzés azért érdekes, mert ezt írja a rohadék kajmán: „Felidézem kamaszkorom tüneményes perceit, amikor a Víg utcai nyilvános házakban hipermangános vízzel öblögették csúcsra járatott muffjukat a cédák. Pénz hiányában pedig a hadiözvegyek súlya alatt roskadozva díjtalanul gazdagítottam szexuális ismereteimet. Istenemre mondom, irigylem Cicvareket, aki akkor védelmezi a zsidókat, amikor nem szorulnak rá…”
Mindez a fideszes Magyar Hírlap 2009. november 14-i számában olvasható. (Felesleges eltüntetni, mind a nyomtatott, mint a képernyőfotó archiválva van.)
Hát elég nagy baj, hogy bárki védelmezi ezt az erkölcstelen és kártékony zsidó csürhét. Szilágyinak a hadiözvegyek nimfomániás kurvák, akiktől a tehetséges zsidó gyerek sokat tanult. Miféle újság az, amelyikben ilyesmik jelennek meg?
Vagy Széles és Stefka magánakciójáról van szó? Esetleg az udvari bohóc félrevezeti kenyéradó gazdáját? Miért van az, hogy egy magát jobboldalinak mondó lapban a volt kommunista munkásőr mellett Szilágyi barátja, a közismert zsidó szélhámos, Vámos György is egyre nagyobb teret kap (információnink szerint hamarosan egyórásra bővül a műsora), akinek az ambícióinál csak a műveletlensége nagyobb? Ennyire nem fogynak a nyakkendők? Mihez asszisztálnak Stefkáék? A jobb sorsra érdemes, Fidesz-közeli értelmiségiek mikor szólalnak meg végre? Nem sok ez nekik? Vagy az Echo nem visszhangot jelent? Egyáltalán, vannak jobb sorsra érdemes fideszes értelmiségiek?
Ideje lenne búcsút venni a "nagy tehetségű" Stefka Istvántól, és az ő kohanita zsidó barátjától, Szilágyi Györgytől. Vámosról nem is beszélve. Kibeszélőre szükség lenne, de azt ne született hazudozók vezessék. Vámosok, Csintalanok.
Bosnyák Zoltán