Vagy épp a bevándorlókhoz: ironikus módon ugyanis az Act for Americát egy libanoni menekült, az iszlám békésségét nagyon jól ismerő, Brigitte Gabriel alapította 2007-ben, azt állítva, hogy az iszlám összeegyeztethetetlen az amerikai törvényekkel. „Egy a hitét gyakorló muszlim, aki ötször imádkozik egy nap, és aki hisz a Korán tanításában, az nem lehet az Egyesült Államok hűséges állampolgára” – állította 2007-ben. Gabrielnek személyesen is volt már módja találkozni az akkor még az elnökségért küzdő Donald Trumppal. Azóta már a Fehér Házba is ellátogatott.

A muszlimokat jól ismerő Brigitte Gabriel egy barátjával (forrás: Facebook)

Saríaellenes kampányát 2008-ban indította a szervezet. A Southern Poverty Law Center egyik vezetője, Heidi Beirich viszont arról beszélt az NBC-nek, hogy lehetetlen bármiféle vallásos törvénykezésnek felülírnia az Egyesült Államok jogszabályait. Az állam és az egyház elválasztva működik, és több mint tizenhárom államban törvényekkel is betiltották a saríát – tette hozzá.

Százhuszonkilenc országos és helyi szervezet fejezte ki aggodalmát a vasárnapi demonstrációk kapcsán, sürgetve a polgármestereket, hogy ítéljék el a meneteket. A vonulások ráadásul egybeesnek a muszlimok böjti hónapjával, a ramadánnal is. Egy tüntetést már le is mondtak Portlandben, ahol a múlt hónapban két olyan férfit késeltek meg, akik nőket védtek egy, a fehér faj háttérbe szorítását különösen nehezen viselő, muszlimellenes szidalmakat kiabáló támadótól.

Seattle-ben ellentüntetők mutatják be, hogy a gyűlölet is lehet PC, ha ők keltik (fotó: David Ryder/Reuters)

A meneteket több politikus is elítélte, mondván: valójában a szólásszabadságra hivatkozva gerjeszthetik a félelmet és a gyűlöletet. Egyes városokban pedig ellentüntetéseket is tartanak majd olyan szervezetek, amelyek önmeghatározásuk szerint a vallási megkülönböztetés ellen lépnek fel.

(MNO nyomán)

Több amerikai városban zavargásokba torkolltak szombat este a muszlimellenes (a liberális sajtó szerint, a szervezők szerint saríaellenes - a szerk.) megmozdulások.

"Menet a saría ellen" címmel rendeztek muszlimellenes tüntetést több mint húsz amerikai nagyvárosban, például Chicagóban, New Yorkban, Atlantában, Dallasban, Portlandben, Seattle-ben. A tüntetéseket az Act for America nevű, muszlimellenes állásfoglalásairól ismert szervezet hirdette meg, az iszlám törvénykezés ellen.

A mintegy félmillió tagot számláló szervezet szerint a saría nem fér össze a nyugati demokráciával, így nincs helye az Egyesült Államokban sem. A szervezet szombaton közleményt adott ki, leszögezve, hogy a saría "a mi értékrendünk ellen való".

Az iszlám törvénykezés sehol nincs érvényben az Egyesült Államokban, mint ahogy egyetlen vallási törvény sem írhatja felül az állam és az egyház szétválasztását rögzítő amerikai alkotmányt (és még sok mindent tilt a törvény, amit mégis megtesznek Európa romjain a molesztálásoktól kezdve a saríajárőrözéseken át a terrorcselekményekig - a szerk.). Ennek ellenére több mint 13 szövetségi államban törvényjavaslatot is benyújtottak a saría alkalmazásának megakadályozására, mert attól tartanak, hogy az iszlám törvények szélsőséges értelmezése valamilyen módon megfertőzi az amerikai demokráciát.

Az Act for America felhívására aktivizálódtak a különböző emberi jogi szervezetek is, amelyek ellentüntetéseket hirdettek meg. Érvelésük szerint a saría nem fenyegeti az amerikai demokráciát, a tőle való félelem alaptalan, muzulmánellenesség van mögötte.

Az ACT tüntetői "Soha saríát Amerikában" és "Nemet a muszlimokra az országunkban" feliratú táblákkal vonultak fel, de sok városban heves ellentüntetőkkel találkoztak. Ők "Én az iszlámmal vagyok" és "Együttérzek muszlim szomszédaimmal" feliratú táblákat emeltek a magasba. A két csoport sok helyütt összetűzésbe keveredett egymással. Minnesota állam fővárosában, St. Paulban a rendőrségnek kellett közbelépnie, Seattle belvárosában tucatnyi tüntetőt letartóztattak.

"Nem muszlimellenesek vagyunk, a radikális iszlám ellen tüntetünk" - mondta az NBC televíziónak nyilatkozva az egyik tüntető Seattle-ben. "Itt szívesen látjuk a muszlimokat" - skandálták az ellentüntetők a New York-i Manhattanben, ahol mintegy 300 ember tüntetett, mintegy százan a saría ellen, kétszázan pedig a muszlimok mellett.

Pennsylvania fővárosában, Harrisburgben, a muszlimellenes tüntetők barikádokat emeltek, a tüntetők és ellentüntetők csoportját lovas rendőrök oszlatták fel.

(MTI)

1. Brigitte Gabriel a maronita keresztény felekezethez tartozik, és a libanoni polgárháború idején menekült el családjával. Nem kell vele mindenben egyetérteni, például azzal, hogy támogatja Izraelt, ellenben amit az iszlámról mond, az megállja a helyét, ha az ember fellapozza a Koránt, a hadiszokat (Mohamed példamutató cselekedeteit és tanításait), valamint az egyéb muszlim dokumentumokat.

2. A Southern Poverty Law Center (SPLC) kb. a Helsinki Bizottság megfelelője. Elnöke Richard Cohen, de vannak ott még egyéb kiválasztottak és felforgatók. Nekik mindenki gyűlölködő náci rasszista stb., aki nem a kultúrmarxista mondanivalót fújja.

3. Az oregoni és washingtoni nagyvárosok, mint Portland és Seattle, ugyanolyan fertők, mint a már jól ismert New York Államban lévő New York City, illetve a Kaliforniában lévő San Francisco és Los Angeles: kultúrmarxizmus, színesbőrűek és homoszexuálisok simogatása, fegyverbetiltás, segélyezés stb.

4. A portlandi késelést a fősodratú média muszlimellenes gyűlölet-bűncselekményként adja el, amit szerintük a fehér felsőbbrendűség jegyében követtek el, és ennek Trump az oka. Nagy valószínűséggel nem erről volt szó, ugyanis az elkövető nemcsak a muszlimokat, de a zsidókat és a keresztényeket is utálta, ráadásul a szocialista zsidó Bernie Sanders elnökjelölt támogatója volt. A média egyszerűen összeollózta a neki kellő részeket, ami pedig nem felelt meg a narratívának, azt kivágta. A részletekről majd később.

(Hidra)