Romániában az élve születések száma csaknem ötvenezerrel elmaradt a halálozásokétól az első félévben – derült ki a statisztikai hivatal (INS) csütörtökön közzétett jelentéséből, amely az első hat hónap anyakönyvi adatait dolgozza fel.
Tavaly az élve születések száma alig haladta meg a 190 ezret, míg a halálozásoké megközelítette a 257 ezret, így a természetes szaporulatból adódó népességfogyás éves szinten megközelítette a 67 ezret. Idén már az első félévben csaknem nyolcezerrel kevesebb gyerek született a tavalyi év első feléhez képest, miközben a halálozások száma majdnem négyezerrel volt magasabb, mint 2016 első felében: emiatt a természetes népességfogyás már az első hat hónapban meghaladta a 48 ezret.
A csecsemőhalandóság (az ezer élve születésre jutó egy éves kor alatti halálozások száma) arányaiban 8,19 ezrelékre nőtt a tavalyi első hat hónap 7,85 ezrelékéhez képest, bár abszolút számokban kevesebb csecsemő nem érte meg első születésnapját (714), mint a 2016 első felében (745). Románia hét ezreléket meghaladó csecsemőhalandóságával továbbra is sereghajtó az Európai Unióban, ahol átlagosan 3,6 csecsemőhalál jut ezer élve születésre. A szakemberek a népességfogyás további növekedésére számítanak Romániában, amelynek állandó lakossága 2014-ben csökkent húszmillió alá.
Az ENSZ tavalyelőtt közölt előrejelzése 2050-re 14,5 milliós lakosságot jósolt Romániának. A természetes népszaporulat 25 éve, 1992-ben került negatív tartományba Romániában, azóta – ha nem is egyenletesen, de – egyre súlyosbodik a népességfogyás, és a tendencia az utóbbi évben is folytatódott. A kommunista diktatúra utolsó évében (a művi vetélés drasztikus tiltása közepette), 1989-ben még csaknem 370 ezer gyermek született Romániában, míg a halálozások száma akkor még alulról közelítette az évi negyedmilliót. A rendszerváltáskor még több mint 22 milliós országban tapasztalható drasztikus népességfogyásért – főleg az uniós csatlakozást követő években – elsősorban az elvándorlás volt felelős, Romániából ugyanis több mint hárommillió vendégmunkás költözött Nyugatra (elsősorban Olaszországba, és Spanyolországba). Az utóbbi években azonban a migrációs folyamat leállt (nem távoznak már lényegesen többen, mint ahányan visszatérnek Romániába), és csak áttételesen járul hozzá a népesség csökkenéséhez azáltal, hogy a kivándorlók főleg a gyermekvállalás szempontjából fontos 25-45 év közötti korosztályból kerültek ki. Ma már Románia népességének csökkenése elsősorban a negatív természetes szaporulatnak tudható be.
(MTI)
