Abbász Aragcsi az X-en közzétett üzenetében azt mondta, a szankciók újbóli bevezetése "logikátlan, és nélkülöz bármiféle jogi alapot", a Franciaországnak, Németországnak és az Egyesült Királyságnak benyújtott iráni ajánlat pedig "minden aggodalmat eloszlat, és a kölcsönös előnyöket tartja szem előtt".

Úgy vélte, Irán "megtette a magáét" azáltal, hogy a Nemzetközi Atomenergiai-ügynökséggel (NAÜ) - egyiptomi közvetítéssel - megegyezett abban, hogy az ügynökség ellenőrei ismét szabad bejárást kapnak minden iráni nukleáris létesítménybe.

"Viszálykodás helyett az országoknak diplomáciai úton kell rendezniük a vitás kérdéseket" - húzta alá.

A francia, a német és a brit kormány a múlt hónapban a 2015-ös atomalku előtt hozott, a büntetőintézkedések ismételt és automatikus életbe lépéséről szóló mechanizmus alkalmazását indítványozta, azzal indokolva a kezdeményezést, hogy Teherán jelentős mértékben megsérti a nukleáris fejlesztési programjának korlátozásáról és ellenőrzéséről kötött többhatalmi megállapodást. A Biztonsági Tanácsban elindított mechanizmus lehetővé teszi a korábbi ENSZ-szankciók, például az általános fegyverembargó, valamint számos iráni személy és szervezet elleni büntetőintézkedések újbóli életbe léptetését.

Szaíd Hatibzadeh iráni külügyminiszter-helyettes pénteken elfogultnak és politikailag motiváltnak nevezte a három európai ország indítványát.

A 15 tagú ENSZ-testületben legkevesebb 9 szavazatra van szükség ahhoz, hogy véglegesen feloldják az Iránt sújtó szankciókat. Előzetes nyilatkozatok szerint azonban vélhetően nem lesz meg a határozat elfogadásához szükséges, legkevesebb kilenc szavazat, és ha mégis, akkor az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság vagy Franciaország vétót alkalmazhat.

(MTI)