Az előadás három kérdéskört járt körül. Tényleg veszélyes-e a melegedés, milyen tényezőktől függ a klímaváltozás, illetőleg milyen erőforrások szükségesek a klímavédelmi intézkedésekhez, s ezek mekkora környezeti terheléssel járnak?

Jelenleg a Föld szén-dioxid tartalma földtörténeti minimumon van. 600 millió évvel ezelőtt az átlaghőmérséklet is jóval magasabb volt, nem voltak el nem olvadó jégtakarók – kezdte előadását Héjjas.

Kb. kétmillió évvel ezelőtt lehűlés történt, ekkor jelennek meg a gleccserek, az el nem olvadó jég- és hómezők. Jelenleg jégkorszakban élünk.

Az elmúlt 800 ezer évben tíz-tizenöt fokos ingadozások is voltak, egy-egy interglaciális korszakban akár 5 fokkal is magasabb volt az átlaghőmérséklet, mint most.

A hosszabb távú hőmérséklet-ingadozás magyarázata a Milankovics-Bakács elmélet szerint a Föld keringési és pályaelemeinek ingadozása. További tényező a Nap sugárzási teljesítményének ciklikus változása. A Nap nem mindig ugyanolyan erővel sugároz – mondta a professzor.

Az elmúlt 10 ezer év során három meleg időszak is volt, és közöttük több erős lehűlés is. Héjjas szerint a melegebb időszakok utáni lehűlés egyben civilizációs hanyatlást is jelentett.

A grafikon alapján láthatjuk, hogy az 1600-as évek voltak az elmúlt 10 ezer év leghidegebb időszakai. A honfoglalás időszakához képest három fokkal hidegebb van jelenleg.

Az első meleg korszak a bronzkor volt (Kr. e. 3-2. évezred). 4-5 fokkal volt melegebb, mint most. Ezután gyors lehűlés következett.

A második meleg korszak a Római Birodalom virágkora volt. A gleccserek elolvadtak, az Alpok hágói egész évben járhatók voltak, ezért tudott rajtuk Hannibál is átkelni az elefántokkal. A kialakuló új kereskedelmi és hadi útvonalak tették lehetővé a birodalom terjeszkedését. Az újabb lehűlés idején a Római Birodalom összeomlott.

Ami most történik, az nem katasztrófa, hanem kezd visszaállni a melegebb, normálisabb éghajlat – jelentette ki Héjjas István.

Mit jelent az átlaghőmérséklet emelkedése? – tette fel a kérdést a professzor. A közhiedelem szerint, ha az átlag két fokkal emelkedik, mindenhol két fokkal melegebb lesz, de ez nincs így.

A sarkok felé haladva lesz jelentősebb az emelkedés, az Egyenlítő környékén nincs számottevő változás. A sarkkörökön túl akár húszfokos emelkedés is lehet.

A bolygónk átlagosan annyi energiát sugároz ki a világűr felé, amennyit a napsugárzásból elnyel. A kisugárzás mérésével a világűrből megmérhető a Föld globális emissziós hőmérséklete, de ki is számítható. Ha nem lenne atmoszféra, 18 °C lenne a felszín átlagos hőmérséklete.

Azért magasabb felszíni hőmérsékletet, mert az atmoszférában a klímagázok elnyelik, és visszasugározzák a felszíni hősugárzás egy részét. Ez az üvegházhatás.

A két legfontosabb klímagáz a vízgőz és a szén-dioxid. A hivatalos klímaelmélet szerint a domináns klímagáz a szén-dioxid, és ha túl erős az üvegházhatás, a bolygó veszélyesen túlmelegedhet – mondta Héjjas.

Azonban a Földön tízszer akkora az üvegházhatás, mint a Marson, miközben a Marson harmincszor több a szén-dioxid, mint a Földön. A domináns üvegház gáz nem a szén-dioxid, hanem a vízgőz – jelentette ki.

Fontos a felhőzet szerepe is. A felhőzet nappal hűt, éjjel fűt. Visszaveri a napsugárzás egy részét, ezzel mérsékli a felszín melegedését, illetőleg nem engedi át a felszíni hősugárzást, ezzel mérsékeli a felszín lehűlését. Ahol nincsenek felhők (például Szahara), ott nagyon nagy a nappali-éjjeli hőingadozás.

A bolygó óceánjaiban kb. ötvenszer több szén-dioxid van, mint a levegőben. Valószínű, hogy nem a szén-dioxid okozza a melegedést, hanem a melegedés miatt nagyobb a szén-dioxid jelenléte. Az óceánok mélyén, a földkéreg törésvonalai mentén működő több száz vulkán is ontja magából a szén-dioxidot – mondta az előadó.

A „klímavédelem” célja a CO2 emisszió csökkentése. A legnagyobb kibocsájtó a villanyáram-termelés és a közlekedés, a fő intézkedések erre irányulnak.

Közlekedésben alternatív üzemanyagokat (hidrogén, bio, villamos hajtás) akarnak alkalmazni, villanyáram-termelés helyett szél- és naperőművek építése.

Ezek nagyüzemben nem működőképesek, és tönkreteszik a bolygót – mondta Héjjas.

A nap- és szélerőmű bőkezű állami támogatást kap, és nulla üzemanyag kell hozzá, de alacsony a kapacitásának kihasználása, nagy területi igénye van a természet rovására, rövid az élettartama, nagy a beruházási anyagának az igénye.

Az időjárásfüggő, megújuló villanyáram sokkal drágább, mint a hagyományos. A tárolás sem megoldott, nagyon költséges.

A földi élet egyik legfontosabb hajtóereje az oxigén és a szén-dioxid biológiai körforgása. Ha sikerülne a levegőt teljesen dekarbonizálni, akkor minden élet elpusztulna a Földön – mondta az előadó.

A klímatudomány gyerekcipőben jár. Ott tart most, mint 300 évvel ezelőtt az elméleti fizika. Ám az eddigi mérések és eredmények alapján is tudjuk, hogy az éghajlat melegedése nem katasztrófa. Fizikai akadálya van annak, hogy annyira megváltozzon, hogy az legyen belőle. Az ember által kibocsájtott szén-dioxid minimális hatással van az üvegházhatásra és az éghajlatra – foglalta össze Héjjas.

Folyamatosan katasztrófával fenyegetni demoralizáló hatású. A szén-dioxid nem szennyezi a levegőt. Helyette arra kellene összpontosítani, hogy a valódban káros anyagokat kiszűrjük.

Javaslatként megvizsgálandó a klímaegyezményből való kilépés jogi lehetősége és a szén-dioxid adó eltörlése, ahogy az Egyesült Államokban.

Megvizsgálandó a mélyművelésű szénbányászat újraindítása. Felülvizsgálandó az időjárástól függő zöld erőművek aránytalanul magas állami támogatása, megvizsgálandó a vízlépcsők elleni jogi szabályozás is – zárta felvetéseivel az előadást Héjjas István.

A Fekete István Szabadegyetem következő előadása május 15-én lesz, ekkor Stréhliné Peternák Magdolna logopédus, gyógypedagógus tart előadást Okosít-e az okoseszköz? címmel.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info