Ne elemezzük tehát azt, hogyan jutottunk oda, hogy a köztársasági elnök egy bibsi szennylap pimasz kérdéseire válaszolgat, hiszen őt magát minősíti, nézzük inkább, mi derül ki ebből beszélgetésből.
Például az, hogy diákkorában próbált berúgni, de nem sikerült, mert nem szereti, sőt, utálja a tömény szeszt (így feltehetően hungarikumunkat, a pálinkát is). Nincs kedvenc politikusa, környezete szerint túl sokat internetezik. De, mint jeleztük, ez bennünket kevésbé érdekel.
A Zsindex firkászai feltesznek néhány komoly kérdést is a Dél-Afrikai konyha és az elektromos autó dícsérete között - mégiscsak motoszkálhat valami a fejükben a közjogi méltóságok szerepéről (mármint az iváson és az internetezésen kívül). Ennek keretében lehetősége van Sólyomnak felemlegetni, hogy közönséges bűncselekményekről beszélt a tavalyi őszi felkelés során (ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az ávósterror ellen is felemelte a szavát).
"A legelső megszólalásom pontosan az erőszakot ítélte el, és én mondtam ki először, hogy közönséges bűncselekmények történtek. Mivel a rendőrségnek meg kell védenie az államot és az állampolgárokat is az erőszakos demonstrációktól, kritizáltam a rendőrséget, hogy nem volt fölkészülve. Később is visszafogottan nyilatkoztam ebben a kérdésben. Azt mondtam egyrészt, hogy a Gergényi-féle hozzáállás megengedhetetlen, és tartom, hogy fölháborító volt, a múlt rendszer hangja volt. Továbbá, hogy a jogállam próbája lesz, hogy mindennek a jogi feldolgozása miként fog történni.
A rendőrségnek mindig jogkövetőnek kell lennie, neki jobban felróható, ha megszegi a törvényt, mint a tüntetőknek, egészen a csőcselékig, hiszen a bűnözőkkel szemben is jogszerűen kell eljárnia a rendőrnek. Mint látjuk, ez a bizonyos jogállami feldolgozás nincs lezárva, ezt kénytelen vagyok fenntartani."
Színfolt, hogy egy hiteles, a nemzet érdekét képviselő párt felbukkanása (vagy, legyünk kíméletesek, megerősödése) helyett zöld párt megjelenését szeretné Sólyom harmadik erőként: "Örülnék, ha megjelenne egy zöld párt. Eddig mindig azt mondtam, hogy még nincs itt az ideje, de most olyan mértékben kiábrándult a közvélemény az itt folyó pártpolitizálásból, hogy nem tartom kizártnak, hogy megérett a helyzet egy harmadik erő megjelenésére. Erre a zöld gondolat nagyon alkalmasnak látszik, tényleg átnyúlik a táborokon, ilyen szempontból semleges." Nem lenne viszont az elnöke.
Az egyetlen, amiről viszonylag gyakran tudunk mérsékelt elismerésel szólni az elnök megnyilatkozásai kapcsán, az az elszakított magyarokkal kapcsolatos magatartása. A jelen körülmények között, nemzetpolitika nélkül, magyarellenes kormánnyal az élen és áruló vezetőkkel valamennyi megszállt területen - ha kevés is, de legalább becsületes megnyilatkozás:
"Borzasztóan fáj nekem, hogy nincs magyar nemzetstratégia, másrészt nem is ismerjük igazán a határon túli magyar résztársadalmakat. A fejlődés széttartó, lehet, hogy több központja lesz a magyarságnak, de újra egy nagy birodalmon, az EU-n belül vagyunk, tehát egyfajta integrálódás mindenképpen lehetséges. Úgy, hogy eközben senki nem akarhatja és nem is tudja megváltoztatni a szomszédok nemzetállam-alkotó törekvéseit. Erre tekintettel kell saját utat találnunk.
Itt nyilván nagy feszültség van, de nem lehet magyar-magyar politikát csinálni szomszédságpolitika nélkül. A szomszédságpolitika pedig az én szememben nem az, hogy az ember mindenfajta konfliktust kerül, hanem hogy elismerem mindenfajta érdemüket, értéküket, és a lehetséges határig érzékenységüket, ugyanakkor ragaszkodom a saját igazamhoz. Arra a mondatomra büszke vagyok, amikor azt mondtam Besztercebányán, hogy "engedjék meg, hogy szeressem egykor közös hazánk egészét!"."
Végezetül beidézzük belpolitikai jellegű válaszainak lényegesebb részét, melyek - önmagához képest - ismét egyenesek. Ez is édeskevés ugyan, de legalább felülről közelíti a nullát.
Kérdés: Annak idején rendszeresen egyeztetett a miniszterelnökkel, ha jól tudjuk, az őszödi beszéd óta csak elvétve vannak ilyenek.
Pontosabban, nincsenek. Ez kár, de nem hiszem, hogy folytatódhatnának. Annak idején, az első találkozón, kértem egy anyagot az ország gazdasági állapotáról. De egy olyan anyagot kaptam, ami finoman szólva is csalódást keltett. Nyilvánvaló lett, hogy nem kapok olyan tájékoztatást, amit az újságból ne tudhatnék.
Utána azt mondtam, hogy abba a boltba, ahol egyszer így jártam, nem megyek vásárolni többet. Ehhez bizalmi tőke kellene. De az őszödi beszéd után eléggé logikus, hogy a megbeszélések nem folytatódtak. Valóban kár, hogy ez így alakult, és valószínűleg ez már így is marad.
(...)
Kérdés: Orbán Viktorral miért volt fontos október 23-a előtt egyeztetnie? Azt ki kezdeményezte?
Ő kezdeményezte, én nem hívok senkit. Ha egy pártvezető jönni akar, akkor teljesen magától értetődik, hogy az elnök fogadja. Előadta, hogy hogyan készülnek az október 23-i rendezvényükre, ismertette a kockázatelemzését.
A szeptemberi parlamenti évadnyitóban Dávid Ibolya azt vezette elő, hogy nem tudnak önnel a parlamentben vitatkozni, és szívesen vennék, ha meghívná őket a Sándor-palotába.
Ha Dávid Ibolya akkor akart volna bármit is mondani, megvolt rá a lehetősége. Miért nem mondta? Az elnöki megszólalásnak a parlamentben és az arra való válaszoknak megvannak a pontos szabályai.
Kérdés: Azt mondta, szívesen megosztaná önnel, hogy mit látnak másként.
Miért nem jelentkezik be?
Kérdés: Gyakorlatilag ezt tette. Úgy fogalmazott, hogy ha a köztársasági elnök meghívná az MDF-et...
Az előbb is jeleztem, hogy én nem kezdemények ilyet. Orbán Viktort sem hívtam meg. Ennek megvan a protokollja, és ha jelzi az MDF elnöke, hogy szeretne velem beszélni, abban a percben kikeressük a legközelebbi dátumot a naptárból, és a legnagyobb udvariassággal fogjuk fogadni."
(Mint jeleztük, ez egy Zsindex-interjú. Akit érdekel teljes terjedelmében, keressen rá.)