Ijesztően elrohant a január is. Mintha a minap köszöntöttük volna 2026-ot, mégis az első hónap utolsó Heti progressziójával búcsúzom olvasóinktól. Persze csak egyetlen hét erejéig.
Ismét lesznek itt meglehetősen szürreális pillanatok, szóval öveket becsatolni!
3. Olvasói levéllel indulunk, mely az Arany Málna díj nevet kapta, nem véletlenül.
A beszámoló szerint kedves olvasónk belefutott a Horror Park (eredeti címén Hell Fest) című bűn rossz, Zs-kategóriás horrorfilmbe. Olvasónk alapjáraton szereti a horrort, sőt, a rossz filmeken is szeret nevetni, de ez még neki is sok volt a céltalanságával, értelmetlen történetével.
Ezt még mind meg is emésztette volna, ám volt egy irritáló karakter a filmben (olvasónk a „csőrfejű idióta r*banc” kifejezést használta rá), aki „annyira idegesítő, hogy sírva könyörög bárki hogy legyen az első áldozat”.
Spoilernek minősül, de nem így lett. Viszont olvasónk utána nézett, kiről is van szó, majd megvilágosodott.
Az idegesítő karaktert Bex Taylor-Klaus „művésznő” játszotta, aki:
Atlantában született egy zsidó családban, 2016-ban leszbikusnak vallotta magát Twitteren, aztán 2018-ban ugyanitt kitalálta, hogy inkább nembináris (vagyis „nem megítélhető” a hagyományos nemi spektrumon), illetve transznemű is.
2019-ben eljegyezte „barátnőjét”, 2020-ban „összeházasodtak”. „Barátnője” 2018-ban vallotta magát pánszexuálisnak (hasonló mint a biszexuális, de nem teljesen ugyanaz, a nemek nem érdeklik őket, bárkihez vonzódhatnak).
Zoom
Az említett karakter és megformálója (forrás: Horror Park (Hell Fest)
2022-ben Klausnak felsőtest-műtétje is volt, korábban pedig ADHD-val diagnosztizálták (utóbbiról nyilván nem tehet).
Olvasónk tehát fején találta a szöget, miért nem volt neki szimpatikus a karakter. Azt is hozzátette, hogy reméli, nem fordult fel túlságosan a gyomrom az egésztől. Innen jelzem, hogy köszönöm, megmaradok, remélem, ő is kiheverte már.
2. – Na szia, Drágám! Rólam álmodtál?
– Nem, most jól aludtam.
A rövid poén akár még vicces is lehet, csak a hozzá tartozó videóban megint elrontották a karakterek ábrázolását, már ami a színeket jelenti. Ha már magyarul beszélnek, érdemes lett volna erre is odafigyelni.
Olvasónknak is hasonló véleménye van, akinek a küldeményt köszönhetjük.
1. Végül pedig egy extrém szürreális jelenetsor a magyar választások világából.
A voksolásig bezárólag a járókelők gyakrabban találkozhatnak az utcán standoló pártokkal, jelöltekkel, pultjuknál rendszerint alá is lehet írni valami támogatói ívet.
Így van ez Gyulán is, ahol az Erkel Ferenc Tisza Sziget Gyula meglehetősen „innovatív módon” kezelte a pultozás adta lehetőségeket.
A „digitális pultozás” névre keresztelt újítás lényege, hogy a standon elhelyezett televízión a párt jelöltjét mutogatják, mert „személyesen nem lehet jelen mindenhol”.
Utóbbi kétségtelenül így van, ebben az esetben viszont célszerű lett volna „csak úgy simán pultozni”, és nem jelölti bemutatót tartani. Egy másik alkalommal biztosan ráért volna személyesen – gondolom én.
A Tisza Sziget egyébként elégedett az innovációval, örülnek, hogy annyian felkapták a hírt. Lelkük rajta. Mondjuk megnevettettek, az tény.
Olyannyira, hogy be is fejezem a mait. A hetiprogresszio@kuruc.info pörög továbbra is, várjuk a leveleket!
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info