Persze ez nem jelenti azt, hogy ezért automatikusan jobbak vagyunk bárki másnál (főleg, ha megnézzük, milyen lelki-szellemi állapotban van jelenleg a magyarság), de mégiscsak ad egy kis büszkeséget, még akkor is, ha az elmúlt századok igencsak megtépázták hazánkat (ki tudja, hogy 900 év múlva mekkora lesz például Olaszország, ha már itt tartunk…).

A Szent István-i állameszme teremtette meg a Magyar Királyság azon tartópilléreit, mely az évszázadok alatt a szó modern értelmében vett nemzetté kovácsolt minket, a kurzus számos alapvető értéke pedig még ma is fellelhető társadalmunk szöveteiben, még akkor is, ha ezt egyre nehezebben hisszük el. A rend és igazság utáni vágy István intelmeiben is ott gyökerezett, a szebb napokat is látott kereszténység pedig a letelepedett, állami keretek között élő magyarság egyik legfőbb tartóoszlopa lett. Szent István kurzusa az egész Árpád-kor origója, Mátyás egyik vezérfonala, vagy a két világháború közötti Magyarország egyik eszményképe, sőt, hivatkozási alapja a nemzeti ébredések idején.

Amellett, hogy minden évben szentelek néhány gondolatot főbb ünnepeinknek, nem igazán szokás ezen írásokba aktuálpolitikát citálni, és ha igen, rendszerint akkor sem konkrét személyekkel, de emiatt a Magyar Péter-gyerek miatt ezt a hagyományt is meg kell törnöm.

Történt ugyanis, hogy ez a nárcisztikus önjelölt népbiztos a tegnapi orbitális zakója után Pannonhalmán szónokolt az államalapítás ünnepén mindenféle nemzeti összetartozásról. Szent István-programot merészelt hirdetni, ami persze a hangzatos jelszavak ellenére sem több egy NER-típusú ígérgetésnél, sőt, lényegében Ctrl+C-Ctrl+V-zte Orbán üres, betarthatatlan lózungjait némi álnemzeti mázzal leöntve.

„Amikor ma Szent István ránk tekint, nehéz kérdéseket kell feltennünk magunknak. Továbbvisszük-e a munkáját? Gyarapítjuk-e az országot, vagy szegényítjük? Szolgáljuk-e a választókat, vagy uralkodunk fölöttük? Jobbá tesszük-e Magyarországot a jövő nemzedékeinek? Bővítjük-e az örökséget, vagy elherdáljuk?” – a Telex beszámolója szerint ezeket a költői kérdéseket tette fel a Temuról rendelt népbiztos, és ezúttal mi hiszünk is a balliberális lapnak, mert őt biztosan pontosan idézik.

Dorogon láthattuk, milyen is lenne az, ha Magyar Péter „szolgálná” a választókat, de abban is egészen biztos vagyok, hogy István nem szeretné, ha ő vinné tovább a munkáját.

Egyébiránt a program tíz pontból áll, és vicces, mert tegnap azt mondta, nem fogják azt ígérni, hogy „kolbászból lesz a kerítés is”, aztán eltelik egy nap, és kiderült, hogy már megint hazudik ez a NER-es úri fiú – minden is lesz, a 2030-as évek végére tejjel-mézzel folyó Kánaán lesz Magyarországból.

Állítja, hogy 2035-ig megállítja a népességfogyást, szintén eddig minden régióba épít „egy 21. századi szuperkórházat”, de nagyon beakadhatott neki ez a 2035, mert ekkorra akarja 80 évre feltornászni a születéskor várható élettartamot.

A konkrétumok nélküli Orbán 2.0 persze lopott a Mi Hazánktól is szavak szintjén. Kezelni akarja az ország melegebb régióit érintő aszályhelyzetet, vagy visszahozná a magyar oktatást az élvonalba – miközben elhallgatja a szegregált oktatás szükségességét.

Ennyi elég is, aki kíváncsi a Telex szolgalelkűen pontos tudósítására (valahogy a Mi Hazánkkal sosem ilyen korrektek), az itt böngészhet, ha nincs jobb dolga a mai napon.

Nyilvánvaló, hogy Szent István örökségétől 2025 Magyarországa rendkívül távol került, ebben pedig a politikán kívüli tendenciák mellett a NER is hibás. Elvégre az ő keltetőjükben született az az ember, aki István programját akarja követni – anélkül, hogy értené, mi is az.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info