Győri Nemzeti Hírlap, 1937. november 25.

A betű erőt és hatalmat képvisel, amelyet korunk sokszorosan megnövelt. A sajtókérdés közérdek. Ha létünk e jelentős tényezőjét nem vesszük számításba, akkor a betű a destruktív sajtón keresztül felfalja kultúránkat, erkölcsünket, nemzetünket! Itt az ideje, hogy minden öntudatos magyar embert felrázzon a hagyományok vészharangja: velem, vagy ellenem! A jövendőt csak egy igazi magára eszmélés mentheti meg. Ne engedjük, hogy a liberális sajtó mézes madzaga megfojtsa a nemzetet. Tennünk kell, hogy ezután is áldás legyen a betű és tiszta, mint a szentírás palástja... És kenyérré váljék benne az Ige...

Testvérem! Meghallgatod-e a vasárnapi sajtó-est előadóit?
 

1943. november 25.

(MTI) Csatay Lajos honvédelmi miniszter beszéde elején rámutatott, hogy az előző világháborút lezáró békéből nyert szomorú tapasztalatunk, az 1919. évi véres tanulságok; a trianoni békeévek nyomorúsága, földrajzi adottságunk és a magyar léleknek az a történelmi hivatottsági tudata, hogy a Nyugathoz tartozunk és megvédjük a Kelet veszedelme ellen, meghatározzák azt a helyet, amelyet a nagy nemzetek küzdelmében el kell foglalnunk. A mi elhatározásunk minden más nemzetnél nehezebb volt. Mi voltunk az utolsók, akikről a békebilincsek lehullottak. Sem lelkileg, sem anyagilag nem lehettünk elkészülve. Amit a kormány hat év óta alkotott, az feltétlenül elismerésre méltó. A közelmúlt két és fél éve alatt háromféle célkitűzéssel vettünk részt a hadműveletekben, anélkül, hogy haderőink kiképzése elérte volna a tervezett fokot. A változó adottságok a hadsereg átszervezését tették szükségessé, hadifeladataink pedig, hogy kiképzését átalakítsák.

A háború kitörésekor a küzdelembe az éppen meglévő haderőt kellett bevetnünk. 1941-ben csak kisebb egységeink harcoltak és majdnem háromnegyed év kellett ahhoz, hogy három hadtestet kiszállíthassunk. Az arcvonalban küzdő csapataink visszavonulása után megszállás céljára újabb egységeket küldtünk ki. A nagyhatalmak küzdelmében tehát a több hasonló állammal együtt csak szövetségeseink segélyerői lehettünk.

Sikereink és balsikereink egy központilag irányított gigászi méretű hadsereg hadműveleteinek függvényei voltak.

A donparti harcokban csapataink hősiesen állottak helyt. Ha voltak is veszteségeink, a honvédség szempontjából a háborúban való eddigi részvételünk nagy értékű, mert csapataink a további fejlesztés irányvonalát szabják meg. A honvédség a nemzet nevében teljesítette azokat a kötelezettségeket, amelyek a szerződéses viszonyból eredtek és amelyeket a nemzet vállalt. Egy szószegő népnek lehet ideig-óráig szerencsés sorsa, de megbecsülése sem lehet, megbecsülés nélkül pedig nincs jövő és nincs szabadság. A miniszter ezután részletesen ismertette a költségvetés egyes tételeit. A nemzet által a honvédelem céljaira átengedett anyagi felhasználásnál az egyszerűség és takarékosság a főelv. A célszerűség érdekében átszervezi meglevő haderőinket, ennek lényege kevesebb parancsnokság, kevesebb, de nagyobb és küzdőképesebb egysége.

A haderőinket az eddiginél korszerűbb fegyverekkel látjuk el, ezért folytatjuk a páncélos és légihaderőnk kifejlesztését. Háborús fegyver- és anyagveszteségünk pótlása a befejezéshez közeledik. Rendkívül fontosságot tulajdonít a korszerűbb kiképzésnek. Az anyagi eszközön kívül a helyes és tökéletes tisztképzésen múlik a helyes kiképzés. A tiszthiány kiküszöbölésére újabb eszközt jelent a főtiszthelyettesi intézmény, amely hivatva van a tisztikart és a legénységet még szorosabban összekapcsolni. Az ifjúság katonai nevelésével a leventeintézménnyel lelkileg és testileg erősebb, egészségesebb, hazafiabb gondolkodású magyar nemzedéket akarunk felnevelni. Rámutatott arra, hogy több más fontosságú munkafeladat megoldására is igénybe vették a honvédséget a szaktárcák. Előterjesztést tett egy honi védelmi munka csúcsszervezet fölállítására. Mindenki, akit a honvédség az új átszervezés folyományaképpen nemi fegyveres szolgálatra vesz igénybe, anyanyelvre, vallásra és fajra tekintet nélkül ebbe a szervezetbe fog tartozni, elsősorban a hadiüzemünket segítjük, a hadiipari termelés a hadsereg ütőképességének nélkülözhetetlen előfeltétele. A miniszter ezután a légoltalom és légvédelem kérdéseiről beszélt. A légoltalmi óvóhelyek hatalmas iramban épülnek, légvédelmi figyelő szolgálatunk és fegyverzetünk állandóan fejlődik. A tűz elleni védelmünket erősen fokozzuk.

Szövetségeseink iparának hathatós segítségével repülőiparunk hatalmas ugrást tett. Az elkövetkezendő nehéz időkben a megpróbáltatások és nélkülözések elviselésére és jövő szabadságunk kivívását biztosító harc folytatásához nagy lelkierőre van szüksége nemzetünknek. Katonai szempontból a honvédség mindent megtesz, hogy ezt a lelkierőt növelje és fenntartsa. A legfőbb Hadúr, kezdeményezésében a folyó háborúban kimagasló hősi magatartást tanúsító harcosok külön elismerésben fognak részesülni. A végrehajtási intézkedés rövidesen megjelenik. Szabályozta azt az időtartamot, amelynek elteltével a honvédeket haza lehet hozni. Ez az időtartam változik a szerint, hogy a honvéd életkora a 42. évet meghaladta-e, vagy nem, milyen nagy a családja és milyen vitéz kitüntetést szerzett. A téli felszerelést kibővítettük és célszerűbbé tettük és ez már majdnem száz százalékban kiszállításra vár és csapataink a kellő időben meg fogják kapni.

A miniszter ezután köszönettel és elismeréssel fordult a hazafias munkássághoz, elsősorban a hadiipari munkássághoz, amely megfeszített erővel dolgozik.

A munkásságnak szüksége van további szociális gondoskodásra. A katona harci készsége erősen függ lelkierejének nagyságától, fejezte be szavait a miniszter. Büszkén állítom, nemzetünk harci szelleme és ezeréves magyar katonai becsülete ma is érintetlen. Küzdünk ezer éve és ha kell, küzdeni fogunk az idők végtelenségéig. Ha minden erő ellenünk fordul is, a honvédség a nemzetnek rábízott becsületét utolsó leheletéig védeni fogja. A magyar é1 és a hazáért meghalni is kész.
 

Dobó Katicák
 

 

Tegnap egy fiatal asszony ismerősömmel találkoztam, ki a beszélgetés során a következőket említette: képzelje, milyen szerencsém van, a férjem, aki jelenleg katona, betegséggel pár hetet lógott, ami mégis csak időnyerés. Nem szóltam semmit, kezet fogtam, elmentem.

Így beszél egy magyar asszony! Keserűség öntötte el szívemet s szerettem volna millió magyar asszony fülébe beleharsogni, millió magyar asszony lelkébe beleégetni: ez nem lehet így! Aki így beszél, az nem magyar asszony, az nem Dobó Katica utóda! Aki így beszél, az ellenségünk! Ellensége nemcsak hazájának, hanem férjének és leendő gyermekeinek is!

Ha egyszer, Isten mentsen tőle, de úgy adódna, hogy az orosz barbarizmus begázolna Győr utcáiba s éppen ezt az asszonyt húzná ki meleg ágyából, hogy állati szenvedélyét kielégítse, nem tudom, mit szólna akkor.

Talán végtelen kínjában és a megaláztatás szörnyű érzésével az Istent káromolná, nem jutna eszébe, hogy férje csekély betegséggel lógott!

Testvéreim! Magyar Asszonyok! Rajtatok épül fel a Nemzet. Ti vagytok a gyökér, melyből táplálkozik az Ország népessége. Ti vagytok a szent anyaság megtestesítése. Ne legyetek lágylelkűek, ha könnyeztek, büszkén könnyezzetek, mert tudjátok meg, hogy e könnyel öntözitek a parányi emberpalántákat, hogy belőlük viharálló, harcra kész emberek legyenek.

Egy férfi hogy tudjon megküzdeni az élet nehézségeivel, ha kibúvót keres a küzdelem, a harc alól? Hogy tudja egy család felelősségét a vállain hordani, ha gyenge és vértelen!

Mit jelent ez a szó, hogy feleség? Azt, hogy férjeurának a lelke, annak jó és rossz sorsának osztályosa, támasza.

Ennek kell neked is lenned. Te eltévedt magyar asszony! S ha még egyszer találkozom Veled, akkor szemeidből büszke örömet szeretnék látni, hogy a Te férjed is ott van, ahol a többi hősök.

m–z–.