A posztkommunista országok gazdasági kilátásait nem befolyásolja drámai mértékben a globális hitelpiaci válság, ám ezek az államok sem húzhatják ki teljesen magukat a krízis hatásai alól – állapítja meg a Financial Times cikke. Ezt támasztja alá Herbert Stepicnek, a Raiffeisen International első emberének a nyilatkozata is: véleménye szerint a globális gazdasági fejlemények a régióra is hatást gyakorolnak, viszont csak a fejlődés mértékét és nem a trendjét befolyásolhatják.
A válság hatásai – mutat rá az FT – eddig korlátozottan érvényesültek a kelet-európai régió államaiban: csak néhány specifikus területen működő vállalat és bank néz szembe pénzügyi nehézségekkel, és elsősorban a nagy folyómérleg-hiánnyal küzdő országok – így például Románia, Bulgária, Lettország és Magyarország – kerültek érezhető nyomás alá.
Az elemzők ugyanakkor ősz óta már lefelé módosították a térség növekedési kilátásaira vonatkozó előrejelzéseiket: a régió 2008-as gazdasági bővülése az újabb prognózisok szerint 5,5 százalék lehet, szemben a korábban várt 6 és a tavaly elért 7,5 százalékkal.
Látni kell ugyanakkor – mutat rá a gazdasági szaklap –, hogy az azonos háttér ellenére komoly különbségek mutatkoznak az egyes országok teljesítménye között: míg például Magyarország egyszerre küzd a magas folyómérleg- és költségvetési hiány, illetve a lassuló növekedés problémájával, addig a szomszédos Szlovákia már jövőre csatlakozhat az euróövezethez, és az idén várhatóan 8 százalékos GDP-növekedést produkál. A gyors bővülést ugyanakkor – emeli ki a cikk – igen nagy részben a fogyasztás emelkedése generálja, amelyet ráadásul hitelekből finanszíroznak az érintettek. Jó példa erre Oroszország, ahol a hitelek állománya több mint másfélszeresére nőtt egyetlen év alatt, vagy Ukrajna, ahol 76 százalékos bővülést regisztráltak. Ráadásul az említett államok a magas inflá-cióval is küzdenek: Ukrajnában 2007-ben 13 százalékos drágulást regisztráltak, ám Oroszország sincs sokkal lemaradva a maga 12 százalékával.
Látni kell ugyanakkor – mutat rá a gazdasági szaklap –, hogy az azonos háttér ellenére komoly különbségek mutatkoznak az egyes országok teljesítménye között: míg például Magyarország egyszerre küzd a magas folyómérleg- és költségvetési hiány, illetve a lassuló növekedés problémájával, addig a szomszédos Szlovákia már jövőre csatlakozhat az euróövezethez, és az idén várhatóan 8 százalékos GDP-növekedést produkál. A gyors bővülést ugyanakkor – emeli ki a cikk – igen nagy részben a fogyasztás emelkedése generálja, amelyet ráadásul hitelekből finanszíroznak az érintettek. Jó példa erre Oroszország, ahol a hitelek állománya több mint másfélszeresére nőtt egyetlen év alatt, vagy Ukrajna, ahol 76 százalékos bővülést regisztráltak. Ráadásul az említett államok a magas inflá-cióval is küzdenek: Ukrajnában 2007-ben 13 százalékos drágulást regisztráltak, ám Oroszország sincs sokkal lemaradva a maga 12 százalékával.
A globális válság hatásaként értékelhető, hogy 2007 januárja óta a tőzsdék több mint 30 százalékot estek Romániában és Bulgáriában, és 25 százalék feletti a mínusz Magyarországon is. A nemzeti fizetőeszközök gyengélkedése szintén azokban az országokban a leglátványosabb, ahol nagy a fizetésimérleg-hiány: Romániában és Szerbiában, illetve korlátozott mértékben Magyarországon. (Bulgária ebből a szempontból védettséget élvez, hiszen fix árfolyamrezsim működik az országban, ám ott más módokon érvényesül a pénzügyi nyomás.)
A kockázati felárak egyes feltörekvő országokban a nyár óta komoly mértékben, több mint 150 bázisponttal emelkedtek: igaz ez Kazahsztánra, Romániára, Bulgáriára, Ukrajnára, Magyarországra és Szerbiára. Oroszországban ugyanakkor a növekedés „csak” száz bázispontos volt, Csehországban pedig kevesebb mint negyven.
A kockázati felárak egyes feltörekvő országokban a nyár óta komoly mértékben, több mint 150 bázisponttal emelkedtek: igaz ez Kazahsztánra, Romániára, Bulgáriára, Ukrajnára, Magyarországra és Szerbiára. Oroszországban ugyanakkor a növekedés „csak” száz bázispontos volt, Csehországban pedig kevesebb mint negyven.
A régió központi bankjai kamatemelésekkel reagálnak a tünetekre, például Lengyelországban, Romániában, Szerbiában és Ukrajnában. Több kormányzat – így a magyar is – igyekszik lefaragni a deficitet, ám tartva a politikai következményektől, ódzkodik a komolyabb költségvetési megszorításoktól.
Nagyon sok múlik viszont azon – állapítja meg a cikk –, hogy a növekedés mekkora mértékben esik vissza azokban a sebezhetőbb országokban, ahol nagy a folyó deficit. A gyors mérséklődés ugyanis egyfelől segítené az infláció elleni küzdelmet, ugyanakkor a folyó mérleg és a költségvetés hiányát könnyen tovább gerjeszthetné. A legfőbb bizonytalansági tényező ebből a szempontból az export, amely a fő felvevőpiacként működő Nyugat-Európa gyors növekedése miatt eddig jól teljesített, viszont a válság további begyűrűzése esetén komolyan mérséklődhet. Bármilyen további esés a gazdasági vagy pénzpiaci mutatókban ugyanakkor további nyomást generálhat a kelet-európai régióra, s ez leginkább a tőkebeáramlás csökkenésében mutatkozhat meg.
Nagyon sok múlik viszont azon – állapítja meg a cikk –, hogy a növekedés mekkora mértékben esik vissza azokban a sebezhetőbb országokban, ahol nagy a folyó deficit. A gyors mérséklődés ugyanis egyfelől segítené az infláció elleni küzdelmet, ugyanakkor a folyó mérleg és a költségvetés hiányát könnyen tovább gerjeszthetné. A legfőbb bizonytalansági tényező ebből a szempontból az export, amely a fő felvevőpiacként működő Nyugat-Európa gyors növekedése miatt eddig jól teljesített, viszont a válság további begyűrűzése esetén komolyan mérséklődhet. Bármilyen további esés a gazdasági vagy pénzpiaci mutatókban ugyanakkor további nyomást generálhat a kelet-európai régióra, s ez leginkább a tőkebeáramlás csökkenésében mutatkozhat meg.
(VG)
Kuruc.info kommentár: Tény, hogy az amerikai és a vele szoros szimbiózisban élő Nyugat-Európai államokba is begyűrűző hitelpiaci válság egyre aggasztóbb méreteket ölt. Nem véletlen, hogy a neoliberális állami modell élharcosának – Nagy-Brittaniának – miniszterelnöke is név szerint hibáztatott olyan globális intézményeket mint például az IMF. Bár minket, itt az elszegényedő Magyarországon pillanatnyilag más jelegű problémák kötnek le, azért a fenti tanulmányra jó lesz figyelni és majd akkor venni elő, amikor Fletó a globális gazdasági válsággal igyekszik megmagyarázni szegényes bizonyítványát a választópolgárok előtt! (Geyer)
