Izrael nem hagyja ellentételezés követelése nélkül George Sorosnak a Likud-kormány általi cserbenhagyását a Fidesz választási hadjáratában. Mint ismert, a választási propagandát szolgáló „sorosozás” kezdetén a Mazsihisz fölháborodott azon, hogy a kiragasztott plakátokon Gyuri bácsinak túl nagy a füle és az orra. A budapesti zsidók ugrasztották is Joszi ’Amráni Budapesten akkreditált izraeli nagykövetet, aki rögtön nyilatkozatban utasította rendre a magyar kormányt Soros-ügyben, s követelte a magyarországi zsidóság körében félelmet és riadalmat keltő plakátozás leállítását. Az Izraeli Külügyminisztérium főigazgatója hétfőn újabb szívességet kért Szijjártó Pétertől – írja a Mákor Rison izraeli hírportál.
Csakhogy Joszi ’Amráni izraeli nagykövet – aki a budapesti kormányt rendreutasító nyilatkozat kiadása előtt nyilván egyeztetett az Izraeli Külügyminisztériummal – nem számolt azzal, hogy a Bem József téri palota urai a színfalak mögött üzennek a Fidesz testvérpártjának, a kormányzó Likudnak, feltehetően személyesen Binjámin Netanjáhu miniszterelnöknek, külügyminiszternek, s a választási célokat szolgáló „sorosozás” fölötti szemhunyás ellentételezéseként fölkínáltak egyet s mást a Közel-Kelet egyetlen demokratikus országának. A méretes békát pedig Joszi ’Amráni nagykövet kénytelen-kelletlen lenyelte, olyannyira, hogy a 2018. január 25-én a Válláh!Hádásot hírportál tévéjében Oren Náhári műsorvezetőnek már szinte dicsérte Orbán Viktort és kormányát.
A nagykövet megalázásával járó színfalak mögötti egyezkedés első látványos fejleményeként tavaly nyáron Binjámin Netanjáhu, „a gázai mészáros” már a Közel-Kelet egyetlen demokratikus országának kormányfőjeként oszthatta ki diktátumait – a bekapcsolva hagyott mikrofon jóvoltából mi is hallhattuk – a Budapesten ülésező visegrádi négyek miniszterelnökeinek. Nem sokkal később Izrael és Magyarország szorosabbra fűzte a titkosszolgálati és az úgymond terrorelhárítási együttműködést is.
A legújabb budapesti ellentételezésről, vagy legalábbis annak valószínű bekövetkezéséről a Mákor Rison (Első Forrás – מקור ראשון) című izraeli hírportál tegnapelőtti híréből értesülhettünk. De miről is van szó? Arról, hogy az Európai Parlament Külügyi Bizottságának Emberi Jogi Albizottsága a napokban – csütörtökön vagy pénteken - dönt a már korábban, még az Obama-kormány idején meghozott ENSZ Biztonsági Tanácsa 2334-es számú határozatának az EU általi gyakorlati végrehajtásáról. A 2016. december 23-án meghozott BT-határozatot akkor, bevett szokásával ellentétben még Washington sem vétózta meg.
Az ENSZ BT 2334-es határozata valójában az Izrael által korábban is figyelmen kívül hagyott BT-határozatok megismétlése, amely fölszólítja a zsidó államot, hogy állítsa le a megszállt területeken a telepítést, a zsidó telepek építését, illetve a már meglevők bővítését. A határozatban az is olvasható, hogy Izrael vonuljon vissza az 1967-ben megszállt területekről a háború előtti határok mögé, ami egyben azt is jelenti, hogy vissza kell adni Szíriának a zsidó telepekkel beépített, s időközben be is kebelezett Golán-fennsíkot, illetve a palesztinoknak a megszállt Ciszjordániát és az időközben szintén bekebelezett Kelet-Jeruzsálemet (miután az utóbbi kettőről a Jordánia Hásemita Királyság korábban lemondott – H. J.).
Az Európai Parlament Külügyi Bizottságának Emberi Jogi Albizottságában tehát csütörtökön vagy pénteken kerül sor az Izrael által megszállt területekkel kapcsolatos szavazásra. Izrael a döntés maga javára történő megváltoztatása, magyarán elszabotálása érdekében az elmúlt napokban élénk diplomáciai tevékenységbe kezdett, főleg az egykori szocialista országokban, így a barátinak tartott budapesti kormánynál is. Juvál Rotem, az Izraeli Külügyminisztérium főigazgatója még hétfőn este fölhívta telefonon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, s igyekezett meggyőzni (valószínűleg nem nagyon kell – H. J.) arról, hogy Budapest Izrael érdekeinek megfelelően szavazzon. Mint ismert, Nagy-Britannia, Németország és még néhány más európai ország támogatja (legalábbis szavakban) a megszállt területekre vonatkozó ENSZ BT- határozat következtetéseinek végrehajtását.
Az ENSZ BT 2334-es számú határozata értelmében már korábban is kezdeményezték azt, hogy megjelöljék az Izrael által megszállt területeken, azaz a zsidó településeken termelt árukat, illetve az ott termesztett zöldséget, gyümölcsöt, ám a zsidók ekkor azonnal előhozakodtak a sárga csillaggal, mire a kezdeményezők visszarettentek. Izrael és az Amerikai Egyesült Államok néhány hónappal ezelőtt rávette az Emberi Jogi Albizottság elnökét, Zijád Ráed el-Huszejn jordán herceget, hogy halassza el a megszállt területekkel kereskedő, együttműködő cégek, kereskedők feketelistájának közzétételét.
Hering J. – Kuruc.info