A magyar ajkú zsidóság hagyományait, a magyarországi neológia tradícióinak életté váltását, őrzését, továbbadását támogatja a magyar kormány egy újabb költségvetési forrással - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, amikor csütörtökön hivatalos megbeszélésen fogadta a Magyarhoni Zsidó Imaegylet (Zsima) vezető képviselőit.
Zoom
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára (b), Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b2), Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár (b3) és a Magyarhoni Zsidó Imaegylet Egyesület (Zsima) vezető képviselői, Róna Tamás főrabbi, a Zsima elnöke (j2), Kiss-Kovács Gábor, a szervezet titkára (j3), valamint Gara Imre (j5), Feldmájer Péter (j4), Petrovics Péter (j) a Karmelita kolostorban 2021. március 25-én (fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Semjén Zsolt azt mondta, a kormány lelkiismereti kötelességének tartja, hogy - a keresztény és protestáns papokhoz és lelkészekhez hasonlóan - támogatást biztosítson a zsidó vallás képviselőinek is "lélek- és szellememelő szolgálatuk" ellátásához.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, a kormány egyetlen egyháznak sem szól bele az autonómiájába, belső életébe, sem a felekezetek közötti viszonyba, ugyanakkor támogatni kívánja hitéleti tevékenységüket. Közölte:
a kormány 2021-től 2025-ig évi 51 millió forintot biztosít a Zsimának erre a célra.
Mint mondta, ez a forrás beépül a költségvetésbe, így kiszámítható támogatást jelent a számukra. Hozzátette:
mindezen túl a különböző pályázatokon a Zsima ugyanúgy indulhat, mint bármelyik más szervezet.
Semjén Zsolt az új támogatási formára utalva azt hangoztatta: "senkitől nem veszünk el semmit, itt mindenki csak kap, elvétel senki esetében sincsen".
Zoom
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b) és Róna Tamás főrabbi, a Magyarhoni Zsidó Imaegylet Egyesület (Zsima) elnöke egyezményt ír alá a Karmelita kolostorban 2021. március 25-én
Emlékeztetett arra, hogy a kormány korábban - még Feldmájer Péter elnöksége idején - történelmi jelentőségű, átfogó szerződést kötött a Mazsihisszel; ebben az ingatlanrendezéstől kezdve minden kérdésre kitértek. Később - a Mazsihisz kérésére - megállapodtak abban is, hogy nem az egyházi személyek, köztük a rabbik jövedelemkiegészítő támogatására kérik a támogatást (ahogy a katolikusok és protestánsok esetében a lelkészek és a papok kapják), hanem arra, hogy temetőik gondozására fordíthassák a pénzt. A kormány tavaly ezt a támogatási összeget - mind a magyarországi, mind a külhoni lelkészek tekintetében - megduplázta.
Közölte, a Zsimával csütörtökön kötött szerződés értelmében mostantól egy új költségvetési forrást kap a magyarajkú zsidóság; ezt az összeget ugyanis már a rabbik, hitoktatók, kántorok, a vallás gyakorlásához szükséges személyek anyagi támogatására fordíthatják.
Semjén Zsolt azt hangoztatta, hogy ez a plusz pénz az "élők céljait" szolgálja. Hozzátette: a zsidó temetők fenntartása is fontos cél, a kormány arra külön támogatásokat ad, ahogy eddig is tette.
Róna Tamás, a Zsima elnöke a találkozón köszönetét fejezte ki az új kormányzati támogatásért, és történelmi pillanatnak nevezte a megállapodás aláírását. Mint mondta, a forrásnak köszönhetően erősebben és határozottabban tudják majd építeni a neológia jövőjét, és reményét fejezte ki, hogy a nemes szolgálatot végzők meg fognak erősödni. Közölte, a támogatásból már 18 egyházi személyt, köztük rabbit, rabbihelyettest és kántort tudnak segíteni.
Magyarországon három "történelmi izraelita egyház" van az úgynevezett "bevett egyházi" kategóriában:
  • a neológiai részéről a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz),
  • az ortodoxia részről a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség,
  • valamint a statusquo ante közösség, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség.
A Zsimát 2020 októberében tíz magyarországi neológ zsidó egyházi személy alapította meg - és máris dől a pénz.
(MTI nyomán)