Hétfőn ülésezett a parlament gazdasági bizottsága, amin több különösen érdekes témát és képviselői előterjesztést is tárgyaltak. Az egyik legfontosabb, hogy Csárdi Antal független, Z. Kárpát Dániel jobbikos, Orosz Anna momentumos és Tordai Bence független képviselők felterjesztettek egy javaslatot több, az MNB-ügyben érintett szereplő meghallgatására. Ugyanerre tett javaslatot Dávid Ferenc DK-s képviselő is, a két javaslatot végül egyben tárgyalta a bizottság.
A javaslat szerint meghallgatták volna:
- Windisch Lászlót, az Állami Számvevők elnökét;
- Matolcsy György volt jegybankelnököt;
- Varga Mihály jelenlegi jegybankelnököt, volt pénzügyminisztert;
- Papcsák Ferencet, az MNB felügyelőbizottságának elnökét;
- Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert;
- Csizmadia Norbertet, a PADME korábbi és a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökét;
- Lezsák Sándort, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagját.
Szatmáry Kristóf fideszes képviselő hozzászólásában arról beszélt, hogy „nem szeretne egy értelmetlen vitában részt venni”. A képviselő „roppant érdekesnek” nevezte, hogy azon a két-három évvel korábbi meghallgatáson, amin Matolcsy György jegybankelnökként kritizálta a kormányt, az ellenzéki képviselők még nagyon megdicsérték, most meg egy folyamatban lévő ügyben, a részletek ismerete nélkül máris ítéletet mondanak. „Két-három éve feldicsőítették a jegybankelnököt, most meg a fejét is vennék. Ennél több mérsékletet kérnék” – mondta Szatmáry.
A fideszes Riz Gábor azzal érvelt a javaslat leszavazása mellett, hogy amíg zajlik a nyomozás, addig nincs értelme a gazdasági bizottságnak meghallgatni az előterjesztésben felsorolt állami és alapítványi vezetőket.
Az ülésen egyébként több fideszes képviselő sem vett részt, köztük Bánki Erik, a bizottság fideszes elnöke sem. Bánki személye azért különösen érdekes az MNB-ügyben, mert 2016-ban ő terjesztette be azt a törvényjavaslatot, amivel el akarták titkolni az alapítványok költéseit. A szavazásnál a hiányzó fideszesek helyett a jelen lévő párttársaik szavaztak. A 6 fideszes képviselő összesen 7 nem és 4 tartózkodó szavazatot adott le az 5 ellenzéki igennel szemben, így a javaslatot leszavazták.
Szintén ellenzéki képviselők terjesztettek be javaslatot Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének meghallgatására az április elején kiadott relatív jövedelmi szegénységre vonatkozó adatokkal kapcsolatban. A szegénységről szóló KSH-statisztikában két kutató, Tátrai Annamária és Gábos András furcsa ellentmondásokat fedeztek fel azok publikálását követően. A magyarországi adatokkal ezen a területen több aggodalomra okot adó probléma is van. 2020-ban gyanúsan sok egyfős háztartás került a közvetlenül a szegénységi küszöb fölé, ahol sok háztartás jövedelme fillérre pontosan megegyezett. Emellett 2021-ben és 2022-ben bizonyos jövedelemsávok „kiürültek”, 2023-ban pedig a 2000 euró alatti jövedelemsávok szinte teljesen eltűntek. A bizottság fideszes tagjai ezt a javaslatot is leszavazták.
A harmadik téma két Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település – Gávavencsellő és Paszad – önkormányzatainak kezdeményezésére került a gazdasági bizottság elé megtárgyalásra. A kezdeményezésről még 2024 szeptemberében fogadott el önkormányzati határozatokat a két település „az önkormányzatok gazdasági teljesítőképességének fenntartása érdekében a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény módosításának kezdeményezéséről” címmel. Ennek lényege, hogy a kevés bevétellel és így kevés forrásból gazdálkodó településeket vonja be a kormány a rezsicsökkentésbe, ezzel csökkentve ezen önkormányzatok anyagi terheit.
Az ülésre meghívták Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettest is, aki a teremben szintén ott ülő két polgármesternek arról beszélt, hogy a jelenlegi költségvetésbe nem fér bele az a kiadás, ami a rezsicsökkentés szegény településekre történő kiterjesztésével járna.
Repülőrajt ide, repülőrajt oda, valóban nagyon rosszul áll a költségvetés. Az első negyedévben sikerült 2554 milliárd forintos mínuszt csinálni, ami az egész évre előirányzott hiánycél 62 százalékát teszi ki. Az NGM szerint a több mint kétezer milliárd forintos hiány azért jött össze, mert jelentős összegben fizettek ki kamatokat a prémium állampapírok egyes sorozatainál; valamint bizonyos dollárkötvények után is most kellett kamatot fizetni. Ezekből adódóan három hónap alatt 1550 milliárd forintot fizetett ki az állam a korábban felvett hitelek kamataira, írja a Telex.
