Petőfi Attila, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vezetője és Házi István, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója arról is beszélt, hogy a gyilkosságoknál használt, valamint a lefoglalt fegyverek között "azonosság fedezhető fel".

Szabadon engedik a tarnabodiakat

Nem az a három férfi követte el a tavaly nyári tarnabodi fegyveres és Molotov-koktélos támadást, akiket előzetes letartóztatásba helyeztek korábban a bűncselekmény miatt, ezért szabadlábra helyezték őket - jelentette be Petőfi Attila, a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője kedden.Kifejtette: hat sörétes és golyós fegyvert, továbbá állványos céltávcsöves és egyéb fegyvereket, több mint 140 lőszert és alkatrészeket, tartozékokat foglaltak le. Típusuk, kaliberük alapján ezek akár a gyilkosságoknál használtak is lehetnek - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a szakértői vizsgálatok ez ügyben még tartanak. Lefoglaltak még térképeket és térképszelvényeket is, amelyeken a korábbi támadások voltak bejelölve, valamint egyéb helyszínek - közölte Petőfi Attila.

A NNI vezetője az MTI kérdésére azt mondta: egyelőre nem keres más embert a rendőrség a cigányok elleni támadássorozattal összefüggésben. Egy másik kérdésre válaszolva kifejtette: csak akkor mondható, hogy bővülhet az elkövetői kör, ha ezt a későbbiekben adatok támasztják alá.

Ugyancsak újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, mivel még a gyanúsítottakkal sem közölték, hogy miért és hogyan jutottak el a debreceni szórakozóhelyig, a nyilvánosság előtt sem árulják el ezt el egyelőre. Azt azonban elmondta, a nyomozók tudták, hogy az elfogás hajnalán az elkövetői kör és a barátaik egy helyen lesznek jelen, ezért ez az időpont tűnt a legideálisabbnak a rajtaütéshez.

Kitért arra is, hogy egyes szakértői vélemények szerint meg kellett volna várniuk a rendőröknek a következő támadást, de végül a rendőri vezetés azért döntött a 21-i időpont mellett, mert nem kockáztathattak emberéleteket egy ilyen rajtaütésen, ahol esetlegesen tűzharc alakulhatott volna ki.

Petőfi Attila az elmúlt 13 hónap nyomozásával kapcsolatban azt mondta: rendszertelenül, 18-103 nappal követték egymást a támadások, melyek időpontjai zömmel éjfél és hajnali kettő óra közé estek. Hozzátette: mindig az autópályákhoz közeli, a sztrádáktól 20-25 kilométerre fekvő kis települések szélső házait érintették a bűncselekmények és valamennyi sértett roma származású. Elmondta azt is, hogy eleinte három-négytagú csoportra gyanakodtak, a nagycsécsi kettős gyilkosságot követően azonban ez a szám egy-két fősre csökkent.

Az NNI vezetője kifejtette: több mint 300 bejelentés érkezett a rendőrségre, amelyeket 80 százalékban dolgoztak fel eddig. Ettől függetlenül a nyomozók több vonalat párhuzamosan ellenőriztek a legelső támadás óta folyamatosan. A helyszínek esetében azt mondta, rendőrök tucatjai "szállták meg" a településeket és több ezer embert hallgattak ki, és volt olyan település is, ahol szinte minden lakossal beszéltek, valamint ellenőrizték a környéken fellelhető kamerák felvételeit is.

A fegyverekről szólva azt mondta: először a legális fegyvertartókat ellenőrizték, a vadászokat, majd az illegális fegyverhasználattal kapcsolatba hozható csoportok ellenőrzését kezdték meg, a hatástalanított fegyverek átalakítóit, orvvadászokat. Több mint négymillió híváslista adatát ellenőrizték, és több ezer emberrel beszéltek, akik a támadások időpontjában a helyszínek közelében telefonon beszéltek, különösen a nagycsécsi, alsózsolcai bűncselekmények idején. Érdekességként elmondta, hogy egész Miskolc kétszer kétheti hívásadatát átnézték. Szintén a nyomozás elemeként említette, hogy másfél millió gépkocsi adatait összesítették.

Hangsúlyozta: ez az elemző munka vezetett eredményre, a gyanúsítottak elfogásához, miután augusztus második felére néhány ember látókörébe került.

A gyanúsítottakról szólva azt mondta: 28-42 év közöttiek, cukrász, katona és hangtechnikus foglalkozásúak. Hozzátette: állandó vagy alkalmi munkavállalók, akik debreceni, illetve környékbeli lakosok. A gyanúsítottak közül hárman vallomást tettek, egy azonban megtagadta a vallomástételt. A vallomások tartalmát Petőfi Attila nem árulta el, így arról sem beszélt, hogy a gyanúsítottak kifejtették-e tettük indítékát. (A gyanúsítottak védői ugyanakkor korábban arról beszéltek, hogy védenceik nem ismerték el részvételüket a bűncselekményekben.)

"A rendőrség feltételezése szerint rasszista indítékú támadásokról van szó, de ez a tény csak akkor válik bizonyossá, ha a gyanúsítottak maguk is bevallják" - mutatott rá a dandártábornok.

Házi István, az ORFK bűnügyi főigazgatója sikertörténetnek nevezte a felderítést, amelynek - mint mondta - a végéhez értek. A vezérőrnagy köszönetet mondott a nyomozásban részt vevő rendőröknek, különösen a 120 fős nyomozócsoportnak, továbbá a nemzetbiztonsági szakszolgálatoknak, az adatszolgáltatóknak, a szakértőknek és az állampolgároknak, akik részinformációkkal segítették behatárolni a csoportot.

A bűnügyi főigazgató szalmakazal-effektusnak nevezte a gyanúsítottak kézre kerítését, vagyis ahhoz hasonlította a gyanúsítottak megtalálását, mintha egy tűt kellett volna megtalálniuk egy szénakazalban. Kitért arra, hogy az ország minden részén dolgoztak a nyomozók, a munkába a vidéki rendőrkapitányságok is beszálltak.

Hangsúlyozta: a rendőrség önálló nyomozati munkájának eredményeként lettek meg az elkövetők. A díjkitűzéssel kapcsolatban azt mondta: jellemző a gyanúsítotti körre, hogy még a 100 millió forintos nyomravezetői díj sem ingatta meg egyikőjüket sem, és a környezetükből sem kaptak a rendőrök információt. Hozzátette, az értékelő-elemző munkának köszönhető a siker. Úgy fogalmazott, nem igazolódott be az a feltételezés, hogy ezt az ügyet a magyar rendőrség nem tudja megoldani.