 |
Belovai István londoni katonai és légügyiattasé-helyettesként Ronald Reagan amerikai elnök idején az amerikai hírszerzésnek a Nyugat, az akkori szabad világ védelme szempontjából létfontosságú információkat adott át, amelyek segítették a nyugati hírszerzést, hogy a szovjeteknek dolgozó Clyde Lee Conrad amerikai őrmestert és kém társait letartóztassák.
Conrad tárgyalásakor az ítéletben elhangzott, hogy „Ha háború tört volna ki a Varsói Szerződés és a NATO között, a Nyugat kénytelen lett volna meghátrálni.”
1985-ben Rabóczki Ede hadbíró Belovait életfogytiglani börtönre ítélte. Első fokon az ügyész halált kért rá és a halálraítéltek zárkájába vitték. Rabóczkit 2006-ban a szörnykormány Nagy Imre-érdemrenddel tüntette ki.
Belovainak a besúgó patkányok patkánya, Göncz Árpád államelnök ugyan 1990-ben amerikai nyomásra kegyelmet adott, és börtönéből hat év után kiengedték, de nem rehabilitálta a szabadságért mindent feláldozó Belovait. Azt állította, hogy a kémkedés puszta ténye elítélendő.
1985-ben Rabóczki Ede hadbíró Belovait életfogytiglani börtönre ítélte. Első fokon az ügyész halált kért rá és a halálraítéltek zárkájába vitték. Rabóczkit 2006-ban a szörnykormány Nagy Imre-érdemrenddel tüntette ki.
Belovainak a besúgó patkányok patkánya, Göncz Árpád államelnök ugyan 1990-ben amerikai nyomásra kegyelmet adott, és börtönéből hat év után kiengedték, de nem rehabilitálta a szabadságért mindent feláldozó Belovait. Azt állította, hogy a kémkedés puszta ténye elítélendő.
A patkány ugyanezt nem jelentette ki sem Medgyessy Péter, sem az egykor szintén Londonban fedőnéven a szovjet katonai elhárításnak Acsádi néven dolgozó Aczél Endre népszabadságos alkoholista tetűhintás esetében sem.
Göncz patkányt egyetlen firkász sem kérdezte meg, hogy miért rehabilitálták a Horthy-korszak kémjeit, és miért avattak nemzeti hősöket a Hitler ellen kémkedő német hírszerzőkből.
Éles fényt vet a mélyrétegekre az, hogy kik érveltek Belovai rehabilitálásával szemben.
Belovai István egy vidéki lapnak adott interjújában beszélt egyszer arról, hogy Tom Lantos sem karolta fel ügyét. Szó szerint ezt mondta: „Tom Lantos úr nem karolta fel az ügyemet, holott én erre kértem. Úgy véltem, Lantos úr minden magyar származású embert egyformánk honfitársának tekint… Én ugyanis honfitársamnak tekintem a magyart akkor is, ha zsidó a vallása. Lantos úr másként véli. Lantos úr az amerikai képviselőház egyik képviselője, akinek munkaköréhez tartozik az európai térség emberjogi helyzetének vizsgálata, elemzése. Tom Lantos úr velem nem foglalkozik, mert neki az emberjogi kérdés vizsgálata csak az európai országokban élő zsidó kisebbségekre terjed ki.”
Belovai rehabilitációja ellen agitált a Dzserdzsinszkíj akadémiás Laborc Sándor karrierjét a Fidesz kormányzati idején elősegítő Kövér László is.
Hazánk másik NATO-kémének, Rimner Gábornak is ugyanezt a sorsot szánták a nagy „rendszerváltók”. A gazemberségben elv és módszer húzódik.
Még a kilencvenes években a Magyar Televízió egy Bencsik Mihály nevű NATO-kémmel készített filmet. Az egykori fordító és tanár szintén hat évet kapott. (Névrokana, Bencsik András szintén Belovai rehabilitációja ellen érvelt.) Csak azt nem árulták el a Szabadság tér csótányai, hogy a produkcióban egy részeg vezetővel együtt mutatják be ügyét.
20 év alatt egyetlen kormány sem rehabilitálta Belovai Istvánt, holott mindkét kormány csontig nyalt és nyal az amerikaiaknak, akik Belovainak magas katonai rangot és ezzel járó nyugdíjat adtak. Lengyelországban ezzel szemben az ottani Belovai Istvánt, Ryszard Kuklinskit, a kommunista idők NATO-kémjét nemcsak rehabilitálták, de óriási összegű kártérítést kapott, és két lengyel város is díszpolgárává nevezte ki.
A későbbi SZDSZ-esek, a kommunista időkben egyszerre ellenzéket is játszó, zömükben besúgó ávós fattyak szavakban álltak csak ki Belovai István rehabilitációja mellett, de koalíciós partnerként ők is elárulták „a NATO első magyar katonájának” ügyét.
Belovait zsigerileg gyűlölték.
Mi zsigerileg szeretjük őt és őrizzük meg örökre emlékét.
Éles fényt vet a mélyrétegekre az, hogy kik érveltek Belovai rehabilitálásával szemben.
Belovai István egy vidéki lapnak adott interjújában beszélt egyszer arról, hogy Tom Lantos sem karolta fel ügyét. Szó szerint ezt mondta: „Tom Lantos úr nem karolta fel az ügyemet, holott én erre kértem. Úgy véltem, Lantos úr minden magyar származású embert egyformánk honfitársának tekint… Én ugyanis honfitársamnak tekintem a magyart akkor is, ha zsidó a vallása. Lantos úr másként véli. Lantos úr az amerikai képviselőház egyik képviselője, akinek munkaköréhez tartozik az európai térség emberjogi helyzetének vizsgálata, elemzése. Tom Lantos úr velem nem foglalkozik, mert neki az emberjogi kérdés vizsgálata csak az európai országokban élő zsidó kisebbségekre terjed ki.”
Belovai rehabilitációja ellen agitált a Dzserdzsinszkíj akadémiás Laborc Sándor karrierjét a Fidesz kormányzati idején elősegítő Kövér László is.
Hazánk másik NATO-kémének, Rimner Gábornak is ugyanezt a sorsot szánták a nagy „rendszerváltók”. A gazemberségben elv és módszer húzódik.
Még a kilencvenes években a Magyar Televízió egy Bencsik Mihály nevű NATO-kémmel készített filmet. Az egykori fordító és tanár szintén hat évet kapott. (Névrokana, Bencsik András szintén Belovai rehabilitációja ellen érvelt.) Csak azt nem árulták el a Szabadság tér csótányai, hogy a produkcióban egy részeg vezetővel együtt mutatják be ügyét.
20 év alatt egyetlen kormány sem rehabilitálta Belovai Istvánt, holott mindkét kormány csontig nyalt és nyal az amerikaiaknak, akik Belovainak magas katonai rangot és ezzel járó nyugdíjat adtak. Lengyelországban ezzel szemben az ottani Belovai Istvánt, Ryszard Kuklinskit, a kommunista idők NATO-kémjét nemcsak rehabilitálták, de óriási összegű kártérítést kapott, és két lengyel város is díszpolgárává nevezte ki.
A későbbi SZDSZ-esek, a kommunista időkben egyszerre ellenzéket is játszó, zömükben besúgó ávós fattyak szavakban álltak csak ki Belovai István rehabilitációja mellett, de koalíciós partnerként ők is elárulták „a NATO első magyar katonájának” ügyét.
Belovait zsigerileg gyűlölték.
Mi zsigerileg szeretjük őt és őrizzük meg örökre emlékét.
Abruzzo
Korábban írtuk: Elhunyt amerikai otthonában Belovai István, az egykor az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) dolgozó antikommunista magyar hírszerző.
Belovai Istán alezredes életének 71. évében, hosszú betegség után hunyt el - erősítette meg az MTI-nek a hírt pénteken fia, a Virginiában élő Belovai Tamás.
A londoni magyar katonai attasé hivatal egykori tisztje 1985-ben kémkedésért életfogytiglani fegyházbüntetést kapott. A Göncz Árpád nevű patkány köztársasági elnökként 1990-ben "megkegyelmezett" neki, büntetését nagy kegyesen 15(!) évi szabadságvesztésre mérsékelte, mert Belovai a milliók haláláért felelős, hazánkat évtizedekig megszálló Szovjetunió ellen tevékenykedett, és a hátralevő rész végrehajtását felfüggesztette.
A londoni magyar katonai attasé hivatal egykori tisztje 1985-ben kémkedésért életfogytiglani fegyházbüntetést kapott. A Göncz Árpád nevű patkány köztársasági elnökként 1990-ben "megkegyelmezett" neki, büntetését nagy kegyesen 15(!) évi szabadságvesztésre mérsékelte, mert Belovai a milliók haláláért felelős, hazánkat évtizedekig megszálló Szovjetunió ellen tevékenykedett, és a hátralevő rész végrehajtását felfüggesztette.
Göncz patkány annak idején amerikai újságíróknak úgy nyilatkozott, nagy politikai nyomás nehezedett rá az Amerikának kémkedő Belovai István és társai megkegyelmezése érdekében. Azt mondta, magánvéleménye szerint a kémkedés puszta ténye elítélendő, ám az a hat esztendő, amelyet büntetésként leült, a politikai fejlemények tükrében bőven elegendő. Hangsúlyozta: nem mentette fel a kémet, hanem "kegyelmet gyakorolt".
Belovai István, az egykori Magyar Néphadsereg alezredese, azután, hogy szabadulását követően az Egyesült Államokban telepedett le, többször kérte rehabilitációját. Ez azonban máig nem történt meg, mert a hazánkat továbbra is megszállva tartó cionista rezsimek elutasították a kémkedés vádjával elítélt és hosszú börtönbüntetéssel sújtott, a rendszerváltást követően szabadlábra helyezett hazafi ez irányú kérelmét.
A volt hírszerző tiszt - aki Fedőneve: Skorpió című önéletrajzi könyvében írta le saját történetét - azt állította: azzal, hogy szovjet katonai információkat szolgáltatott ki a Nyugatnak, az évekkel később bekövetkezett rendszerváltást szolgálta. A Népszabadság című lapnak adott 1990-es interjújában magát egy hazájáért aggódó, azért kockázatot vállaló, és az egész kontinenst egy atomháborútól megmentő hazafinak állította be. (Mert az is volt - tesszük hozzá mi - a szerk.)
A Stars and Stripes című amerikai katonai lapnak 2002-ben úgy nyilatkozott: nem bánta meg, amit tett, úgy érzi, helyesen cselekedett, és ha kellene, ugyanúgy járna el, mint annak idején. Megyesy Jenő denveri magyar tiszteletbeli konzul az MTI-t pénteken úgy tájékoztatta, hogy Belovai István évekig a coloradói Denverben élt.
Elmondása szerint az amerikai magyarok egy része pozitívnak ítélte, hogy "a Nyugat és a Kelet közötti harcban (Belovai) a Nyugatot szolgálta és tett valamit a vasfüggöny lebontásáért", és sok amerikai magyar emiatt értetlenül fogadta, hogy Magyarországon nem rehabilitálták.
(MTI javítva)
