1. A magyarság őslakosa Délvidéknek, éppen ezért teljes mértékben megilletik Szerbiában azok a kollektív jogok, mint bármelyik más népet. A délvidéki magyarok megmaradásáért tett erőfeszítések helyenként ugyan eredményeket mutatnak, de világos, hogy mindez nem elegendő. Délvidék elcsatolásakor ezen a vidéken mintegy félmillió magyar élt, mára viszont ez a szám a felére csökkent.

2. A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) intézménye már 11 éve működik Szerbiában. A személyi elvű, illetve kulturális autonómia egy formáját megtestesítő MNT mellett is a délvidéki magyarság összlétszáma tíz év alatt több mint 40 ezer fővel csökkent. A nemzeti tanácsokról szóló törvény elsősorban a szórvány magyar közösségekben nyújthat segítséget a megmaradáshoz.

3. Szerbia jogrendszerébe hamarosan beépül a területi autonómia fogalma. Az ún. brüsszeli megállapodás, amely a belgrádi és pristinai kormány között született meg, előirányozza az észak-koszovói szerb többségű községek közösségének kialakítását. A közösség teljes mértékben felügyelni fogja a következő területeket: gazdasági fejlődés, oktatás, egészségügy, város- és falurendezés. Továbbá külön módon szabályozzák az igazságszolgáltatást és a rendőri szervek működését.

4. Egy új, történelmi lehetőség előtt áll a délvidéki magyarság. Az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt rendezni lehetne a magyarok kérdését Szerbiában, amelyre az esetleges csatlakozás után már sokkal kevesebb vagy talán semmilyen lehetőség nem adódna.

5. A nemzetek önrendelkezési jogából kiindulva kérjük a területi autonómia kialakítását a magyarok által többségében lakott régióban, Szerbia területi egységének megbontása nélkül. Az autonómia célja megtartani a Szerbiához csatolt magyarságot, megállítani a népességfogyást és ezzel együtt teljes jogú állampolgárrá válni Szerbiában.

6. A magyar külügy jóváhagyásával még 2008-ban kidolgozott Magyar Autonóm Régió kialakítására vonatkozó programot az egykori Magyar Koalíció választási szövetség pártjai elfogadták, köztük a Vajdasági Magyar Szövetség is, amely pártnak jelenleg is képviselői vannak a szerbiai parlamentben. Sajnálatos azonban, hogy a program megvalósításáért a szóban forgó párt eddig nem tett lépéseket.

7. A brüsszeli megállapodás tükrében a szerbiai magyar közösség is megérdemli a hasonló szintű autonómiát, mint amilyet a szerb nemzeti közösség számára kívánnak biztosítani Koszovón. A szerb kormány figyelmét felhívjuk a kettős mérce alkalmazásának beszüntetésére és a nyílt párbeszéd folytatására ebben a kérdésben.

8. Kérjük a mindenkori magyar kormány határozott támogatását – akár azzal is, hogy adott esetben vétót emel Szerbia EU-csatlakozása kapcsán -- a szerbiai magyarok önrendelkezésének szavatolása, a területi autonómiájának kialakítása vonatkozásában. Ugyanakkor kérjük, kísérje figyelemmel a nemzeti tanácsokról szóló törvény alkotmányos felülvizsgálatának a folyamatát is, mert félő, hogy az amúgy is hiányos jogkörű nemzeti tanácsok felhatalmazásait a leépítés veszélye fenyegeti.

9. Alulírott pártok szerint a magyar kormány és a délvidéki magyar pártok és szervezetek bevonásával meg kell kezdeni a létező Magyar Autonóm Régió tervezetének részletesebb kidolgozását, továbbá meghallgatást kell kezdeményezni a szerb állam vezetőinél. Ezzel párhuzamosan, szükséges van a lakosság felvilágosítását és az autonómia fogalmának népszerűsítését szolgáló megmozdulások és aktivitások lebonyolítása is.

Magyar Remény Mozgalom – László Bálint, elnök
Magyar Polgári Szövetség – Rácz Szabó László, elnök
Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége – Csonka Áron, elnök
Magyar Egység Párt – Szmieskó Zoltán, elnök

Kelt: 2013. augusztus 30.