Talán megszállta őket a szentlélek? Rájöttek volna maguktól, hogy a szeretet határtalan, és elhagyták volna hazánkat? Mi lesz velünk nélkülük? Szerencsére nem kellett sokáig aggódnom, mert érkezett egy szépreményű üzenet „szepremenyu”-től. Jól választott nevet a kiválasztott, még a filmemhez is illik. Isten küldte őt ezzel az üzenettel: „tarsadalmi celu hazugsag alaocsnyabbrendu baratainktol”.

Mi történik egy magyarlakta magyar óvodában, ha elkezdenek csúfolni valakit? A szenvedő poronty odatotyog néhány barátjához, sebtében alakít egy alkalmi kórust, az felsorakozik a csúfolódó elé, és már kántálják is: – Aki mondja mááásra, az mondja magááára! Ami nekünk született képességünk, vagy már az óvodában megtanuljuk, azt a „felsőbbrendűek” a középiskolában vagy az egyetemen próbálják elsajátítani. Úgy tűnik, ez a szépreményű egyed nem járt ilyen helyre vagy hiányzott az órákról. A negyedikes gimnáziumi anyagban szerepel (legalább is a 70-es években szerepelt) a freudi pszichológia ismerete alapszinten. Már ezzel a tudással is megfejthető egy ilyen mondatnak az igazi jelentése. „Felsőbbrendű” páciensünk – a tudatalattijában lakozó elnyomott, tudatos énjében eltitkolt – kisebbségi érzéseit igyekszik kompenzálni. A leleplezőt nevezi alacsonyabb rendűnek, aki valójában ő maga. Idézett mondata így fordítható le: társadalmi célú igazság a magasabb rendű magyaroktól, akik minden gyűlölködésünk ellenére még mindig bosszantóan szelídek.

A „felsőbbrendűek” frusztráltsága genetikus, mert hiányzik belőlük az embert teljessé tevő entitás – a szellem. Jézus ezért nevezte őket sátánfajzatoknak. A szellemtest hiányában a többi láthatatlan test, az étertest, a lélektest, sőt, a fizikai test is torzul. Az ennek következtében kialakult sajátos jellemet, gondolom, mindenki ismeri.

A Szellemtől (mindenkinek saját hite szerinti teremtőjétől) ered az emberi lét legmagasabb szintű működése, a szeretet gyakorlása egy egyetemes, égi törvények szerinti életben. Amíg nekünk természetes éltető energiánk a szeretet, addig ez számukra a gyűlölet. A legnagyobb ellenség Jézus személye és Jézus népe. Vallásunkat több mint kétezer éve igyekeznek kisajátítani, Jézus tanításait elferdíteni.

„Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel” Ez ma is nagyon fontos tanítás, de helyesen így hangzik: Ha megdobnak kővel, dobd vissza! Kenyérrel. Ha torkunkon van a kés, és a vég elkerülhetetlen, imádkozhatunk a gyilkos lelki üdvéért. Ez helyes, de azt nem tehetjük meg, hogy azt mondjuk neki: Isten áldjon meg, légy szíves, ölj már meg! Az önvédelem nem jogunk, hanem Isten általi parancs! Kenyérrel – azaz gyűlölet nélkül.

Egy nemzetnek, hasonlóan az emberhez, a fizikai testén kívül a három láthatatlan teste is működik. A láthatatlan étertestünk minden eseményt megőriz. Kitörölhetetlenül őrizzük őstudásunk legapróbb részletét is. Belénk van égetve a múlt dicsősége. Bennünk él a szabadság szárnyaló boldogságának minden világot megrázó nagy, és szívet melengető kicsiny pillanata is. Minden csepp kiontott magyar vér „nyilvántartásba” került – nem bosszúra, csupán az igazságtétel pillanatára várva. Mikor jön el? Nem tudhatjuk. Amikor türelmetlenek vagyunk, amikor lebirkázzuk a tehetetlen magyarokat, jusson eszünkbe, hogy talán egyetlen nemzet sem szenvedett annyit, mint mi. Talán még túlságosan fáj a letépett köröm helye. Nem tudunk aludni, mert éjjel még kísért a fekete autó, ha mégis elalszunk, álmunkban csontig hatol a nyirkos hideg és cellatársunk utolsó, halk imájára riadunk föl. Nemzettestünk a kozmikus időben él, ahol egy földi nap csupán egy másodperc. Ki kell pihennünk magunkat. Lehet, hogy egy földi éjszaka is elég lesz, és holnap arra ébredünk, hogy eljött az idő!

Erősítsük testünket, hitünket, ápoljuk lelkünket, csiszoljuk elménket! Ne ragadjunk bele a sárba, és ne meneküljünk az illúziók világába! Végezzük a dolgunkat, természetesen és nyugodtan! Gondoljuk meg, az ördög is csak a dolgát teszi. Ő is csak szeretné jól érezni magát, csupán ezért akarja pokollá tenni az egész világot, ha már ide tévedt. Elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb ismét összeakasszuk vele a bajszunkat, hiszen ő már régóta erre készül. Vért akar inni, mert gyengül. Nem a tervei szerint mennek a dolgok. Láthatóan ideges.