— Még március 26-án hajnalban az Árok utcában haladtam, akkor vettem észre, hogy hiányzik a tető az egyik aknáról — mondta el a szolnoki Hanuszka János. — Az egyik szomszédom hívta fel a rendőrséget a telefonomról még a délelőtti órákban, hogy bejelentse az eltünést. A rendőrségi ügyeletes megígérte, hogy szól a vízügyeseknek, de azóta sem történt előrelépés az ügyben. Ez azért is érdekes, mert elég veszélyes helyen tátong a lyuk, alig egy méterre a keskeny aszfaltút mellett, sűrű bozóttal körülnőve. Sötétben bárki beleeshet a három méter mély aknába. Egy kisgyerek, biztos nem úszná meg csonttörés nélkül az esést. Nagy a forgalom erre, hiszen az Újvárosi Iskola ide alig 200 méterre van. Hogyan tudták ezt az 50 kilós kazánlemezt észrevételnül elvinni? Ehhez egy ember is elegendő volt, csupán egy bicikli pedáljára ráeresztve el kell tolni azt, majd a környéken található egyik szinesfém átvevőben értekíseteni.
Szinte nem múlik el úgy nap, hogy a rendőrségi jelentésekben itt-ott meg ne jelenjen fémtolvajlásokról szóló hír. Katona Mihály alezredes, a Szolnok Városi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának megbízott vezetője korábban lapunkban beszámolt arról, hogy ellenőrizhetővé kellene tenni a telepek működését, s számlákkal igazolttá a felvásárolt fémek eredetét. Mindezt egy jól kidolgozott rendelet szabályozhatná.
— Nagy gondot okoz a rendőrségnek, hogy a hatóságnak és a fémfelvásárlóknak más és más az érdekük. Míg előbbi a bűncselekmények felderítésén dolgozik, addig az utóbbi a hozzájuk beszállított fémhulladékkal kereskedik. Nem általánosítok, de akadnak olyan kereskedők, akik tisztában vannak azzal, hogy a felvásárolt fémek nem tiszta úton kerültek hozzájuk, s ezért azokat mihamarabb el is akarják tüntetni. Képesek templomi harangokat, bronzszobrokat, különböző hasznos fémöntvényeket mihamarabb feldarabolni és egy másik telephelyre elszállíttatni, csakhogy nyoma se maradjon a nyilvánvalóan lopott tárgyaknak.
Mire a lopást követően körbejárjuk a felvásárlókat, addigra semmilyen kiinduló pontunk sincs. Ráadásul nekünk még arra sincs jogosítványunk, hogy a számlaadást ellenőrizzük — világított rá a probléma okaira a bűnügyi osztályvezető.
Ha a rendőrök megállítanak az úton bárkit, aki talicskáján fémet szállít, aligha vonhatják felelősségre, mert legtöbb esetben a szállítmány eredetéről úgy nyilatkoznak, hogy azokat az út mentén találták. Az elkövetők számára minden értékes, ami különböző tragédiákhoz is vezethet. Mint például a vasúti jelzőrendszerek alkatrészeit, csatornafedeleket, a zsilipek fémrészeit, közlekedési jelzőtáblákat.
— Míg korábban „csak” a jelzőtáblákat és vasúti jelzőberendezéseket rongálták meg, tulajdonítottak el, addig az utóbbi időszakban síneket, sínleszorító csavarokat is rendszeresen megpróbálnak elvinni — mondták el a Magyar Államvasutak Zrt. Kommunikációs Igazgatóságán. — Mi mindent megteszünk ennek megakadályozásáért, de szinte képtelenség folyamatos őrszolgálatot biztosítani a mintegy 7200 kilométernyi pálya minden méterén — tájékoztatta lapunkat Kavalecz Imre kommunikációs igazgató. A vasúttársaság rendvédelmi szervekkel együttműködve próbál a rongálások és lopások ellen fellépni — ami évente több százmillió forint ráfordítást jelent. A kábellopások szintén gyakoriak, tavaly 142, idén eddig 62 esetben tulajdonítottak el biztosítóberendezési kábeleket és távközlési légvezetékeket.