“A zalakomári, ill. halálos kimenetelű lyukóvölgyi (Földessy Mária) orvoslincseléssel kapcsolatban írok. Nálunk megcsinálták azt a cigók, hogy kihívták a gyerekorvost és amíg ő kiment betörtek a házába..aztán cigányasszony később elment a doktornő fülbevalójával a fülében a rendelésre..eredmény: nincs a falunak gyerekorvosa.”
“Tisztelt Kuruc.info Szerkesztőség!
A csatolt fájlként küldött dokumentumban egy, a 2 Zsiráf nevű diákmagazin 2008. februári számában közölt cikkből írtam ki egy fejezetet. Érdekes elméletet említ a szerzőnő a cigányok rossz iskolai eredményeinek okáról.
Egyébként a 60 ezer szavazattal kapcsolatban felmerült bennem egy kérdés. Én a Csákvári Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagja vagyok, és ha törvény születik a cigány kezdeményezés eredményeképpen, akkor mi is dobhatjuk ki az egyenruháinkat? Mi nem gyűjthetnénk aláírást a cigányok pozitív megkülönböztetése ellen, vagy valami hasonló ügyben? (Kuruc.info: igen, ez az egyik legnagyobb ostobaság az indítványban. Erre mi (ill. más olvasók) is felhívtuk a figyelmet tegnapi szakkommentárunkban.)
Tisztelettel: K. Á.”
(Kuruc.info: megkérnénk mindenkit, hogy ha teljes névvel aláírja a levelét, akkor jelezze, azt lehozhatjuk-e; ha nem jelzi külön, akkor maximum a monogrammot hozzuk le, mint ez esetben is.)
A cikk:
“Nehézségek az iskolában
Sokan nem is gondolnátok, milyen komoly nehézségekkel kell szembenézniük a roma diákoknak. A rossz iskolai teljesítmény a hátrányos családi körülmények mellett alapvetően a nyelvi nehézségekből adódik. Azáltal, hogy otthon más nyelvet tanulnak meg, mint amivel később a tanulás során találkoznak, hatalmas hátránnyal indulnak. Így sokan arra kényszerülnek, amikor bekerülnek az iskolába, hogy saját anyanyelvüket elnyomva egy másik nyelven sajátítsák el a tudásukat, mely rengeteg problémát okoz a roma gyerekeknek. Persze jobb eredményeket érhetnének el ők is, ha megfelelő oktatásban részesülhetnének, és nem kellene nap mint nap előítélettel szembenézniük.
A roma fiataloknál teljesen más a két nyelv, a magyar és a cigány funkciója. Az egyik – régebbi – az, amely a családhoz, a háztartáshoz és az elkülönüléshez köti őket. Ezzel szemben a másik, a magyar az, amely a beilleszkedést, a tanulást, a munkát jelenti számukra. A roma gyerekek nem aszerint választanak nyelvet, hogy melyiket tudják magasabb szinten. Hiába nevelkednek cigány nyelvi környezetben, egy idő után ezt háttérbe kell szorítaniuk, hiszen a tanulás megköveteli tőlük a magyart.
Dornics Szilvia”
Kuruc.info: a szokásos cigányfajvédői nyafi. Szegínyek azért nem képesek / tudnak tanulni, mert más a nyelvük. Igenám, de amikor azt mondjuk nekik, hogy tessék, csinálunk nektek cigány tannyelvű iskolát, akkor meg az a baj, hogy úgymond szegregálunk. Egyszóval: átlátszó duma. De nem is vártam többet a 2 zsiráftól, amelynek főszerkesztője egyébként közismert, “aláírogató” balzsidó. Aki annak idején nézte a Lovas-féle Sajtóklub pénteken-t, az többször is találkozott elődjének nevével. Tipikus, hogy egy gyerekeknek, fiataloknak szánt, így az azokat erősen befolyásoló lapban ilyen cigánysajnáltató szemetet hoznak le. Nem kétséges, miért. Sebaj, hamarosan véget ér a Tanácsköztársaság, és akkor lesz egy jó kis 180 fokos fordulat.
“Tisztelt Szerkesztőség!!
Olvasgatom cikkeiket, a győri történet különösen tetszett. Engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket egy 1986-ban íródott könyvre.
Szerzője: Moldova György, címe Bűn az élet. Nem kell rögtön pfujolni… Tanulságos olvasmány a mai cigányfajvédők részére. Csak egyetlen rövidke idézetből nyilvánvalóvá válik, hogy a probléma nem a demokráciában és a magyar társadalom rasszizmusában keresendő.
Ismétlem a könyv 1986-ban íródott, vérkommunista szerző keze által, ennek ellenére, mármint a finomított adatok(már akkor is) ellenére, ha akarja az ember láthatja a probléma 22 éve éppen akkora volt mint manapság.
Akkor az idézet:
(csak az ellenőrizhetőség miatt adatolom ennyire pontosan)
Moldova György: Bűn az élet
1988 Magvető
VII: fejezet: Egy „nehéz" megye: Borsod 513. oldaltól
525. oldal
„…1985 harmadik negyedévében nyolcszázhetvenhárom (873) cigány(!) származású ember követett el bűncselekményt, ezzel a megye összbűnözéséből tizennyolc-húsz (18-20) százalékban részesednek. Ennek következményeként a megyében tovább erősödött és a Hazafias Népfront-értekezleten kicsúcsosodott a cigányellenesség, a hangnem néhol már a fajgyűlölet határát súrolta. Radikális, törvénysértő intézkedéseket sürgettek a cigányság ellen."
A könyvben leírtakat betű szerint idéztem!
Kerecsen”
A csatolt fájlként küldött dokumentumban egy, a 2 Zsiráf nevű diákmagazin 2008. februári számában közölt cikkből írtam ki egy fejezetet. Érdekes elméletet említ a szerzőnő a cigányok rossz iskolai eredményeinek okáról.
Egyébként a 60 ezer szavazattal kapcsolatban felmerült bennem egy kérdés. Én a Csákvári Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagja vagyok, és ha törvény születik a cigány kezdeményezés eredményeképpen, akkor mi is dobhatjuk ki az egyenruháinkat? Mi nem gyűjthetnénk aláírást a cigányok pozitív megkülönböztetése ellen, vagy valami hasonló ügyben? (Kuruc.info: igen, ez az egyik legnagyobb ostobaság az indítványban. Erre mi (ill. más olvasók) is felhívtuk a figyelmet tegnapi szakkommentárunkban.)
Tisztelettel: K. Á.”
(Kuruc.info: megkérnénk mindenkit, hogy ha teljes névvel aláírja a levelét, akkor jelezze, azt lehozhatjuk-e; ha nem jelzi külön, akkor maximum a monogrammot hozzuk le, mint ez esetben is.)
A cikk:
“Nehézségek az iskolában
Sokan nem is gondolnátok, milyen komoly nehézségekkel kell szembenézniük a roma diákoknak. A rossz iskolai teljesítmény a hátrányos családi körülmények mellett alapvetően a nyelvi nehézségekből adódik. Azáltal, hogy otthon más nyelvet tanulnak meg, mint amivel később a tanulás során találkoznak, hatalmas hátránnyal indulnak. Így sokan arra kényszerülnek, amikor bekerülnek az iskolába, hogy saját anyanyelvüket elnyomva egy másik nyelven sajátítsák el a tudásukat, mely rengeteg problémát okoz a roma gyerekeknek. Persze jobb eredményeket érhetnének el ők is, ha megfelelő oktatásban részesülhetnének, és nem kellene nap mint nap előítélettel szembenézniük.
A roma fiataloknál teljesen más a két nyelv, a magyar és a cigány funkciója. Az egyik – régebbi – az, amely a családhoz, a háztartáshoz és az elkülönüléshez köti őket. Ezzel szemben a másik, a magyar az, amely a beilleszkedést, a tanulást, a munkát jelenti számukra. A roma gyerekek nem aszerint választanak nyelvet, hogy melyiket tudják magasabb szinten. Hiába nevelkednek cigány nyelvi környezetben, egy idő után ezt háttérbe kell szorítaniuk, hiszen a tanulás megköveteli tőlük a magyart.
Dornics Szilvia”
Kuruc.info: a szokásos cigányfajvédői nyafi. Szegínyek azért nem képesek / tudnak tanulni, mert más a nyelvük. Igenám, de amikor azt mondjuk nekik, hogy tessék, csinálunk nektek cigány tannyelvű iskolát, akkor meg az a baj, hogy úgymond szegregálunk. Egyszóval: átlátszó duma. De nem is vártam többet a 2 zsiráftól, amelynek főszerkesztője egyébként közismert, “aláírogató” balzsidó. Aki annak idején nézte a Lovas-féle Sajtóklub pénteken-t, az többször is találkozott elődjének nevével. Tipikus, hogy egy gyerekeknek, fiataloknak szánt, így az azokat erősen befolyásoló lapban ilyen cigánysajnáltató szemetet hoznak le. Nem kétséges, miért. Sebaj, hamarosan véget ér a Tanácsköztársaság, és akkor lesz egy jó kis 180 fokos fordulat.
“Tisztelt Szerkesztőség!!
Olvasgatom cikkeiket, a győri történet különösen tetszett. Engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket egy 1986-ban íródott könyvre.
Szerzője: Moldova György, címe Bűn az élet. Nem kell rögtön pfujolni… Tanulságos olvasmány a mai cigányfajvédők részére. Csak egyetlen rövidke idézetből nyilvánvalóvá válik, hogy a probléma nem a demokráciában és a magyar társadalom rasszizmusában keresendő.
Ismétlem a könyv 1986-ban íródott, vérkommunista szerző keze által, ennek ellenére, mármint a finomított adatok(már akkor is) ellenére, ha akarja az ember láthatja a probléma 22 éve éppen akkora volt mint manapság.
Akkor az idézet:
(csak az ellenőrizhetőség miatt adatolom ennyire pontosan)
Moldova György: Bűn az élet
1988 Magvető
VII: fejezet: Egy „nehéz" megye: Borsod 513. oldaltól
525. oldal
„…1985 harmadik negyedévében nyolcszázhetvenhárom (873) cigány(!) származású ember követett el bűncselekményt, ezzel a megye összbűnözéséből tizennyolc-húsz (18-20) százalékban részesednek. Ennek következményeként a megyében tovább erősödött és a Hazafias Népfront-értekezleten kicsúcsosodott a cigányellenesség, a hangnem néhol már a fajgyűlölet határát súrolta. Radikális, törvénysértő intézkedéseket sürgettek a cigányság ellen."
A könyvben leírtakat betű szerint idéztem!
Kerecsen”
“Tisztelt Kurucok!
Reagálni szeretnék ERRE a cikkre.
Nem olyan egyszerű a dolog, mint azt olvasótársam írja. Felvenni a telefont, és hívni a rendőrséget? Aha, persze. Értelme nulla.
Egy: a rendőr nem valószínű, hogy intézkedik. Kettő: rosszabb esetben a tenni vágyó magyar embert fogja bevágni a meseautóba, hogy csak úgy zuhog! Mert fejétől bűzlik a hal, kérem szépen. Volt rá példa, hogy az intézkedő rendőrjárőr nem a garantáltan feddhetetlen előéletű, vagyonőrigazolvánnyal rendelkező áruházi őrnek akart hinni, hanem az általa is jól ismert, sokszoros visszaeső garázda, tolvaj cigánynak! A boltvezetőnek kellett közbeavatkoznia, hogy ne az őrt vigye be!
A gázpisztolyról is egy-két szót: ugyan a törvény rendelkezik róla, hogy milyen esetekben jogos a használata, de mivel a héber rend éber őrei alapból garázdaságként kezelik a használatát, (még akkor is, ha van rá érvényes viselési engedélye!!! lásd Loydi esete a Nyugati-téri aluljáróban!), csak akkor ésszerű használni, ha vagy nincs tanú, vagy tényleg végszükség van. A gázspray, bár alacsonyabb a hatásfoka, mégis jobnak tűnik, mert zajtalan. De ha már gázpisztoly, akkor ki kell tárazni a retekre, aztán futás. Nem a retek, hanem a rendőr elől.
Ja, a bilincset akkor használhatja, ha a megbilincselendő személy ön-, és közveszélyes. De ilyenkor elkél néhány mentőtanú, aki alátámasztja.
Amúgy meg, ha a rendőr bilincset talál nála, automatikusan megy az őrsre a koma.
A kelléktárból egyedül az önvédelmi elemlámpáért nem szól a rendőr, bár előfordulhat, hogy beleköt abba is.
Na szóval, ezt a rendőrséget kéne hívnunk, ha bármi baj van? Ugyan minek?
u.i.: innentől egy kis magyarázat jön: azért írtam az első bekezdésben garantáltan feddhetetlen előéletet, mert az igazolványos vagyonőr valóban az. Ugyanis mikor valaki elkezdi a vagyonőr tanfolyamot, már akkor aláír egy nyilatkozatot, hogy nem folytatnak/folytattak ellene büntetőeljárást illetve nem kapott jogerős büntetést vagyon elleni bűncselekmény, élet elleni bűncselekmény, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés, terrorcselekmény, háborús bűncselekmény, emberiesség elleni bűncselekmény miatt. Utána mehet csak tanfolyamra. Ha hamisan írta alá a nyilatkozatot, akkor feljelentik miatta. Sikeres vizsga után a rendőrhatóság állítja ki a vagyonőrigazolványt, de előtte lenyomozzák a delikvenst a saját nyilvántartásukban, az APEH-nél, a Vám és Pénzügyőrségnél, és azt is megnézik, adtak-e ki ellene nemzetközi elfogatóparancsot. Ha minden negatív, akkor, és csak akkor kaphat igazolványt.
Köszönöm a figyelmet.
Szebb jövőt!
neduddgi”
