Tisztelt Kurucok!
Horák Nóri ügyben szeretnék felvetni valami, ugyanis napok óta tűnődöm az alábbiakon:
Elöljáróban csak annyit írnék hogy mobiltelefonokkal foglalkozom és van némi rálátásom ezekre a kütyükre.
A kérdésem:
A tisztelt és hozzáértő rendőrség miért nem próbálta meg "bemérni" az eltűnt telefont? (Horák Nóri telefonját.) Ez ugyanis nyilvánvalóan alapvető feladat egy ilyen horderejű ügy felderítésekor, gondolom én laikus.
Szinte mindenki tudja hogy a telefonok sugároznak, jeleket bocsátanak ki. Azt már kevesebben tudják, hogy ez a sugárzás kikapcsolt állapotban is mérhető. Sőt, ez egészen addig mérhető, amíg az akkut el nem távolítják (vagy teljesen le nem merül). (Kuruc.info: ezzel a megállapítással azért legalábbis vitáznánk, lásd a cikk alján a 12.03-kor kelt frissítést.)
Ezen a nyomon elindulva-véleményem szerint-simán megtalálható lett volna a telefon.
Megtaláláskor ha jól tudom egyben volt a telefon, azaz az akkumulátor is a helyén volt. Ez azt feltételezi, hogy a bűncselekmény elkövetése után közvetlenül, simán bemérhető lett volna a nevezett telefon.
Kérem az Önök tényfeltáró oknyomozását, esetleg további szakértő megkeresését, megnyilatkoztatását. Annál is inkább, mert ez a "vonal"egyáltalán nincs megnyugtatóan tisztázva ebben a nagy horderejű felháborító bűncselekményben.
Köszönettel várom a visszajelzésüket, vagy a webes további okfejtést ezen a nyomvonalon.
Üdvözlettel!
Szebb jövőt!
Egy állampolgár
Kuruc.info: tekintve, hogy a nagyközség területe 93,50 km2 (Budapesté ennek kb. az ötszöröse, 525,16 km2), ami viszonylag nagy (összehasonlításképp: pl. Tiszabő területe 35,04 km2) nagyon is valószínű, hogy több rádiócella van a település területén. Egy cella, az alap 900 MHz-en, általában 2-5 km-nyi átmérőjű területet fed le (erősebben lakott helyeken pár száz vagy, nagyváros esetén, pár tíz métert; nagyon ritkán vagy egyáltalán nem lakottakan pedig akár 20 km-t is), azaz területben számolva max. 5-20 km2-et. 3G-n, azaz 2100 MHz-en, ezek a számok még alacsonyabbak, így a “háromszögelhetőségre” még nagyobb az esély, de Nóri telefonja, a képek alapján (egy régi, fekete-fehér Nokia), nem volt 3G-s.
Az átlapolódásokat (a cellák közötti zavartalan átmenet biztosítása érdekében) valószínűleg Kklacházán is biztosítják, ahogy mindenhol máshol, azaz legalábbis a sűrűbben lakott területeken minimum két cella látható egy időben. Mivel az (állítólagos vagy egyik) gyilkos viszonylag a központban élt, ezért könnyen elképzelhető, hogy a háromszögeléshez szükséges feltétel, azaz minimum három cella térereje a lakásában jelen volt (különös tekintettel arra, hogy a ház téglaház – és nem pl. az ebből a szempontból sokkal problémásabb vasbeton -, amin a 900 MHz-es rádióforgalmazás gyakorlatilag akadálytalanul átjut). Ennélfogva helyes az Olvasó felvetése: ezzel pontosan betájolhatták volna a telefont.
Ha háromszögelésre nem nyílt lehetőség, akkor legalább az aktuális cellát megkaphatták volna, amivel egyértelműen kizárhattak volna bármilyen másik települést (még a közeli Ráckevét is, mivel az már másik cellába tartozik), ami pár száz...két-három ezer méteren belül behatárolta volna a telefont. (Most, a település lakosságszámát [9000+] tekintve, feltettük, hogy a két szélsőség [50m és 20km] között kb. félúton, azaz 2-3 km lehet az egyes bázisállomások átfogása). Mivel a rendőrök többször is azt nyilatkozták, hogy más településeken is keresgéltek, ezért egyértelműen kijelenthető, hogy a cellainformációkat nem kérték le. Ezt arra sem lehet fogni, hogy túl későn (az akkumulátor teljes lemerülése, ami, fekete-fehér Nokiák – amennyiben az nem volt már szinte teljesen “halott” – esetén jópár nap) tették volna ezt, hiszen ezeket az adatokat a távközlési szolgáltatók visszakereshetően (!) eltárolják, épp az ilyen és hasonló hatósági megkeresések kiszolgálása érdekében. Ez egyértelműen mulasztást jelent, amin, sajnos, még csak tovább ront az, hogy államtitoknak minősítették az egész nyomozást (vajon miért?).
Horák Nóri ügyben szeretnék felvetni valami, ugyanis napok óta tűnődöm az alábbiakon:
Elöljáróban csak annyit írnék hogy mobiltelefonokkal foglalkozom és van némi rálátásom ezekre a kütyükre.
A kérdésem:
A tisztelt és hozzáértő rendőrség miért nem próbálta meg "bemérni" az eltűnt telefont? (Horák Nóri telefonját.) Ez ugyanis nyilvánvalóan alapvető feladat egy ilyen horderejű ügy felderítésekor, gondolom én laikus.
Szinte mindenki tudja hogy a telefonok sugároznak, jeleket bocsátanak ki. Azt már kevesebben tudják, hogy ez a sugárzás kikapcsolt állapotban is mérhető. Sőt, ez egészen addig mérhető, amíg az akkut el nem távolítják (vagy teljesen le nem merül). (Kuruc.info: ezzel a megállapítással azért legalábbis vitáznánk, lásd a cikk alján a 12.03-kor kelt frissítést.)
Ezen a nyomon elindulva-véleményem szerint-simán megtalálható lett volna a telefon.
Megtaláláskor ha jól tudom egyben volt a telefon, azaz az akkumulátor is a helyén volt. Ez azt feltételezi, hogy a bűncselekmény elkövetése után közvetlenül, simán bemérhető lett volna a nevezett telefon.
Kérem az Önök tényfeltáró oknyomozását, esetleg további szakértő megkeresését, megnyilatkoztatását. Annál is inkább, mert ez a "vonal"egyáltalán nincs megnyugtatóan tisztázva ebben a nagy horderejű felháborító bűncselekményben.
Köszönettel várom a visszajelzésüket, vagy a webes további okfejtést ezen a nyomvonalon.
Üdvözlettel!
Szebb jövőt!
Egy állampolgár
Kuruc.info: tekintve, hogy a nagyközség területe 93,50 km2 (Budapesté ennek kb. az ötszöröse, 525,16 km2), ami viszonylag nagy (összehasonlításképp: pl. Tiszabő területe 35,04 km2) nagyon is valószínű, hogy több rádiócella van a település területén. Egy cella, az alap 900 MHz-en, általában 2-5 km-nyi átmérőjű területet fed le (erősebben lakott helyeken pár száz vagy, nagyváros esetén, pár tíz métert; nagyon ritkán vagy egyáltalán nem lakottakan pedig akár 20 km-t is), azaz területben számolva max. 5-20 km2-et. 3G-n, azaz 2100 MHz-en, ezek a számok még alacsonyabbak, így a “háromszögelhetőségre” még nagyobb az esély, de Nóri telefonja, a képek alapján (egy régi, fekete-fehér Nokia), nem volt 3G-s.
Az átlapolódásokat (a cellák közötti zavartalan átmenet biztosítása érdekében) valószínűleg Kklacházán is biztosítják, ahogy mindenhol máshol, azaz legalábbis a sűrűbben lakott területeken minimum két cella látható egy időben. Mivel az (állítólagos vagy egyik) gyilkos viszonylag a központban élt, ezért könnyen elképzelhető, hogy a háromszögeléshez szükséges feltétel, azaz minimum három cella térereje a lakásában jelen volt (különös tekintettel arra, hogy a ház téglaház – és nem pl. az ebből a szempontból sokkal problémásabb vasbeton -, amin a 900 MHz-es rádióforgalmazás gyakorlatilag akadálytalanul átjut). Ennélfogva helyes az Olvasó felvetése: ezzel pontosan betájolhatták volna a telefont.
Ha háromszögelésre nem nyílt lehetőség, akkor legalább az aktuális cellát megkaphatták volna, amivel egyértelműen kizárhattak volna bármilyen másik települést (még a közeli Ráckevét is, mivel az már másik cellába tartozik), ami pár száz...két-három ezer méteren belül behatárolta volna a telefont. (Most, a település lakosságszámát [9000+] tekintve, feltettük, hogy a két szélsőség [50m és 20km] között kb. félúton, azaz 2-3 km lehet az egyes bázisállomások átfogása). Mivel a rendőrök többször is azt nyilatkozták, hogy más településeken is keresgéltek, ezért egyértelműen kijelenthető, hogy a cellainformációkat nem kérték le. Ezt arra sem lehet fogni, hogy túl későn (az akkumulátor teljes lemerülése, ami, fekete-fehér Nokiák – amennyiben az nem volt már szinte teljesen “halott” – esetén jópár nap) tették volna ezt, hiszen ezeket az adatokat a távközlési szolgáltatók visszakereshetően (!) eltárolják, épp az ilyen és hasonló hatósági megkeresések kiszolgálása érdekében. Ez egyértelműen mulasztást jelent, amin, sajnos, még csak tovább ront az, hogy államtitoknak minősítették az egész nyomozást (vajon miért?).
A témával kapcsolatban ajánljuk még EZT, EZT és EZT.
Összefoglalva: ha háromszögelésre (a szomszédos bázisállomások elégtelen térereje miatt) nem is nyílt volna lehetőség (még egyszer: ezt nem tudjuk), azért a saját bázisállomást egyértelműen kideríthették volna a rendőrök, és ezzel teljesen kizárhatták volna azt, hogy a telefon más településeken van.
Összefoglalva: ha háromszögelésre (a szomszédos bázisállomások elégtelen térereje miatt) nem is nyílt volna lehetőség (még egyszer: ezt nem tudjuk), azért a saját bázisállomást egyértelműen kideríthették volna a rendőrök, és ezzel teljesen kizárhatták volna azt, hogy a telefon más településeken van.
Ha a rendőrségnek, ill. Drazsénak egy csepp esze volna, akkor kiállna a nyilvánosság elé, és normális, megnyugtató, részletes magyarázatot adna mindazon kérdésekre, amelyeket a jobboldali sajtó (Magyar Hírlap, Vastagbőr, Magyar Nemzet, mi stb.) az utóbbi pár napban feltett – köztük erre. És, természetesen, az egészen nevetséges államtitkot is feloldanák. Hogy ezt miért nem teszik? Lehet találgatni.
Frissítés (jún. 30. 12.03): Arról itt nem akarunk értekezni, hogy minden telefonra igaz-e az, hogy (látszólag) kikapcsolt állapotban is kapcsolatban marad-e a mobil hálózattal. Először is: többféle kikapcsolás létezik. Sokan például már azt is “kikapcsolt” állapotnak vélik, ha a képernyőn semmi se látszik (ez az alaphelyzet a színes képernyővel felszerelt, okostelefon operációs rendszerrel rendelkező, viszonylag nagyképernyős gépeken – iPhone, Windows Mobile, Blackberry stb.; kivéve a Nokia gépeit, amelyek ilyenkor egy órát raknak ki). Ekkor ezek a gépek kivétel nélkül a hálózaton vannak és háromszögelhetők. Az “igazi” kikapcsolás más: általában hosszú bekapcsológomb-nyomás, a kikapcsolást kézzel – menüből, iPhone-on csúszkával stb. – megerősítve. Blackberry-n ráadásul két gombbal is kikapcsohatjuk a telefont: a hosszan nyomott némítógomb csak a billentyűzárat kapcsolja be, és a képernyőt le, míg a teljes (a hálózatról ténylegesen lejelentkezős) kikapcsolást csak bekapcsológombbal (ill. külön menüvel) kezdeményezhetünk. Ezen az operációs rendszeren sokan össze is tévesztik a két módot.
Abban teljesen biztosak vagyunk, hogy a komolyabb, “okostelefon” operációs rendszerekkel rendelkező telefonok (legalábbis ezek nagy többsége) nem tartják a kapcsolatot a hálózattal akkor, ha ki vannak kapcsolva. Arról nem rendelkezünk információval, hogy Nóri telefonja (ami egy “buta”, még csak véletlenül sem Symbian operációs rendszerre épülő gép) hogyan viselkedik kikapcsolt állapotban. A témában sok az ellentmondás és a téves (“injekciós”) “információ” (pl. az, hogy kivétel nélkül minden telefon “lehallgató” mikrofonként használható, még akkor is, ha látszólag teljesen ki van kapcsolva – nos, ez hülyeség és egyáltalán nem igaz), így ebben nem akarunk megnyilvánulni, mivel nincs meg hozzá a felkészültségünk, és a Wikin, ill. az interneten sem találtunk kapcsolódó információkat (pl. típusra lebontva az egyes telefonok [látszólag] kikapcsolt állapotban történő viselkedéséről).
Érdemes azért elgondolkodni azon, hogy mi történhetett a gyilkosság során: pontosabban, a telefont mikor kapcsolták ki (ha egyáltalán kikapcsolták, és az nem lemerült). Kiindulva abból, hogy emberünk nem tűnik “technika-buzinak” (a lakása, a videó alapján, nem volt tele “kütyüvel”), ráadásul az elmeállapota sem éppen fényes, valamint abból, hogy a gyilkosság állítólagos helyszíne és a lakás között alig 200 méter a távolság, valószínűsíthető, hogy emberünk nem kapcsolta ki azonnal, a tetthelyen a telefont, hanem csak otthon, amikor már viszonylag nyugodt körülmények között volt, így el tudott vele “molyolni”. Ha egyáltalán értett is hozzá (tudta, hogyan kell ezt csinálni – lásd “kütyüimádat”), akkor sem biztos, hogy egyáltalán gondolt arra, hogy ezt meg kell tennie, lévén “zakkant” az illető. Mindennek természetesen csak akkor van jelentősége, ha a telefon “lejelentkezik” a hálózatról, ha kikapcsolják (ha nem, akkor teljesen mindegy, hogy emberünk megpróbálta-e kikapcsolni, és ha igen, mikor) – és, még egyszer, a pontos betájoláshoz (a háromszögeléshez) szükséges három adótorony mindegyikét “látja”. Ha csak kettőt vagy egyet, akkor sokkal durvább becslés adható csak.
Nem indulhatunk ki abból sem, hogy a telefon akkuja lemerült. Hét hónap nagy idő egy akkumulátornál; NiMH akkumulátornál (amelyeket az összes régebbi Nokia, úgy 2001-2002-ig bezárólag, használt – ill. ma is az igazán olcsó modellek, pl. a Nokia 1100-as) már az önkisülés miatt is elképzelhető, hogy nem azért merült le teljesen, mert bekapcsolva maradt, hanem azért, mert egyszerűen önkisült. Ekkor még azt sem vettük számításba, hogy milyen állapotban volt az akkumulátor a kérdéses éjszakán. Ha viszont Nóri telefonja újabb, ill. drágább modell (ezt az elnagyolt fényképek miatt nem tudtuk megállapítani), és emiatt lítium-ion vagy lítium-polimer akkumulátorral rendelkezik, akkor az önkisülést gyakorlatilag elfelejthetjük (az ilyen típusú akkuknál az szinte nemleges, szemben a nikkel-alapúakkal). Ekkor, ha az akkumulátor valóban teljesen le volt merülve, már valóban elképzelhető az, hogy emberünk a telefont elfelejtette kikapcsolni. Ráadásul, “buta” telefon lévén, még a belső (RAM) memóriát sem kellett ellátnia (maximum az órát), hogy az ne felejtse el a tartalmát, szemben egyes okostelefon-operációs rendszer-verziókkal, így emiatt sem merülhetett le. (Kérés az olvasókhoz: Ha valaki felismeri a telefon modelljét, kérjük, írja meg nekünk, hogy ezt a kérdést – nikkel- vagy lítium-alapú akkumulátorral szerelték-e – is tisztázhassuk, és valamelyest közelebb kerüljünk a megoldáshoz.)
Természetesen mindez csak feltételezés, és nem tudhatunk semmit. Itt igazán a rendőrségnek kéne lépnie és kiterítenie a kártyáit, és a pontos cellainformációkat a nagyközönség elé tárnia. Illetve azt, hogy egyáltalán megkeresték-e Nóri mobilszolgáltatóját az ügyben. Ha meg nem, akkor miért nem.
Abban teljesen biztosak vagyunk, hogy a komolyabb, “okostelefon” operációs rendszerekkel rendelkező telefonok (legalábbis ezek nagy többsége) nem tartják a kapcsolatot a hálózattal akkor, ha ki vannak kapcsolva. Arról nem rendelkezünk információval, hogy Nóri telefonja (ami egy “buta”, még csak véletlenül sem Symbian operációs rendszerre épülő gép) hogyan viselkedik kikapcsolt állapotban. A témában sok az ellentmondás és a téves (“injekciós”) “információ” (pl. az, hogy kivétel nélkül minden telefon “lehallgató” mikrofonként használható, még akkor is, ha látszólag teljesen ki van kapcsolva – nos, ez hülyeség és egyáltalán nem igaz), így ebben nem akarunk megnyilvánulni, mivel nincs meg hozzá a felkészültségünk, és a Wikin, ill. az interneten sem találtunk kapcsolódó információkat (pl. típusra lebontva az egyes telefonok [látszólag] kikapcsolt állapotban történő viselkedéséről).
Érdemes azért elgondolkodni azon, hogy mi történhetett a gyilkosság során: pontosabban, a telefont mikor kapcsolták ki (ha egyáltalán kikapcsolták, és az nem lemerült). Kiindulva abból, hogy emberünk nem tűnik “technika-buzinak” (a lakása, a videó alapján, nem volt tele “kütyüvel”), ráadásul az elmeállapota sem éppen fényes, valamint abból, hogy a gyilkosság állítólagos helyszíne és a lakás között alig 200 méter a távolság, valószínűsíthető, hogy emberünk nem kapcsolta ki azonnal, a tetthelyen a telefont, hanem csak otthon, amikor már viszonylag nyugodt körülmények között volt, így el tudott vele “molyolni”. Ha egyáltalán értett is hozzá (tudta, hogyan kell ezt csinálni – lásd “kütyüimádat”), akkor sem biztos, hogy egyáltalán gondolt arra, hogy ezt meg kell tennie, lévén “zakkant” az illető. Mindennek természetesen csak akkor van jelentősége, ha a telefon “lejelentkezik” a hálózatról, ha kikapcsolják (ha nem, akkor teljesen mindegy, hogy emberünk megpróbálta-e kikapcsolni, és ha igen, mikor) – és, még egyszer, a pontos betájoláshoz (a háromszögeléshez) szükséges három adótorony mindegyikét “látja”. Ha csak kettőt vagy egyet, akkor sokkal durvább becslés adható csak.
Nem indulhatunk ki abból sem, hogy a telefon akkuja lemerült. Hét hónap nagy idő egy akkumulátornál; NiMH akkumulátornál (amelyeket az összes régebbi Nokia, úgy 2001-2002-ig bezárólag, használt – ill. ma is az igazán olcsó modellek, pl. a Nokia 1100-as) már az önkisülés miatt is elképzelhető, hogy nem azért merült le teljesen, mert bekapcsolva maradt, hanem azért, mert egyszerűen önkisült. Ekkor még azt sem vettük számításba, hogy milyen állapotban volt az akkumulátor a kérdéses éjszakán. Ha viszont Nóri telefonja újabb, ill. drágább modell (ezt az elnagyolt fényképek miatt nem tudtuk megállapítani), és emiatt lítium-ion vagy lítium-polimer akkumulátorral rendelkezik, akkor az önkisülést gyakorlatilag elfelejthetjük (az ilyen típusú akkuknál az szinte nemleges, szemben a nikkel-alapúakkal). Ekkor, ha az akkumulátor valóban teljesen le volt merülve, már valóban elképzelhető az, hogy emberünk a telefont elfelejtette kikapcsolni. Ráadásul, “buta” telefon lévén, még a belső (RAM) memóriát sem kellett ellátnia (maximum az órát), hogy az ne felejtse el a tartalmát, szemben egyes okostelefon-operációs rendszer-verziókkal, így emiatt sem merülhetett le. (Kérés az olvasókhoz: Ha valaki felismeri a telefon modelljét, kérjük, írja meg nekünk, hogy ezt a kérdést – nikkel- vagy lítium-alapú akkumulátorral szerelték-e – is tisztázhassuk, és valamelyest közelebb kerüljünk a megoldáshoz.)
Természetesen mindez csak feltételezés, és nem tudhatunk semmit. Itt igazán a rendőrségnek kéne lépnie és kiterítenie a kártyáit, és a pontos cellainformációkat a nagyközönség elé tárnia. Illetve azt, hogy egyáltalán megkeresték-e Nóri mobilszolgáltatóját az ügyben. Ha meg nem, akkor miért nem.
