A jogtalan és sok esetben megalázó előállításokügyében sajnos eddig csak kevesen indítottak pert(Fénykép: Harkai Miklós)
A Fővárosi Bíróságon kedden kerül sor az első ítélethirdetésre azokban a kártérítési perekben, melyeket az ÁVH ellen indítottak az áldozatok. Egy szemgolyó "értéke" felbecsülhetetlen, de most megtudhatjuk, mi jár három napnyi jogtalan bebörtönzésért. A bíró negyed órával később várhatóan a Népszavát is el fogja marasztalni egy sajtóperben, mert többek közt alaptalanul varrták egy pesti srác nyakába a Kuruc.info hírportál mûködtetését.

A jogszerûtlen rendőri intézkedések miatt öt éven belül lehet bíróságon kártérítést követelni, még ha addig semmilyen panaszt nem is tett a sértett. Talán ha néhányan most kitapossák az ösvényt, többen is nyomukba lépnek. A folyamatban lévő perek közül a legelőrehaladottabb a Gaudi-Nagy Tamás által képviselt, egymillió forintot (+ kamatot, perköltséget) és elégtételt adó közleményt követelő Kollár Tibor ügye; esetében az elsőfokú tárgyalások már lezajlottak, a Fővárosi Bíróság (Markó u. 27., II/43.) január 29-én, kedden 11:30-kor nyilvánosan hirdet ítéletet és indokolást.

A 45 éves Kollár Tiborra 2006. október 23-án tonfával és rúgásokkal támadtak az ávósok. Bajtársunk kezében fényképezőgép és magyar zászló volt, utóbbit kezéből kicsavarták, félrehajították, azt a mai napig nem kapta meg. Előállították, majd három napra szabálysértési őrizetbe vették. Hogy ez ne legyen jogtalan, gyorsított tárgyalásán „véletlenül” pont ennyi elzárásra ítélték, amennyit már le is töltött. Dr. Tóthné dr. Kiss Emőke koncepciós ítéletét azonban másodfokon helyrerakta a Takács Jolán, Szívós Mária, Szolnoki János alkotta (és a középső által elnökölt), magunkfajta (avagy egyszerûen jogkövető) bírói tanács.

Jogtörténelem – a javunkra

A két oldalas indokolásban minden benne van, ami nekünk kellhet be nem jelentett tüntetések esetén: az ilyen rendezvények résztvevői – önmagában ezért – nem büntethetőek, előállításuk pedig jogellenes, amiért kártérítés jár. (Tehát még csak nem is a strasbourgi igazunkról van szó, hanem igaz ez az azt megelőző törvényi környezet alapján is, továbbá kimondták: csak a tüntetések szervezői vonhatók felelősségre – már ha megtalálják, s nem pl. a Kuruc.info az, mint hídblokádunknál.) 2006-ban még a terület elhagyására vonatkozó rendőri felszólításnak való engedetlenség sem volt büntethető, erre 2007. március 15-ére kormányrendelettel, alkotmányellenesen bevezették a jogszerû rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértését (legfeljebb 50 ezer forinttal büntethető, ez is mutatja, hogy a cél inkább a tömeges előállítások legitimizálása). Bár ezt a Nemzeti Jogvédő Alapítvány (NJA) megtámadta az Alkotmánybíróságon, jelenleg elvileg szót kellene fogadnunk a rendőrnek – már ha az jogszerûen akar tőlünk valamit...

Törvénytelenül használták a mûanyag kötözőket

Kollár Tibor kártérítési perének 2008. január 21-ei tárgyalásán derült fény arra, hogy a 2006 őszén tömegesen alkalmazott, rendszeresen súlyos keringési panaszokat és fájdalmat okozó, sokak által panaszolt mûanyag bilincsek, pontosabban kábelkötegelők hivatalos rendszerbe vételére csak jóval az eseményeket követően, egy 2007. május 14-én hozott miniszteri döntéssel került sor, sőt magát az előterjesztést is csak 2007. március 20-án tette meg az akkori országos rendőrfőkapitány. Ezzel a sörétes vadászfegyvereken és a gumilövedékeken kívül egy újabb kényszerítő eszközről bizonyosodott be, hogy azokat anélkül alkalmazták az ávósok a felkelésben, hogy azok szabályos rendszeresítésére sor került volna.

Koncepciós perek

Az ávósok és az elsőfokú bíróságok hibás döntései szándékosak voltak. Ugyanis pl. a Dr. Tóthné dr. Kiss Emőke vérbíró elé Kollár Tiborral összebilincselve szállított Novák Előd tárgyalását egy videofelvétel beszerzése miatt később folytatták. Akkorra már megszületett Kollár ügyében a fent említett jogerős végzés, melyet Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd be is csatolt, hiszen gyakorlatilag ugyanaz volt a két ügy (rosszkor voltak rossz helyen). A bírónő azonban nem akart tanulni belőle, sőt Novákot már 48 nap elzárással büntette. Ismét rendzavarásnak minősítette a hasonló esetet, pedig még a rendőrség alaposan megvágott videofelvételei (alább megtekinthető) sem tudták bizonyítani, hogy a puszta ottléten kívül bármilyen jogszerûtlen cselekményt elkövetett volna. 
Másodfokon azonban őt is felmentette a Takács Jolán, Szívós Mária, Szolnoki János alkotta bírói tanács, miként sok más politikai elítéltet is; nem csoda tehát, hogy hamar "átszervezték" ezt a hármast. Addigi döntéseikkel azonban jó néhány kártérítési pert alapoztak meg a rendőrség ellen. Novák Elődnek május 6-án lesz a következő tárgyalása, mármint kártérítési ügyben. Bár abból is van több neki: esetében tavaly háromszor állapította meg bíróság jogerősen, hogy jogtalanul állította elő a rendőrség (EU-ellenes plakátolás és tojással való demonstrálás a másik két eset), míg jogszerûen egyszer sem sikerült nekik "jogállamunkban". Bár a hídblokád ügye még függőben van...

Két legyet egy csapásra

Mindkét 2006. október 23-ai kártérítési perben dr. Pataki Árpád bíró dönt, de alcímünk most arra utal, hogy közvetlenül a kedden 11:30-kor sorra kerülő ítélethirdetés után, 11:45-től ugyanő ugyanott egy sajtópert is lezár Novák Előd és a Népszava közt. Bajtársunk egyszer már megbocsátotta nekik hazugságukat, s kifejezett helyreigazítás helyett beérte egy hasonló témájú cikkben való pontosítással. De a napilap folytatta. Novák Előd most ügyvéd nélkül jár el, bár a borítékolható siker után tervezett kártérítési perben egy NJA-munkatárs viszi tovább az ügyet.

A cionista lap becsmérlő kijelentések mellett többek közt azt hazudta most bajtársunkról, hogy Vona Gábor gyakran panaszkodik miatta. „Többször is előállították” – írták Novákról, bûnözőként állítva be őt, „kabátlopási ügybe” keverve, azt viszont kihagyták, hogy ezek jogtalan előállítások voltak, amelyek jogerősen is megállapítást nyertek, tehát valós tényeket hamis színben tüntettek fel.

Novák Előd hírportálunknak elmondta, hogy nem kíván más tollával ékeskedni, ezért vissza kell utasítsa a Népszava azon megállapítását is, hogy ő „az utcai hadviselésre összpontosított”, valamint, hogy ő „regisztrálta először saját nevén a kuruc.info nevû uszító portált”. A bizonyítási kötelezettség a lapot terheli, így hamar kudarcot is vallottak, bár – s ezt nem viccnek szánták – megpróbálták rávenni Novák Elődöt, hogy a helyreigazító közleménytervében a cáfolat mellett a valós tényt is közölje a Kuruc.info tulajdonosát illetően.

Bárándi Zs. Gergő - Kuruc.info

Kapcsolódó cikkünk:

- Tankvezető a cellatársam – Novák Előd börtönnaplója