Nem lehetetlen, hogy a német hatóságok a jövőben megtagadják a belépést "menekültektől" az ország határán - jelezte a németországi szövetségi belügyminiszter egy vasárnapi lapinterjúban, amelyben egyebek között azt hazudta, hogy a magyar határkerítés megépítéséről szóló bejelentés fölerősíthette a "menekült"hullámot.
Thomas de Maiziere a Welt am Sonntag című vasárnapi lapban megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy a nyitott határok német politikája szívóhatást idézett-e elő, rámutatott, hogy a menedékkérők számának nagymértékű emelkedése augusztus közepén kezdődött, azelőtt, hogy Angela Merkel kancellár (szeptember 5-ére virradó éjjel) meghozta a döntést mindazon "menekültek" beengedéséről, akik "a budapesti pályaudvaron nagy ínségnek voltak kitéve".
 Thomas de Maiziere, az egykori Németország szövetségi belügyminisztere |
Hozzátette, hogy "Görögország magatartása mellett valószínűleg jelentős szívó effektus volt Magyarország bejelentése egy határkerítés megépítéséről". Ez az intézkedés ugyan a menedékkérők beáramlásának korlátozását szolgálta, de a bejelentésnek az volt az üzenete, hogy "igyekeznie kell annak, aki Európába akar menni".
A folyamat további eleme, hogy Németországban "még mindig nagy anyagi ösztönző tényezők" érvényesülnek - mondta Thomas de Maiziere.
A miniszter nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy túl későn ismerte-e fel a válság hevességét, és elmondta, hogy ugyan évek óta ismert, hogy a menekülésre kényszerülő emberek száma világszerte történelmi magasságba emelkedik, és az olaszországi Lampedusa szigetére érkező "menekültek" nagy száma is régóta téma, de a balkáni migrációs útvonalon a nyár végén kibontakozott folyamat "váratlan volt", és azt "senki nem látta előre januárban, februárban vagy márciusban".
Arra a kérdésre, gondolt-e arra, hogy a folyamat ellenőrizhetetlenné válik, a szövetségi belügyminiszter elmondta, hogy szeptember végén, október elején folyamatosan egyeztetni kellett a tartományokkal, mert több tartomány jelezte, hogy befogadókapacitása határához közelít, de "egyesült erővel" sikerült megoldani a helyzetet.
Arra a kérdésre, gondolt-e arra, hogy a folyamat ellenőrizhetetlenné válik, a szövetségi belügyminiszter elmondta, hogy szeptember végén, október elején folyamatosan egyeztetni kellett a tartományokkal, mert több tartomány jelezte, hogy befogadókapacitása határához közelít, de "egyesült erővel" sikerült megoldani a helyzetet.
Az viszont "más kérdés, hogy ez így is marad-e, ha a menekültek száma tartósan ennyire magasan marad" - jegyezte meg.
Arra a felvetésre, hogy a határok lezárása enyhítene a helyzeten, elmondta, hogy már szeptemberben felmerült, hogy megtagadják a belépést "menekültektől" a bajor-osztrák határon, és végül a határellenőrzés visszaállítása mellett döntöttek.
Nem lehet könnyelműen lezárni a határokat
Azzal kapcsolatban, hogy miért nem a belépés megtagadását választották, elmondta, hogy Németország Európa közepén fekvő és a schengeni övezetből gazdaságilag sokat profitáló országként nem zárhatja le a határát "könnyelműen". Hozzátette, hogy "tartós megoldásra" van szükség, ezért elsősorban az uniós külső határok védelmére kell összepontosítani.
Arra felvetésre, hogy a menekültügyi eljárásról szóló törvény értelmében kötelező megtagadni a belépést az Ausztria felől érkező menedékkérőktől, azt mondta, hogy erről "hosszú jogi vitát lehet folytatni", a kormány pedig "politikailag" nem ezt a megoldást választotta, "legalábbis eddig".
Az eddig szócskára irányuló kérdésre kifejtette, hogy "masszív intézkedésekre" van szükség az uniós külső határokon. "Ezen dolgozunk" - mondta a német belügyminiszter.
 Neki mindegy, csak szemita legyen |
A Frontex mint hívatlan vendég
Kifejtette, hogy az uniós határőrizeti ügynökség (Frontex) továbbfejlesztésével ki kell építeni egy "európai parti őrséget", amely - a tagállamok többségi döntése alapján, azaz akár az adott ország belegyezése nélkül - átveheti a határőrizetet valamely tagországtól, hosszabb távon pedig "teljes mértékben a külső határ nemzeti szintű védelmének helyébe léphet".
Ez azonban még messze van, egyelőre annak lenne értelme, ha a Frontex a már meglévő egységeivel egyedi esetekben átvehetné a külső határ védelmét, és így "visszavontathatna egy hajót oda, ahonnan jött, például Törökországba", amelynek "kulcsszerepe" van a határvédelemben.
Arra a kérdésre, hogy Németország vajon végül mégiscsak lezárja majd a határát, elmondta, hogy "nem kellene ennyire könnyen feladni Schengen vívmányait", ugyanakkor a belső határőrizet nélküli schengeni övezet nem maradhat fenn tartósan, ha nem működik a külső határok védelme.
Továbbra sem szabad hinni a szemünknek
Thomas de Maiziere a terjedelmes interjúban a migránsválság és a terrorveszély esetleges összefüggéséről szóló kérdésre azt mondta, hogy "természetesen vannak összefüggések", hiszen a szíriai polgárháború és terror nélkül nem kényszerülne ennyi ember menekülésre. A két dolgot azonban nem kellene "szükségtelenül összemosni".
Egyebek között hozzátette, hogy a novemberi párizsi merényletek elkövetői közül legkevesebb egy embernél szíriai útlevél volt, és az illetőt a balkáni migrációs útvonal több pontján regisztrálták, de a biztonsági szervek eddigi helyzetértékelése alapján meglehet, hogy ez az útlevél egy szándékosan elhelyezett nyom, és a "menekültek diszkreditálását" célozza.
Ugyanakkor ez is egy ok arra, hogy a hatóságok éberek legyenek, és Németországban ezért is térnek vissza a menekültügyi eljárásban a szíriai kérelmezőkkel kapcsolatban a korábbi gyakorlathoz, ami azt jelenti, hogy ismét teljes körű, személyes meghallgatásra is kiterjedő eljárást folytatnak - mondta a miniszter.
Hozzátette: eddig száznál is több értesülést szereztek arról, hogy "menekülteknek" közük lehet a terrorizmushoz vagy az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez, de egy ilyen értesülés sem állta ki az ellenőrzés próbáját. Ugyanakkor vannak még folyamatban lévő eljárások - mondta.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó:
