A párizsiak több mint kétharmada nem a francia fővárosban született, ugyanakkor az elmúlt ötven évben a Fény városa fokozatosan vesztett vonzerejéből a vidéki és külföldi lakosok számára - derül ki egy hivatalos tanulmányból.
Ez az első alkalom, hogy a francia statisztikai hivatal (INSEE) megvizsgálta a párizsiak földrajzi származását, ami lehetővé teszi, hogy "számokat is tegyünk a főváros társadalmi mozaikjáról kialakult képhez" - mondta az AFP francia hírügynökségnek François Dubujet, a 2020-as országos népszámláláson alapuló tanulmány egyik szerzője.
Eszerint 2020-ban Párizs 2,146 millió lakosának csupán 30 százaléka született a városban, ami megfelel a többi francia nagyváros átlagának. Az egyetlen kivétel Marseille, Franciaország második legnagyobb, dél-franciaországi városa, ahol minden második lakos ott született.
A nem párizsi születésűek 16 százaléka a főváros környéki Ile-de-France régió településeiről származik, 29 százalék az ország távolabbi megyéiből költözött a fővárosba, míg 25 százalékuk külföldön született.
"A születési helyek sokfélesége a fővárosba irányuló és onnan induló migrációs áramlatok következménye", egy olyan sűrűn lakott városban, ahol a teljes francia lakosság 3,2 százaléka él az ország területének alig 0,01 százalékán - emlékeztetett az INSEE.
2020-ban Párizsba 90 ezer új állandó lakos érkezett, miközben 133 ezren elköltöztek a városból.
A külföldön született lakosság száma 1968 és 1982 között nőtt jelentősen, akkor érkeztek tömegesen külföldiek, azóta Párizs vonzerje számukra is csökkent. A Párizsban élő külföldi születésűek aránya a Franciaországban élők között mintegy ötven év alatt 8,7 százalékról 6,4 százalékra csökkent.
A csökkenés az Afrikából, az Amerikából és Ázsiából érkezők körében a legjelentősebb, akiket inkább más megyék vonzanak. A Franciaországban letelepedő külföldiek közül a legnagyobb számban a japánok választják Párizst.
(MTI)
