Több mint 50 ezer akna lehet még Horvátországban, 505 négyzetkilométeren. Az egyik legveszélyesebb övezet a szerb határ közelében van, éppen ott, ahol a bevándorlóknak át kellene gázolniuk. Arrafelé néhol nem jó ötlet letérni az úttestről. Ez Boszniára fokozottan érvényes.
Komoly veszéllyel néznek szembe a kontinensfoglalók, ha a magyar határzár miatt inkább Horvátország felé veszik az irányt, és esetleg letérnek az utakról (ami illegális határátlépésnél kézenfekvő választás). Ugyanis elaknásított területeken kell áthaladniuk, amiből Horvátországban van egypár, az egyik legveszélyesebb övezet éppen a horvát-szerb határ közelében húzódik:
 |
Horvátországban a kilencvenes évekbeli délszláv háború maradványaként még ma is nagyon sok aknagyanús terület van. Ezeket folyamatosan számolják fel, de a Horvát Aknamentesítő Központ még 2014-ben is 505 négyzetkilométer olyan területet tartott nyilván, amelyen aknák vagy fel nem robbant robbanóeeszközök lehetnek. A probléma 10 megyét és 77 települést érint, és a hatóság becslése szerint 50 966 akna lehet a területükön.
Az országban több mint 12 ezer helyen figyelmeztetnek az aknaveszélyre, de többnyire csak horvát nyelven, leszámítva az angol mine kifejezést a táblákon. A betolakodók közül azonban sokan egyáltalán nem tudnak angolul, így a táblákon látható egyezményesnek tekinthető halálfej alapján nem biztos, hogy tisztában lesznek a veszély mértékével.
 |
Akkor se járnak jobban, ha Bosznia-Hercegovina felé vágják le az utat, ott ugyanis még több az akna:
 |
A Bosznia-Hercegovinai Aknamentesítő Központ adatai szerint az aknagyanús terület 1176 négyzetkilométer, az ország területének több mint 2 százaléka. Több mint 19 ezer aknamezőt tartanak nyilván, és a becslés szerint még 120 ezer aknát és robbanószerkezetet kell megtalálniuk.
És a boszniai aknajelek se túl információdúsak helyenként:
 |
(HVG nyomán)
