2020. október 28., szerda, Zsálya napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
15:56 A kormány járványügyi intézkedései ellen tüntettek Prágában15:22 A török elnök sérelmezi, hogy az oroszok megszórták bombával a kedvenc terroristáit Szíriában15:02 Operatív törzs: jelentősen emelkedtek a kiszabható bírságok összeghatárai14:42 Müller: folyamatosan nő a tesztelési kapacitás14:31 Korai keresztény templom maradványaira bukkantak a Golán-fennsíkon13:48 Putyin közölte Erdogannal, hogy nem örül a hegyi-karabahi terroristaexportnak13:28 Új rakéták sikeres teszteléséről számolt be az orosz védelmi minisztérium13:02 50 forint segélyt kapott az államtól egy nyugdíjas12:52 Fontos kérdés lehet ez a cseheknél: a képviselőházuk terrorszervezetté nyilvánította a Hezbollah teljes egészét12:34 Oroszországban kötelezővé tették a maszkviselést a nyilvános helyeken12:13 Novák: januártól akár a csok teljes összege felvehető többgenerációs otthonok létrehozására11:50 Kormányzati fellépést követel a Facebook ellen a Mi Hazánk11:33 Egyéves baba meglövése miatt ítéltek el egy 12 éves feka "rappert" Amerikában - nem ez az első ügye11:03 Itt tartunk 2020-ban: Gyurcsány fiatalok közé megy, és nem leköpik, hanem pózolnak vele10:22 Toroczkai: a Facebookot el kell felejteni, magyar közösségi oldalra van szükség!
24 óra legolvasottabbjai

Extra, Olvasói levelek :: :: Hozzászólások

Olvasó: a Bibliai Sámson történetének feldolgozása

Reklám

Hazánkban is megtalálható az a népcsoport, amely világszerte magának követeli a jogot arra, hogy elismerjék kulturális örökségeként az egyistenhit feltalálását, illetve a Tóra leírásainak alapján területi követeléseiket a Közel-Keleten.
Itt nagyon erős állításokkal találkozunk, amelyeknek nagyon erős bizonyítékokra kell támaszkodniuk.
Nézzük meg egy Tóra-leíráson keresztül, mennyire jogosak ezek a követelések: Bírák könyve 13.
Elöljáróban meg kell jegyezni: minden nép, amely múlttal rendelkezik, az egyúttal népmesékkel is rendelkezik, amelyeket ezen népcsoport esetében sajnos nem lehet kimutatni, ezért minden velük kapcsolatos régi történetet érdemes ennek tükrében megvizsgálni. Gondoljunk csak arra, mennyire gazdag a magyar népmesekincs, amelynek alapján következtetni lehet a régmúlt idők problémaköreire, gondjaira, amit a népmese „megold”. Ugyanígy a régi törvénygyűjtemények is pontos képet alkotnak az adott társadalom állapotáról, mint annak gazdasági fejlettsége, konfliktusforrásai az anyagi javak mentén, öröklési rend stb.
Nézzük hát Sámson történetét:
1. Isteni bejelentés az érkezéséről, az életviteli rendszabályokkal.
2. Első értékelhető akció az ellenség népcsoportjába a beházasodási szándék, kapcsoltan az oroszlános kaland.
3. A házasság meghiúsul, mert vitába keveredik a népcsoport tagjaival.
4. Mégiscsak jogot formál a házasság által biztosított előnyökre, de azt már más birtokolja, a cserébe felkínált lehetőséggel nem él.
5. Bosszú a sérelmekért.
6. Júda (saját törzsi közössége) megköti, a filiszteusok kezére adja.
7. Csodás küzdelem egy szamárállkapocs segítségével.
8. További csoda a szamárállkapocs révén (vizet fakaszt vele).
9. Rendkívüli erőnlétről tesz tanúbizonyságot Gázában (leemeli a városkaput tokostól).
10. Delilával kerül kapcsolatba (rossz életű nő, neki csak ez jut a filiszteusoktól), aki három alkalommal teszi próbára az erejével kapcsolatban.
11. Delila megtudja az igazat, haját levágja, mely fonatainak száma hét, erejét elveszítve filiszteus fogságban munkára kényszerítik.
12. Halála révén sok filiszteust megöl.
A fenti rövid leírásból is megtudhatunk néhány dolgot:
A történethez egy sokkal régebbi archetípust választottak, aminek ismertebb képviselője a görög mitológiából ismert Héraklész, sokkal korábbi megjelenési formája Gilgames.
Héraklész tizenkét munkája köszön vissza a szerkezetben, amit fentebb vázoltunk, megfejelve néhány munkával, amit nem fogadtak el neki, mert segítőt alkalmazott. A tizenkettes szám nagy jelentőséggel bírt az ókori Közel-Keleten, hiszen tizenketten voltak a fő istenségek, megjelenési formáikat tekintve a tevékenységükkel jellemezve hívták ugyanazt az istenséget más néven is. Hosszú időn keresztül korokon és népeken átívelve a tizenkettes szám megmaradt, mint ahogy az istenségek funkciói is, csak a különféle kultúrkörök attribútumaik miatt más néven illették őket.
A szerkezet átvétele mutatja a tényt: a leírók nem tudták elhagyni a másoktól ellesett hagyományokat, mert nem voltak sajátjaik.
A tizenkettes számot ma is láthatjuk, ha az óra számlapjára pillantunk, persze nem a digitális órákra kell gondolnunk.
Oroszlánkaland: mivel az oroszlán ellenségként van kezelve a leírásban, ezért joggal feltételezhetjük a leírt réteg mögöttes tartalmát. Egy lehetséges megfejtés szerint az oroszlán jelképezi a térségben élő népcsoportot, akiktől féltek, és így leírásban elpusztították egyik származékát. Találunk is jelképeket az oroszlánnal: Istár-kapu Ur városában például. Egyértelműen állapítható meg tehát a leírásból következően: nem tartozott jelképeik közé az állat, melyet a mostani újabb korokban szerepeltetnek „totemállatként”. Talán inkább a birka, vagy a szamár, ami esetükben jól jellemzi a helyzetet.
Zoom
Inanna (Innin) sumér istennő, "az ég úrnője" (kép: Wiki)
Egy másik fontos jelkép az elpusztult oroszlán testében lakó méhek és az általuk gyűjtött méz. Modern kori ezoterikusok által a nőiesség, elfogadás stb.-nek fordított jelentése igazából valami mást takar: a korabeli (nem a leírás korabeli, hanem sokkal korábbi) ábrázolások Inana istennőt mutatják nekünk méhkirálynőként, aki Ur városának tulajdonosaként szerepel több leírásban is. Tudjuk, hogy ott élénk kereskedelmi élet és mezőgazdasági művelés folyt kiépített kereskedelmi utakon, vízi utakon. A méz tehát jelképezi a termékeket, amelyeket a kedves leírók megszereztek az eredeti tulajdonosok mindennemű hozzájárulása nélkül. A mai leírók pedig Inana alakját szívesen keverik például Lilith alakjával, akiről pedig törzsi hitük szerint nem maradhatott fent ábrázolás (faragott képek elutasítása).
Szamárállkapocs jelentősége: az egyiptomi mitológiából ismert Széth, akinek az egyik attribútuma a szamár, igencsak tisztelt volt körükben, mivel a romboló erőként jelent meg az általuk irigyelt és félt kultúrában, amivel nem tudtak mit kezdeni sem katonai, sem kulturális téren. Nyomon követhető névváltásokon keresztül alakult a neve JHWH-vá a regéikben, melyeknek alapjait, mint látható, igencsak szívesen kölcsönözték az igen jól szervezett, kulturális és katonai fölénnyel rendelkező népektől, akik közt lazán szervezett csoportokban éltek, mindenféle saját közigazgatás nélkül. Ezért nagyon megalázó számukra Jézus bevonulása Jeruzsálembe szamárháton. Az ókori történetírók nem említenek népet, amely velük azonos lehetne, csak későbbi ókori saját forrás áll rendelkezésre (Josephus Flavius).
A gázai kapuharc ismerős lehet a Gilgames-eposz által leírt a városkapu (Ur) előtt játszódó jelenethez, de a leírás korában nem állt nekik rendelkezésre a történet egésze, ezért csak erre a kurta furcsa demonstrációra futotta.
Hajfonatainak száma szintén más nép leírásaiból lehet ismerős. Őket is félve irigyelték, hiszen technológiailag, katonailag, gazdaságilag jóval fölöttük álltak. A legyőzhetetlenség mítosza lengte őket körül.
A bírák könyvének szintéziseként értelmezhetjük a Sámson-féle leírást, hiszen a leírásban jól körülhatárolhatóan jelenik meg elmaradottságuk mindenféle tekintetben. Körülöttük jól szervezett gazdasági talajon álló társadalmak találhatóak, akik közt élve irigy félelemmel meséket szövögetnek azok megdöntéséről: az eszközök: hitszegés, gyilkosság, árulás, csalás, népirtás.
Ugyanakkor felismerhetünk egy napjainkban is látható visszatérő momentumot "amerókiai" barátaink filmtermelő egységének köszönhetően: a kiválasztott, aki született csodás tulajdonságai révén felbontja a társadalom szövetét, és új rendet hoz: Mátrix stb. a zsidó moziból lehet ismerős.
Egyistenhitet, mint látjuk, nem lehet igazolni, mint ahogy ezzel ellentétes tartalmú az elephantinei levélként ismert dokumentum is.
A korból származóan építészeti emlékeket sem tudnak felmutatni, hacsak nem tekintjük annak a sivatagban fellelhető, kavicsokból kirakott elkerített részeket, amelyek tulajdonképpen a leírással összhangban vannak.
Vallási tömbként sem lehet értelmezni őket a leírás alapján, hiszen maguk írják le Baál-imádatukat többek közt, amit ráadásul többes számban jegyeznek, összhangban a régi leírásokkal. Azok ellenében emberáldozatokról készült feljegyzések színesítik a Bírák könyvét, tehát eltértek ebben is a terület birtokosainak vallásától és szokásrendjétől, holott manapság nekik tulajdonítják a rút rituáléját az emberáldozatoknak. Vannak leírások más népek áldozatairól, ahol szó sincs ezekről.
A nyájas olvasóban ezek szerint jogosan merül fel a kép egy "lablóholda" garázdálkodásáról a Közel-Keleten, akiknek a tevékenysége nem aratott osztatlan sikert a környéken egyetlen nép szemében sem.
Rglvs Gy
(A szerző olvasónk)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready