Ha minden igaz, akkor Meta néven folytatja tovább a Facebook-csoport, amely magában foglalja az összes platformot, amelyet Mark Zuckerberg valaha felvásárolt. Feldarabolás helyett tehát minden eddiginél erősebb lesz a Zuckerberg-galaxis, annak ellenére (vagy éppen azért), hogy egyre több botrány kövezi a közösségi platform útját. Nyilván az alapítóatya sok egyéb mellett a névváltoztatással kívánja elkerülni az egyre sűrűsödő bűnlajstromot.
A Facebook mechanizmusát, igazságtalanságait és olthatatlan gyűlöletét a radikális jobboldal iránt már mindannyian jól ismerjük és rengetegszer el is szenvedjük, azonban a metaverzum terve még több olyan informatikus, vagy számítástechnikával foglalkozó ismerősömet is aggasztja, akik alapjáraton még csak nem is szimpatizálnak jobboldali gondolatokkal.
 |
Zuckerberg ezt a tervét már korábban sem rejtette véka alá, a fizikai és digitális világ összemosásának kísérlete pedig mondhatjuk, hogy törvényszerű annak fényében, hogy mekkora mértékben tolakodott be a digitális tér a mindennapjainkba. Ez az eszméletlen mértékű térhódítás az utóbbi években következett be és gyorsult fel ennyire, a folyamat pedig finoman sem kíván lassabb fokozatra kapcsolni. A folyamatos kisajátítás és a "való világ" visszaszorulása egyenes irányba mutat a cél felé: fizikai és digitális tér összemosása, olyan eredményekkel, amelyekről még a "legjobbaknak" is csak halvány sejtése lehet. A kvázi összeköttetésért felelős VR-szemüvegek (virtuális valóság, virtual reality) a számítógépes- és konzoljátékok kedvelői számára nem ismeretlenek, ám Mark Zuckerberg terve jóval messzebbre mutat annál, mint amit a gémertársadalom hasznosít a virtuális valóságból.
A digitális világ által előidézett árnyoldalakról (társadalmi atomizálódás, kiüresedés, túlzott információdömping, depresszió, online zaklatás stb.) már sokaknak van több vagy kevesebb fogalma, mint ahogy a pozitívumokról is. A veszélyeknek leginkább kitett generáció természetesen a tizenévesek, illetőleg a "fiatal felnőttek" csoportja akik lényegében ebbe az átdigitalizált világba születtek bele. Érdekes, hogy jelen sorok írója pont azt az utolsó korosztályt erősíti, akik még élénken emlékeznek arra a (bizonyos szempontból sokkal jobb) világra, ahol a digitális világ, az internet már jelen volt ugyan és örömmel hasznosítottuk is, de nem furakodott be ekkora mértékben a (magán)életünkbe, a véleménydiktatúráról nem is beszélve. Nosztalgiával gondolok ezekre az időkre, ahol a digitális információdömping okozta kiégés és túlterheltség még hírből sem volt jelen.
 |
A "magával ragadó virtuális online élmény" tovább erősíti majd a negatív tendenciákat, a "mindig elérhető" státuszt is növeli, Zuckerbergék pedig a szó szoros értelmében belelátnak majd a magánéletünkbe, rosszabb esetben akár még az agyunkba is. A metaverzum létrehozását és működtetését szolgáló infrastruktúrát évek óta fejleszthetik már, a költségekre lényegében végtelen pénzmennyiség áll a Facebook rendelkezésére, így a felhasználók fölötti totális ellenőrzés akár pár éven belül végbemehet a fent ismertetett tények fényében.
A közösségi oldal hatalmát pedig jól jelzi, hogy a politikai térben nagyobb lobbierővel rendelkezik, mint sok szuverén ország vezetése. Szűkebb pátriájában szintén a legbefolyásosabb entitások közé tartozik, sem a demokraták, sem a republikánusok nem tettek komoly kísérletet a gyengítésére, a "feldarabolással" való fenyegetőzést pedig nyilvánvalóan nem vehetjük komolyan.
A 21. század egyik kardinális kérdése, hogy hogyan lehet kezelni a fizikai és a digitális teret úgy, hogy teljes összemosás helyett mindkettő lehetőségeit kiaknázzuk, de egyik se menjen egymás kárára. A Facebook viselkedését ismerve a Metától sem várhatunk semmi jót, ám az általa elhozott jövőbeli újítások merőben más kihívások elé fognak állítani minket is, amelyekre válaszokat és megoldásokat kell találnunk a jövőben.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
