Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy öreg tuskó. Nem az erdei fajta, mert annak legalább van haszna, megpihennek rajta a madarak, benövi a moha, és csendesen rothadozik, hanem a városi. Ez az öreg tuskó fiatal nyírfa korában, réges-régen besúgó is volt, de állítólag csak azért, mert megfenyegették, hogy kivágják. Ettől ijedtében aprófát szart, és mindent aláírt. És nem vágták ki. De akinek aláírt, azt csak az érdekelte, hogy legyen aláírva, és sohasem várta el, hogy a tuskó, aki akkor még fiatal nyírfa volt, ténylegesen jelentsen is. Neki csak a darabbal kellett elszámolnia, egy darab nyírfa beszervezve, jelentem, az akció sikeres.

A nyírfa ezután szépen fejlődött, gyarapodott jó negyven éven át, mert nem vágták ki, sőt, még színdarabokkal is szórakoztatta az erdő mókusait. Aztán lett belőle bunkócska, és öregkorára tuskó. Nagy, otromba tuskó. Mondott pár alapvetést a világról, hogy a fû zöld, az ég meg kék, és a városi mókusok, akik még sosem láttak ilyet, tátott szájjal hallgatták, aztán szépen nekiállt kirohasztani maga körül mindent, ami még zöldellt.

És most kiszól nekem ez a tuskó a szemét alól. Azt mondja, "ügynök" vagyok. Hát az anyád picsája, te tuskó! Azt kérdezi a tuskó, hogy miből élek? Hát mi a fasz közöd van hozzá, te vén szar tuskó?

Amúgy nem éppen te mondtad a MIÉP-Jobbik Harmadik Út egyik jobbikos tisztségviselőjének, amikor megkért, hogy ne engedje párodat a tuskóságban, bizonyos Gizikét két kézzel szórni a fiatal fák pénzét magáncélokra: "Fiam, majd ha te szopod a faszomat, akkor megmondhatod, hová tegyem a pénzemet"? Pedig Gizike biztos jól szopik, más hasznát még nem láttuk. Tán ha körbeadnád. De inkább ne.

Tuskónk ezután felháborodva recsegi világgá, hogy nekem zsidó a feleségem. Igen, az. De te maradj csak a Gizikédnél. Amúgy még nem feleség, figyelnél oda, te vén szar.

És aztán beszól egy ilyet, ezt már idézem: "... de sem saját származásáról, sem katonai szolgálatáról még nem tett vallomást, és állománybeliségét sincs szerencsénk ismerni." Mondom, figyelj oda, te vén szar. Milliószor elmondtam, sváb származású vagyok. Anyai családnevem Schlögl, az apai eredetileg Kukli. A családom Mária Terézia idejében érkezett a Délvidékre, és onnan szóródott szét. Bár nem tudom, mi a fasz közöd van hozzá, te szerb (inkább orosz - Kuruc.info szerk.) szar?!

Katonai szolgálatomról pedig éppen egy évtizede elérhető az Interneten egy kisebb könyvnek beillő írás. Nem segítek, keresd meg. Talán még élsz annyi ideig, amíg a Google előhozza. De remélem, nem. Állománybeliségem amúgy tartalékos tizedes. De te, vén tuskó, te hol szolgáltál?

És hol szolgálsz azóta?